Az ellenzék visszavonatná a médiaalkotmányt

Az LMP, az MSZP és a Jobbik visszavonatná a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslatot, derült ki a szerdai általános vitában. A Fidesz szerint viszont a médiaalkotmány a régi, 1986-os sajtótörvény felváltására irányuló első lépés, azt szolgálja, hogy minden újságíró azonos etikai elvek, normák, jogok, lehetőségek és kötelezettségek mentén dolgozzon az országban.

Fidesz: Csak az egységes keretek miatt

A törvénytervezetet benyújtó Rogán Antal szerint három területet céloztak meg az előterjesztéssel: általános kötelezettségeket írnak elő, általános és egységes szabályokat hoznak a médiumokban megjelenő hamis hírekkel szembeni helyreigazításról, illetve szabályoznák az újságírók védelmét is. A javaslat szerint a szabályozást kiterjesztik a lekérdezhető és audiovizuális tartalmakra, valamint internetes orgánumokra, nagy hírportálokra is, mert ezek szerepe meghatározó.

Az általános tájékoztatási kötelezettségről a képviselő azt mondta, ez az alapelv eddig is létezett, most arra törekszenek, hogy általános megfogalmazást alkossanak. Ezt a korábbihoz képest pontosították, miután figyelembe vettek több módosító indítványt is - tette hozzá.

Rogán Antal azonban azt elfelejtette megemlíteni, hogy ez a kötelezettség eddig csak a közszolgálati médiára vonatkozott, illetve a két országos kereskedelmi tévére, mivel az állam tulajdonában lévő frekvenciákat használják.

A válaszadás jogáról Rogán kifejtette, hogy elálltak korábbi szándékuktól, hogy véleménnyel szemben is legyen lehetőség válaszadásra. Az új javaslat szerint a válaszadás jogát csak a ténybeli, bizonyítható hazugságokkal szemben lehet alkalmazni és helyreigazítást kérni.

Rogán Antal elmondta azt is, az újságírók védelméről szóló passzusok lehetővé teszik, hogy az oknyomozó újságíró védelmet kapjon és ne kelljen felfedni információforrását.

Fontosnak nevezte a szerkesztői szabadság védelmét is, hogy a szerkesztőségeknek legyen szava, védettsége a tulajdonosokkal szemben. Az újságírók védelméről szóló passzusok jelentős része azonban már eddig is szerepelt a szabályozásban, az információforrás védelme pedig nem sokat ér, ha a Büntető Törvénykönyvet nem módosítják ezzel párhuzamosan.

KDNP: Szigorítanának

A KDNP bár módosításokkal, de támogatja a javaslatot, mondta Pálffy István, a párt vezérszónoka.

 Pálffy István kiemelte, a szabályozásnak azzal a formájával, hogy alkotmányszerűen terjed ki minden médiatartalomra, egyetértenek. Fontosnak tartják, hogy a médiatartalom és médiaszolgáltatás ne sérthesse a házasság intézményét, a családokat, az emberek hitét.

"Elégtelennek tartjuk az előterjesztésben a foglaltakat a kiskorúak védelme tekintetében is" - fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.

LMP: Irónia tárgya lehet

Az LMP szerint a javaslat elhamarkodott és egyszerűbb lett volna, ha visszavonják.

Karácsony Gergely, a párt vezérszónoka szerint az előterjesztés több pontja túlterjeszkedő, a végrehajtás pedig lehetetlennek tűnik, vagy ha ez meg is valósul, akkor alapvető jogokat csorbítana. Úgy vélte, alapelvnek kellene lennie a sokszínű médiaszolgáltatási piacnak és nyilvánosságnak. Utóbbi nem úgy alakul ki, hogy bizonyos tartalmakat szabnak meg, hanem olyat kereteket hoznak létre, amiben érvényesül a sokszínűség.

A tájékoztatási kötelezettségről a képviselő annyit mondott: annyira differenciálatlan és túlterjeszkedik, hogy csak irónia tárgya lehet.

Jobbik: Miért vannak az etnikai kisebbségek kiemelve?

Jobbik szerint koncepciótlan a törvényjavaslat. Novák Előd vezérszónok azt mondta, hogy bár a kezdeti hiányosságok után kezd életképes formát ölteni, de továbbra is számos fenntartásuk van. Nem értik miért kell a sajtótörvény egyes szakaszaiból és a médiatörvény első fejezetéből összevonva új médiaalkotmányt létrehozni.

Kifogásolta többek között, hogy a kereskedelmi televíziók megregulázásával nem foglalkozik a csomag. Azt is szeretnék, ha a társadalmi szervezetek tájékoztatási-felvilágosítási kötelezettsége szerepelne továbbra is a törvényi szabályozásban.

A Jobbik emellett sajnálja, hogy a nemzeti, etnikai közösségek ki vannak emelve a javaslatban, de a társadalmi szervezetek nem.

A médiatartalmak közzététele esetén a Jobbik szerint elegendő az impresszum a sajtójogi felelősség érvényesíthetőségéhez, a médiaszolgáltatásoknál pedig nem hatósági nyilvántartást javasolnak, hanem elegendő a tevékenység bejelentése .

A párt szóvá tette még, hogy eltörölnék az igazmondási kötelezettséget, ami nem csak a pártok, hanem állami szervezetek számára is előírás.
A 30 napos jogorvoslati lehetőség lerövidítését 15 napra szintén nem tartotta elfogadhatónak, sőt a jobbikos politikus inkább növelné azt.

MSZP: Nem felel meg az uniós előírásoknak

Mandur László szocialista vezérszónok szerint a médiaalkotmány nem felel meg az uniós elvárásoknak, és a kormánynak vissza kellene vonnia.

A sajtóbizottságban nem fogalmazódhattak meg kisebbségi vélemények, mert az ellenzék abba a méltatlan helyzetbe került, hogy nem biztosítottak időt a javaslat elolvasására. Szerinte a törvényjavaslat része annak a médiacsomagnak, mely a közmédiumok fideszes irányítást és az elektronikus média felügyeletét legalább kilenc évre hivatott szolgálni.

Mandur László egyebek közt idézte a Washington Post című újság hétfői szerkesztőségi cikkét, mely szerint a kormány által benyújtott javaslat alapján a "közmédia pártmédiává válna". Mint mondta, az Európai Újságíró Szövetség az előterjesztésről azt írta, korlátozó jellegű, mivel keretek közé szorítja a véleménynyilvánítás jogát és a szólás szabadságát is. A szocialista képviselő szerint a hazai szakmai és érdekképviseleti szervezetek véleménye is hasonló a nemzetközi álláspontokhoz.

Azt mondta, a javaslat egyszerre akarja rendezni az elektronikus, a nyomtatott sajtóra, a rádióra, valamint az internetes sajtóra vonatkozó szabályokat, miközben ezeket csoportosan kéne szabályozni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nem lehet minden tartalomszolgáltatótól elvárni, hogy gyors, pontos, hiteles tájékoztatást adjon országos, helyi közügyekről.