Az új médiatörvénnyel védték meg a Classt és a Neo FM-et

Az utolsó pillanatban módosította a Fidesz úgy a médiatörvényt, hogy a Class FM és a Neo FM semmiképp ne veszíthesse el tavaly megszerzett országos frekvenciáját. Annak ellenére, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint az ORTT hibázott, amikor alaki hibák miatt nem zárta ki a két rádió nevében pályázó FM1-konzorciumot, illetve az Adveniót.

Az ítéletben ugyan nem szerepel, hogy az ORTT-nek fel kell mondania a két rádióval kötött műsorszolgáltatási szerződést, de az ítélet nem kötelező erejű indoklása szerint az ORTT-nek nem, hogy nem szabadott volna szerződést kötnie a két pályázóval, de most fel is kéne bontania azt. Az ORTT egyébként a döntés felülvizsgálása érdekében a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, ami arra utal, hogy meg akarták előzni a Slágert és a Danubiust, akik az ítéletre hivatkozva várhatóan bíróság előtt akarják visszakövetelni régi frekvenciájukat.

Januárban egyébként elsőfokon elutasította a felpereseknek az eredeti, a pályáztatás előtti állapot helyreállítására vonatkozó kérelmét, és ezen a mostani ítélet sem változtatott.

Ha a Legfelsőbb Bíróság másképp nem dönt, várhatóan az államnak kártérítést kell majd fizetni a szabálytalan pályázatban, jogellenesen alulmaradt rádióknak, a Neo FM és a Class FM viszont továbbra is szólhat majd a tavaly kiosztott országos frekvenciákon. A kártérítés összege a HVG becslései szerint akár több milliárd forint is lehet.

Bebiztosították magukat

De a Legfelsőbb Bíróság döntése ellen védekezésül a kormány az utolsó pillanatban átírta a múlt héten megszavazott médiatörvényt. Az új törvényben visszamenőleges hatállyal  szerepel az a passzus, miszerint "azonnali hatállyal kell felmondani a szerződést, ha a szerződést nem lehetett volna megkötni, és a – kizárólag a műsorszolgáltató által előidézett – jogsértő állapot még fennáll". Az eddig hatályos jogszabályban viszont mindez úgy volt, hogy "azonnali hatállyal kell felmondani a szerződést, ha a szerződést nem lehetett volna megkötni, és a jogsértő állapot még fennáll". Vagyis a törvény elfogadása után csak akkor kell felbontani a szerződést, ha a műsorszolgáltató követett el jogsértést, a rádiós pályázatoknál viszont egyértelműen az ORTT a hibás.

A HVG az ügyben többször is kereste a hamarosan megalakuló Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság leendő elnökét, Szalai Annamáriát, de nem sikerült utolérniük.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!