Kelemen, Klementina
2 °C
9 °C
Index - In English In English Eng

Rá sem fogunk ismerni a közmédiára

2010.09.13. 21:04
Ma megszavazta az Országgyűlés, hogy a Duna Televízió, az MTI, az MTV és a Magyar Rádió ezentúl egyetlen egy szuperkuratórium alá tartozzon. A Fidesz tervei szerint egy közalapítvány koordinálná a közmédiák működését, az ellenzék pedig mint a rendszerváltás óta mindig, most is csak asszisztálhat ehhez. Januártól még szorosabbra fűznék a közmédiák kapcsolatát, közös osztályokat hoznának létre, hogy spóroljanak.

Az Országgyűlés hétfőn határozati javaslatban kezdeményezte a Közszolgálati Közalapítvány felállítását, ezzel a legmagasabb szinten lényegében összevonják a Magyar Rádiót, az MTV-t, a Magyar Távirati Irodát és a Duna Televíziót, bár a szervezetek hivatalosan függetlenek maradnak. A Magyar Televízió Közalapítvány átalakításával létrejött testület ugyanis csak az önállóan működő médiák felügyeletét látná el, illetve az eddig meglévő szervezetek vagyonát veszi át.

A Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes képviselők által előterjesztett határozatot 245 igen, és 92 nem szavazat mellett fogadták el, ennek alapján a közalapítvány létrejötte után megszűnik a Magyar Rádió Közalapítvány, a Hungária Televízió Közalapítvány és a Magyar Távirati Iroda Tulajdonosi Tanácsadó Testülete, a közszolgálati média szervezetei pedig zártkörűen működő egyszemélyes részvénytársaságokból nonprofit részvénytársaságokká alakulnak.

Az így létrejött közalapítványt egy szuperkuratórium vezeti majd, amely az Országgyűlés által választott tagokból, illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa által delegált elnökből áll. A tagokat várhatóan október 5-ei ülésén választja majd meg a parlament.

A kuratórium feladata lesz a vagyongazdálkodás, valamint a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatóinak kinevezése, illetve díjazásának megállapítása. A kuratórium viszont a törvény szerint nem szólhat majd bele a közszolgálati adók műsorszerkezetébe, vagy konkrét műsoraiba, nem szólhatnak bele, hogy a vezérigazgatók kit és milyen pozícióba neveznek ki, és nem szüntethet meg vagy vonhat össze műsorszolgáltatókat. Vagyis még a szuperkuratóriumnak sem lesz joga arra, hogy például megszüntesse a Duna Televíziót, vagy az MTV-t a Magyar Rádió egyik részlegévé minősítse le.

Megmarad a kormánypárti irányítás

A kormánypártok kétharmados többségükkel tulajdonképpen a kuratórium minden egyes helyét megszerezheti, bár a törvény kimondja, hogy a jelöltek felét a kormánypártok, felét pedig az ellenzék képviselői jelölik. Eredetileg összesen 4 tagja lett volna a kuratóriumnak, aminek folyományaként az LMP-nek, az MSZP-nek és a Jobbiknak közösen két jelöltet kellett volna állítania, de a Fidesz végül engedett, és az elfogadott törvény értelmében már három ellenzéki jelöltet lehet a testületbe juttatni, így az ellenzéki pártoknak nem kell radikális nemzeti-gyurcsányista-ökotudatos médiaszakértő mutánsokat keresni a posztra.

A kormánypártok befolyása a kuratóriumban az ellenzéki jelöltek ellenére megkérdőjelezhetetlen, hiszen a szuperkuratórium elnökét az ORTT utóda, az NMHH delegálja a testületbe, ott pedig Szalai Annamária dönt, akit maga Orbán Viktor nevezett ki a testület élére kilenc évre. Egyébként a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának elnökét és tagjait is szokatlanul hosszú időre, kilenc évre választják.

Ez még csak a kezdet

Annyit lehet egyelőre tudni, hogy a Közszolgálati Közalapítvány megalakulásakor gyorsan megalkotják a Közszolgálati Kódexet, amelyet főként jobboldali kötődésű civil szervezetek irányítása alatt születik majd meg. Így a közmédia feladatait és szabályait a történelmi egyházak, a Magyar Tudományos Akadémia vagy éppen az olimpiai bizottság írhatják meg, ellenben a közmédia alkalmazottai, szakszervezetei, vagy mondjuk az újságíró szakmai szervezetek nem szólhatnak bele ezekbe a dolgokba.

Egyéb kérdésekben még csak most alakítja ki álláspontját a Fidesz, és a párton belüli csoportok is még csak most csapnak össze. Információink szerint egyelőre középtávon sem merült fel a közmédiák összevonása, a Duna Televízió és az MTV még jó ideig különálló intézmény marad, bár az utóbbi évekre jellemző szembenállást megszüntetheti az, hogy a tervek szerint a Duna ezentúl tényleg csak a határon túli magyarokra koncentrálna.

Úgy tudjuk, hogy a Közszolgálati Közalapítvány nem csak felügyelné a közmédiát, de több fontos tevékenységet is centralizálna, mintegy átvenne a médiáktól. Így felmerült, hogy tévétől függetlenül kezelnék a tárgyi erőforrások egy részét, a stúdiókat, a közvetítőkocsikat és egyéb nagy értékű berendezéseket. Emellett felvetődött a médiáktól független osztályok létrehozása is, többek között szó van dramaturgiai osztályról is, ami játékfilmeket, sorozatokat és szórakoztató műsorokat gyártana a médiák megrendelésére, de a vidéki tudósítói hálózat összevonása vagy a sportszerkesztőségek összevonása sem elképzelhetetlen.

Az Index információi szerint jövőre szinte biztosan reklámmentessé válnak a közmédiák, a médiatörvény új, jövőre a parlament elé kerülő tervezetében már ez szerepel. Ugyanígy felmerült az is, hogy az MTI ezentúl ingyen nyújtaná szolgáltatásait a szerkesztőségeknek, viszont néhány, törvényileg nem kötelező témával egyáltalán nem foglalkozna. Ezzel a magánkézben lévő hírügynökségek járnának a legjobban, hiszen a rendőrségi hírek jelentős részét, vagy a bulvárinformációkat ezentúl máshonnan kéne beszerezniük a lapoknak, tévéknek és hírportáloknak.

Egyelőre még nem lehet tudni, hogy ki is vezeti majd a közmédiákat, ebben a kérdésben a szuperkuratórium dönthet. Az MTV élére sokáig esélyesnek tartott Borókai Gábor egykori kormányszóvivő iparági híresztelések szerint marad a Heti Válasz élén, és várhatóan Medveczky Balázs jelenlegi megbízott elnök vezetheti tovább az intézményt. A Duna Televízió elnöki székére információink szerint a Fidesz Kálomista Gábor filmproducert szeretné felkérni. Kálomista jó kapcsolatokat ápol Orbán Viktorral is, jelenleg a Magyar Produceri Szövetség elnöke, nevéhez olyan filmek kötődnek, mint a 6:3, a Valami Amerika vagy éppen az Apám beájulna. Legutóbb a Cozma-gyilkosságról forgatott Szíven szúrt ország című filmjét mutatták be.