Lenke
14 °C
28 °C

Schmitt aláírta a médiatörvény-módosításokat

2010.08.10. 18:39 Módosítva: 2010.08.11. 07:51
Az MSZP Alkotmánybírósághoz fordul az új törvénycsomag miatt. A szabályozás több pontja mától hatályos, szerdától kilenc évig a miniszterelnök által kinevezett Szalai Annamária vezeti az ORTT és a Nemzeti Hírközlési Hatóság összevonásával létrejött Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot.

Az LMP és az MSZP is Alkotmánybírósághoz fordul

Mandur László, az MSZP országgyűlési képviselője elmondta: sajnálatosnak találják, hogy a köztársasági elnök hazai és nemzetközi szervezetek felvetése ellenére aláírta a törvényt, és nem kért előzetes normakontrollt. Hozzátette: több alkotmánybírósági állásfoglalásra hivatkozva támadják meg a törvényt a testületnél, mert az veszélyezteti a sajtó szabadságát. Úgy vélekedett, a törvény elfogadásával a kormányzat direkt és indirekt módon is valós befolyást tud gyakorolni a közmédiumok és azok műsorpolitikájának irányítására.

Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese azt mondta, hogy véleményük szerint a csomag sérti többi között az alkotmány 61., a sajtó- és véleményszabadságról szó paragrafusát. Más, az alkotmányt sértő pontokat is találtak a csomagban - tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy a parlamenti szavazáskor pártja 21 módosító indítványt nyújtott be, amelyekkel az alkotmányossági problémákat akarták orvosolni, de a Ház ezek közül egyet sem fogadott el.

Aláírta a médiaszabályozásról szóló törvénycsomagot Schmitt Pál köztársasági elnök, a jogszabály kedden meg is jelent a Magyar Közlönyben. A közszolgálati médiumok összevonásáról és a felügyeleti hatóság átalakításáról szóló szabályokat július 22-én, utolsó ülésnapján fogadta el az Országgyűlés, a kétharmados módosításokat csak a Fidesz-KDNP képviselői támogatták.

A szabályozással kapcsolatban több alkotmányossági aggály is felmerült, feltehetőleg emiatt halasztották el az utolsó napra a parlamenti szavazást: így ugyanis a határidők maximális kihasználásával lehetővé vált, hogy a házelnök - akkor még Schmitt Pál, aki azonban Lezsák Sándor alenökhöz delegálta e jogkörét - csak Sólyom László volt államfő távozása után küldje meg a köztársasági elnöknek az elfogadott törvényjavaslatot kihirdetésre, így az előző elnök nem is mérlegelhette, hogy az Alkotmánybíróságnak küldi-e meg vagy aláírja a törvényt. (Hasonló pályát futott be az adócsomag is, ezt azonban még nem írta alá Schmitt Pál.)

Az aggályok szerint tovább csökken a közmédiumok függetlensége, egyebek között azzal, hogy az azokat felügyelő hatóság elnökét közvetlenül a miniszterelnök nevezi ki, kilenc évre.

A törvény értelmében megszűnik a jelenlegi formájában a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) és Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), összevonásukkal létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). A hatóság egy autonóm államigazgatási szerv, amely a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vesz a kormány politikájának végrehajtásában. Önálló hatáskörrel rendelkező szervei az elnök, a Médiatanács, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala. Elnökét - aki miniszteri illetményre és juttatásokra jogosult - a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre, és korlátlan alkalommal újra kinevezhető. A hatóság elnökének Szalai Annamáriát nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök, szerdai hatállyal.

Az államfő által aláírt jogszabály kimondja azt is, hogy a három közmédium és az MTI a jövőben zártkörűen működő nonprofit részvénytársaság lesz; a négy önálló részvénytársaság - az MR Zrt., az MTV Zrt., a Duna TV Zrt. és az MTI Zrt. - mindegyike a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában levő egyszemélyes részvénytársaságként működik. A részvénytársaság ügyvezetését vezérigazgató látja el, az ellenőrzést közös Felügyelő Bizottság végzi.