A válaszokból úgy tűnik, a tévézés népszerűségének növekedése a gazdasági válsággal hozható összefüggésbe. Az emberek ugyanis inkább otthon ülnek, mint hogy pénzt adjanak ki mozijegyre, videojátékokra, esetleg operabérletre. A válaszadók háromnegyede állította, hogy tudatosan nem költ egyéb programokra.
A heti tévézési idő is növekedett, a tavalyi kevesebb mint 16 óráról 18 órára. Érdekes módon a legdinamikusabban az internet-hozzáféréssel rendelkező, 1980 és 1995 közt születettek közt növekedett a tévézéssel töltött órák száma, derült ki a Deloitte felméréséből.
A felmérés további örömteli híreket is tartalmaz a tévétársaságok számára. A válaszadók 83 százaléka állította, hogy a tévéreklámok az első három olyan hirdetési formában vannak, amelyek döntően befolyásolják a vásárlási szokásokat. A megkérdezettek több mint felét, a fiatal korosztály 69 százalékát viszont az internetes oldalak vásárlói kommentárjai befolyásolják. A felmérésben részt vevők negyede tartaná jónak, ha létezne online áruház, amely a vásárlók véleménye alapján rangsorolná a termékeket.
A felmérés szerint csökkent a vásárlók hajlandósága arra, hogy internetes hirdetésekre kattintsanak. Az elemzők szerint az előremutató internetes hirdetési modell a többi vásárló tapasztalatainak bevonásán, bemutatásán alapul.
A válaszadók negyede napi rendszerességgel él társasági életet a neten, hatvan százalékuk fent van valamilyen közösségi oldalon.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
