A médiatörvényt bírálta ismét az EBESZ

Az Európai Bizottság még ezen a héten levelet küld a magyar kormánynak, és abban újra kifejti a médiatörvénnyel kapcsolatos ellenvetéseit - közölte kedden Strasbourgban José Manuel Barroso, az uniós végrehajtó testület vezetője.

Az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén képviselői kérdésre válaszolva Barroso hangsúlyozta: függetlenül attól, hogy most Magyarország tölti be az EU soros elnöki tisztségét, az országot ugyanolyan tisztességes és elfogulatlan elbírálásban kell részesíteni, mint bármely más tagállamot.

Barroso - mint mondta - "tisztázó választ vár" a magyar kormánytól a törvénnyel kapcsolatos uniós aggodalmakra. Szavait utóbb megerősítette egyik szóvivője is, hangsúlyozva, hogy az Európai Bizottság által küldendő levél a helyzet "tisztázását" kéri majd Budapesttől, és ekként nem számít hivatalos "figyelmeztetésnek", ami a brüsszeli bizottság részéről az első lépést jelentené egy Magyarországgal szembeni esetleges jogsértési eljárásban.

Az EBESZ ismét bírált

Az új magyar médiaszabályozással kapcsolatban különösen problematikus az, hogy az új médiahatóság kizárólag olyan tagokból áll, "akiket a kormány támogat"; ez alááshatja a média pluralizmusát - mondta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselője, miután Kovács Zoltánnal, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárral egyeztetett az új magyar médiatörvényről kedden Budapesten. Kovács Zoltán azt hangsúlyozta, nem feltételezésekből kell kiindulni, nem a törvény olvasata, hanem a rendszer működése számít.

Dunja Mijatovic a Kovács Zoltánnal közösen tartott nemzetközi sajtótájékoztatón ugyancsak problémás pontnak nevezte, hogy az új médiatörvény nem támogatja a közszolgálati média függetlenségét, és azt mondta, a médiatanács tagjainak 9 évre szóló mandátuma is aggályos.

Kovács Zoltán azt mondta, az EBESZ-képviselővel konstruktív párbeszédet folytatott, a félreértéseket részben sikerült eloszlatni. Hangsúlyozta: a médiaszabályozás körüli vitát, eszmecserét vissza kell terelni "az adott esetben fundamentalista színben feltüntethető politikai állásfoglalások" helyett a józan ész és szakmai vita terepére.

A bécsi székhelyű nemzetközi szervezet médiaügyekben illetékes képviselője - aki az utóbbi hónapokban többször bírálta az új magyar médiaszabályozást - elmondta: az államtitkárral folytatott egyeztetésen megállapították, egyaránt fontos értéknek tartják, hogy a média szabadsága minden demokratikus társadalom része. Ezt üdvözölte, de hozzátette, a médiára vonatkozó kötelezettségvállalások tekintetében nézeteik több ponton eltérnek.

A bosznia-hercegovinai EBESZ-képviselő reményét fejezte ki, be fog bizonyosodni, hogy a magyar kormány támogatja a média szabadságát. Mint mondta, egy médiatörvénynek nem korlátoznia, hanem szabályoznia kell a véleménykifejezés szabadságát. Megjegyezte: budapesti tárgyalásai nem azt jelentik, hogy máshol, akár más EBESZ-államban ne lennének problémák. Kijelentette, ha problémát érzékel, felemeli a szavát a régi és az újabb demokráciákban egyaránt.

Magyarország nyitott a párbeszédre

Kovács Zoltán azt mondta, az EBESZ decemberi közleménye olyan éles megállapításokat tartalmazott, amelyek "számos véleményt voltak képesek lángra gyújtani". Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az EBESZ-nek nagy a felelőssége, egy ilyen nagy tekintélyű szervezetnek "rendkívül gondosan kell eljárnia, amikor megfogalmazza véleményét". Hozzátette, az EBESZ és Magyarország között a törvény elfogadása előtt is volt kapcsolat, "ennek formája azonban nem tette lehetővé, hogy a nézeteltérések arra szintre kerüljenek, ahol megértjük egymást". Most erre megnyílt az út, folytatni lehet az eszmecserét - állapította meg.

A nagy érdeklődés mellett megtartott sajtótájékoztatón, amelyen több nyugati nagykövetség is képviseltette magát, az államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország nyitott a párbeszédre a médiatörvényről, mert ezt alapvetően szakmai vitának tekinti. Kiemelte azt is, hogy az alapvető értékeket illetően nincsen vita. Megerősítette azt a kormányzati álláspontot, hogy Magyarország hajlandó egyeztetni a teendőkről, "ha az Európai Unió bármely szerve olyan tényezőt tárna fel, amely ellentmond a közös értékeknek". Hozzátette, szerinte erre jelen pillanatban nincs szükség, mert "a törvény minden elemében kiállja az egyetemes értékek próbáját".

Kovács Zoltán szerint nem feltételezésekből kell kiindulni, nem a törvény olvasata, az előzetes vélemény, hanem a rendszer működése számít. Jelezte, az ezzel kapcsolatos nézetkülönbséget az EBESZ képviselőjével nem sikerült áthidalni. (Dunja Mijatovic egy szombati osztrák lapinterjúban kijelentette: nem elég megvárni, hogyan alakul a médiatörvény gyakorlata, módosítani kell a törvényt.)

Az államtitkár kifejezte meggyőződését: az új törvény a gyakorlatban tudja majd bizonyítani, hogy képes a közös értékeket közvetíteni. Azt mondta, a médiatanács és tagjainak felelősségteljes munkája dönti el, hogy a testület független-e vagy sem, ezt nem lehet előre megítélni, és aki így tesz, az szerinte politikai szempontok alapján közelíti meg a kérdést.

A kommunikációért felelős államtitkár világossá tette: a magyar álláspont szerint az EU csak úgy vethet fel aggályt a médiatörvénnyel összefüggésben, ha hasonló probléma esetén azt más ország esetében is szóba hozza. A magyar médiatörvény legtöbb rendelkezése Európában ismert, "nincs takargatnivalónk" - mondta. Egy kérdésre válaszolva visszautasította azt az állítást, hogy a médiatörvényről nem folytak előzetes egyeztetések az érintettekkel.

Kovács Zoltán végül azt is megjegyezte: a kritikák mellett illene elismerni a magyar médiatörvény pozitív elemeit, azokat az előremutató intézkedéseket, amelyekről érdemtelenül kevés szó esik.