2010-től jön a nyilas filmhíradó

Megdöbbentő felfedezést tettem a régi magyar filmhíradókat bemutató szájton szörfölve. Rákkattintottam az 1932-es szépségkirálynő-választás linkjére, egyszer csak megjelent a képernyőn Lampel Ica, és félénken bólogatott a díszes publikum felé. Aztán találomra beírtam a keresőbe, hogy oázis, mire peregni kezdtek Almásy gróf expedíciójának képei arról, ahogy a bátor felfedezők megtalálnak egy rég elfeledett oázist, ahol egy csomó ember lakik már évezredek óta.

Aztán a legvadabbakra felkészülve egy tagre böktem, az építészetre, mire a találatok közül megnézhetem, hogy nézett ki a Tabán a harmincas években.

Nem az volt a furcsa, hogy az oldal működött: lehetett embedelni, keresni, a filmek gond nélkül lejöttek. Mindez alap az internetes bizniszben. Hanem az, hogy a filmhíradós oldal állami beruházás, márpedig a friss kéziszótárok szerint az állami beruházás állandó szóösszetétellé vált, melynek jelentése:

Külön érdekes, hogy a filmhíradós oldalt az a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) hozta létre, amely eddig jelentős állami pénzekből egy kívülről láthatatlan, csak néhány könyvtárból és iskolák poros tanárijaiból használható látszathálózatot hozott létre, ahol hetes késéssel nézhettük meg a tévék műsorát. (A témában összecsaptunk egy általános iskolai tanári karral is, olvassa el.)

Valószínűleg nem mutyiról van szó, és igaz a NAVA magyarázata, miszerint a szerzői jogi kérdések miatt a tévék és filmek archívumát nem könnyen lehet nyílt, korlátlanul hozzáférhető rendszerré formálni. Ha viszont ez a helyzet, akkor hiba több milliárd forintot tolni egy éppen ilyenektől működő vállalkozásba. Mintha az állam finanszírozná a perpetuum mobile-tervezést, amelyről a részt vevő munkatársak minden alkalommal elmondják, hogy éjt nappallá téve dolgoznak, de speciel köztudott, hogy az örökmozgó nem létezik.

Vagy ha nem is ilyen lehetetlen a helyzet, azért célszerűbb lett volna a jogi környezetet tisztázni, és utána vágni bele a nagy erőforrásokat felemésztő projektbe, mert fordítva csak a Kormányzati negyed esetében történt, és az is milyen nagy siker lett.

A NAVA tavaly aztán néhány milliós jogi költségekkel lehetővé tette, hogy 77 régi magyar filmet két héten keresztül elérhessenek a látogatók, és a projekt meglepő sikerrel zárult. Ez adta az ötletet, hogy egyéb tartalmakat is elérhetővé tegyenek az interneten, ha már úgyis hatalmas összegeket fordítanak digitalizálásra.

Embed, Facebook, Twitter

A NAVA november 5-től feltöltötte az 1931 és 1943 közt készült filmhíradókat, taggelte, kereshetővé tette azokat, egyszóval felhasználóbarát rendszert hozott létre, és meglepetéssel konstatálta: öt nap alatt 150 ezer letöltést hozott az oldal.

A filmek beilleszthetőek a közösségi szájtokra, így könnyen eljuthatnak a saját közönségükhöz. Azaz kifejthetik azt a hatást, amire az egészet kitalálták.

„Az alapelvünk, hogy nincs válogatás – mondta a NAVA-t vezető Neumann Nonprofit Kft. igazgatója, Kitzinger Dávid. – Ez egy forrásgyűjtemény, amit mi nem szelektálunk. Reméljük, hogy az emberek tudják értelmezni és használni a látottakat.”

A kijelentés nemcsak arra utal, hogy a filmhíradó-történelem kényes korszaka került fel először. A világháború előtti és alatti híradások értelmezése érett nézőt feltételez. A megfelelő használat ugyanakkor arról is szól, hogy a látogatók nézzék és beillesszék, de ne próbálják meg letölteni a filmeket. Azok ugyanis a Filmarchívum tulajdonában vannak, amely állami cég költségvetésének nagyobb része filmjeinek kölcsönzési díjaiból folyik be. A Filmarchívum reményei szerint azzal, hogy nyitottabbá válik a gyűjtemény, szaporodhatnak az üzleti megrendelések is. De tartanak az ellenkezőjétől is, így a most elindult oldal kísérlet is.

Ha beindul az értelmes párbeszéd, és működik a szabad elérés politikája, akkor tovább bővítik a gyűjteményt. Már folyik a következő 20 év filmjeinek feldolgozása, 2010-re láthatóak lesznek a nyilas filmhíradók, mondta Kitzinger.

A NAVA-igazgató érdekesnek találta a filmhíradók sikerét, amelyek már régóta elérhetőek az oldalukon. Igaz, nem voltak feldolgozva, tagelve, és nehézkesen kezelhető fájlformátumban gubbasztottak az oldalon.

Így a NAVA kísérlete választ adott arra is, hogy az emberek jobban szeretik azokat a szolgáltatásokat, amelyeket könnyű használni, de elfordulnak a körülményes és barátságtalan rendszerektől, mint ahogy nem szeretik a porszívót, ami ráz, vagy a pincért, aki beleköp a levesbe.