Mégis marad a véleménynyilvánítás szabadsága az Alkotmányban

2010.06.21. 21:45
A Fidesz saját törvénymódosítását módosította, így mégis benne marad az Alkotmányban a véleménynyilvánítás szabadsága. Az ellenzéki pártok három tagot delegálhatnak a közmédiát felügyelő kuratóriumba, viszont a médiahatóság fejét a miniszterelnök nevezheti ki.

Nagy többséggel, 343 igen, 1 nem és 12 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés azt a módosító indítványt, amely szerint az alkotmány kimondja: a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez. A Fidesz, a KDNP, az MSZP, a Jobbik igennel szavazott, az LMP tartózkodott, az egy nem szavazatot a szocialista Tukacs István adta le.

Fideszes módosított fideszest

Ezzel átjutott az Országgyűlésen a fideszes Révész Máriusz és Kővári János egyik módosító javaslata, amely a szintén fideszes Rogán Antal és Cser-Palkovics András által benyújtott, médialkotmánynak nevezett törvénycsomag egyes, szigorú pontjain akart volna enyhíteni. A Fidesz ugyanis úgy akarta először módosítani az Alkotmány 61. cikkelyét, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága helyett a szólásszabadság kifejezés szerepeljen, ezzel szűkítve az alkotmányos jogokat.

Az Alkotmánybíróság határozati alapján ugyanis a véleménynyilvánítás szabadsága úgynevezett kommunikációs anyajog, amelyből a szólásszabadság mellett levezethető a gyülekezési jog, a művészetek szabadsága, a kutatások szabadsága, és még sok egyéb is. Most úgy fest, hogy mindkét kifejezés szerepel majd az Alkotmányban.

Csütörtökön Révész Máriusz többi javaslatát azonban leszavazta a kulturális- és sajtóbizottság, így nem kerül bele az Alkotmányba, hogy "a médiaszolgáltatásnak megkülönböztetett feladata a közügyekről való kiegyensúlyozott és hiteles tájékoztatás". A hiteles tájékoztatás tehát nem szerepel az Alkotmányban, viszont az alaptörvényben meghatározzák, hogy a közszolgálati feladata, hogy közreműködjön "a nemzeti önazonosság és az európai identitás, a magyar, valamint a kisebbségi nyelvek és kultúraápolásában, gazdagításában, a nemzeti összetartozás megerősítésében, illetőleg a nemzeti, etnikai, családi, vallási közösségek igényeinek kielégítésében .

Ugyancsak leszavazták még csütörtökön Révész Máriusz és Kővári János azon javaslatát, hogy az újonnan felállítandó médiahatóság elnökét ne a miniszterelnök, hanem az Országgyűlés nevezze ki. Indoklásuk szerint célszerűbb lenne, ha egy 9 éves kinevezésről a parlament, és nem a kormányfő határoz. Ezt egyébként csak a két benyújtó és az LMP frakciója szavazta meg.

Az ellenzék is kap helyeket

Az Országgyűlés ma viszont elfogadta a médiát és hírközlést szabályozó törvényjavaslathoz benyújtott, kétharmados és feles többséget igénylő, az előterjesztő által támogatott módosító indítványokat is. Ezek között volt, hogy az eredeti előterjesztéshez képest 12-ről 14-re emelkedik azon civil szervezetek száma, amelyek tagokat delegálhatnak a közmédiumokat felügyelő közalapítványok civil kuratóriumainak megfelelő Közszolgálati Testületbe.

Egy másik módosító indítvány szerint az eredeti javaslathoz képest csökkentik a médiaszabályozó testületekben dolgozó tisztségviselők illetményét és végkielégítését, ezeket az ellenzék is megszavazta. Emellett az eredeti tervekkel ellentétben nem négy, hanem nyolc fős lesz az MTV-t, a Magyar Rádiót, a Duna Televíziót és az MTI-t is felügyelő Közszolgálati Kuratórium, amibe a módosítás szerint három tagot az ellenzék delegálhat, hármat a kormánypártok, kettőt pedig az Országgyűlés által kilenc évre választott, vagyis a jelenleg parlamenti erőviszonyok mellett a Fidesz jelöltjeivel feltöltött Médiatanács.

Erre a lépésre azért volt szükség, mert az eredeti elképzelés szerint a három ellenézki pártnak kellett volna megállapodnia két jelöltről, ez ellen pedig az MSZP, az LMP és a Jobbik is tiltakozott.

Még lesz médiatörvény is

A csomag zárószavazása a jövő héten lesz, azután őszig szakmai egyeztetésre küldik a mostani módosításokkal együtt beterjesztett, de végül őszre halasztott médiszabályozási tervezetet, amely többek közt tartalmazza a válaszadási kötelezettséget, és a vélemény helyreigazításának lehetőségét is.

A Fidesz a médiaalkotmánynak is nevezett törvénycsomagot csak az első lépésnek szánja az új médiatörvényhez, amely a kormány tervei szerint 2011 januárjában lépne életbe.