Pert nyert a média az uniós kormányokkal szemben

2010.09.15. 10:37
Az Európai Emberi Jogi Bíróság kimondta, hogy a médiának akkor sem kell kiadnia a forrásait, ha a rendőrség bűncselekmény miatt nyomoz. A holland kormány pert vesztett az Autoweek című autós lappal szemben, az újság azért perelt, mert 2002-ben a rendőrség letartóztatással fenyegetve szerzett meg a szerkesztőségtől néhány fényképet.

Elmarasztalta az Európai Emberi Jogi Bíróság Hollandiát a szólásszabadság megsértéséért kedden kihirdetett ítéletében, miközben az Európai Újságíró Szövetség (EFJ) elítélte a francia kormányt az újságírók elleni túlkapásaiért.

Nem lehet letartóztatással fenyegetőzni

Az Autoweek című holland hetilap kiadója, a Sanoma Uitgevers fordult a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bírósághoz, miután az ügyészség utasítására a rendőrség rákényszerítette a magazint egy 2002-es illegális éjszakai autóversenyről készített fotók átadására. A hetilap riportere és fotósa pedig csak azzal a feltétellel vehetett részt a versenyen, hogy garantálja a források - azaz minden résztvevő - anonimitását.

Az ügyészség és a rendőrség nem indokolta részletesen, hogy miért követeli a fotókat. A parancsot azzal indokolták, hogy élet-halál kérdéséről van szó, és "egy bűnügyi vizsgálat elsőbbséget élvez a szerkesztői szabadsággal szemben". Utóbb kiderült, hogy csak egy körözött Audira voltak kíváncsiak a nyomozók, de nyomásgyakorlás céljából őrizetbe vették a főszerkesztőt, és azzal fenyegetőztek, hogy átkutatják a szerkesztőséget, és lefoglalják az összes számítógépet. Az ügyvédek tanácsára az Autoweek ezt követően meghátrált, és átadta a követelt fényképeket.

Ítéletében a strasbourgi bíróság viszont kimondta, hogy a 120 fotót tartalmazó, az újságíró forrásainak azonosítását lehetővé tévő CD-lemez átadására vonatkozó kérés önmagában is sérti az információszerzés és -szolgáltatás szabadságát. A források nyilvánosságra hozására utasító felszólítás "hátrányos következményekkel járhat nem csupán a forrásokra, amelyek személyazonossága kideríthetővé válik, hanem az adott sajtótermékre, amelynek hírneve a jövőbeni esetleges források körében negatívan alakulhat".

Sajtójogban jártas ügyvédek szerint a verdikt még tovább erősíti az európai újságírók jogát forrásaik megvédelmezésére.

Kémkedtek a források után?

Eközben az Európai Újságíró Szövetség elítélte a francia kormányt a szakmai jogokat sértő "félresiklásokért", és támogatásáról biztosította a Le Monde című napilapot, amely azt írta, hogy az állam kémkedett utána a kínossá vált Woerth/Bettencourt-ügy miatt. A francia államfői hivatal visszautasította a vádakat, azt állítva, hogy soha nem adott utasítást a napilap forrásainak felkutatására.

Aidan White, a szervezet főtitkára kedden kiadott közleményében rámutatott, hogy Nicolas Sarkozy francia államfő nyilvánvalóan megsértette a sajtószabadságot, amennyiben a Le Monde vádjai valósnak bizonyulnak. White nyugtalanságát fejezte ki a Le Point és a L,Équipe című lapoknál dolgozó újságírók ügye miatt, amely az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt hever. A több mint harminc ország 250 ezer újságíróját tömörítő szervezet felszólította a párizsi vezetést, hogy tartsa tiszteletben az újságírók forrásainak védelmét szolgáló törvényt, valamint a legteljesebb nyilvánosság előtt járjon el ezekben az ügyekben.