Bulvárral győz a TV2

2011.03.16. 16:18
Mióta a TV2 átstrukturálta esti hírműsorát, rendszeresen vereséget mér az RTL Klub Híradójára. Kis győzelem ez a nézettségi versenyben örökké második csatornának, mivel úgy tűnik, hogy az RTL Klub nem veszi fel a kesztyűt. A kérdés csak az, hogy nem fizetnek-e túl nagy árat érte.

Azután, hogy Bárdos András és Máté Krisztina elment a TV2 hírműsorától, jelentősen átalakult a Tények. György Bence, a csatornához akkor kinevezett új hírfőszerkesztő hosszú ideig tartó kutatás után teljesen újrapozicionálta a műsort.

Ezt dobta ki az elkapcsoláselemző

Az alapos nézettségelemzés után tavaly júniusban elindult új Tények szakított a megszokott műsorszerkesztési elvekkel. Nem a nap legfontosabb belpolitikai, külpolitikai vagy gazdasági híreivel kezdődik, hanem a legérdekesebb eseménnyel, ami általában bűncselekmény. Ezt a rendet csak ritkán szakítják meg: az egyiptomi forradalom idején például saját tudósítójuk volt a helyszínen, és napokig Egyiptom volt a vezető hír. De ugyanakkor például a harmincöt halálos áldozatot követelő moszkvai robbantás csak az adás 30. percében hangzott el.

Ahogy György Bence egy hasonlattal érzékeltette, a Tények már nem az alig hetvenezer példányban fogyó Népszabadság, hanem a kétszázezer embert érdeklő Blikk címoldalához akar hasonlítani. György úgy véli, hogy ha az embereket a bűncselekmények jobban érdeklik, mint az, hogy mi hangzott el a kormányülésen, akkor ezt az igényt ki kell szolgálni.

„Ez persze nem jelenti azt, hogy a kormányülésről, a fontos döntésekről hallgatunk, csak azt, hogy azok a műsor második felében hangzanak el.” György Bence szerint ez egyébként nem rossz taktika, elemzéseik azt mutatják, hogy adás közben folyamatosan emelkedik a nézettségük, volt nap, amikor a Tényeket a végére háromszázezerrel többen néztek, mint a kezdetén.

 

De nem ez volt az egyetlen változás a hírműsorban. Ősz óta megnőtt a műsoridő is, van, hogy 35 percesre is elnyúlik a Tények, miközben az egyes hírekre jutó idő csökkent. Jóval több lett a belföldi híradás is a külpolitikai hírek kárára, és személyesebb hangvételűek is lettek a hírek, mivel riportereik szinte minden témát a helyszíneken dolgoznak fel.

A győzelem árt a csatornának?

A változásokra ráharapott a közönség is, a Tények tavaly júliusra piacvezető lett, és azóta rendszeresen megveri a teljes lakosság körében az RTL Klub Híradóját. A reklámozóknak legfontosabb 18–49 éves korosztályban már nem ilyen egyértelmű a siker, a vezetést júliusban átvették, aztán a Való Világ beindulása miatt decemberben elvesztették a harcot, januárban újra nyerni tudtak, de februárban és március első hetében kissé megint elmaradtak.

A Tények átalakításának sikere nézettségi szempontból nem kérdőjelezhető meg, de egyes vélemények szerint az elbulvárosodás nem tett jót a TV2 eddigi értelmiségi imidzsének, sőt a kevés belpolitikai és gyakran csak a kormány döntéseiről hírt adó műsor hitelessége is veszélybe kerülhet. Erre utal a Policy Solutions legújabb kutatása is, amely szerint a Tények a legkiegyensúlyozatlanabb esti hírműsor, mivel belpolitikai híreiben – az MTV-t is megelőzve – 84 százalékban csak kormánypárti megszólalók kapnak helyet (bővebben ld. keretes anyagunkat). A csatorna egyébként januárban a Hír TV-től igazolt hírpolitikai tanácsadót Pindroch Ferenc személyében.

 

Az RTL Klub nem éli meg vereségként a nézettségi adatokat, sőt talán egy kicsit büszkék is rá. Kotroczó Róbert hírigazgató azt mondta: „Az RTL Híradó sosem fogja azt a stratégiát választani, amit a TV2, hogy a Tényekből Bűn-Tényeket csináltak: kocsmai verekedésekkel és egyéb brutális bűncselekményekkel, sok gyerekhalállal. A csatorna is azt várja a hírműsortól, hogy hiteles és átfogó képet adjon arról, mi történik egy nap Magyarországon. A Híradónk ezért teljes képet ad a politikai élet, a gazdaság híreiről, látlelet ad a szociális problémákról, vadásszuk a civil összefogásról szóló információkat, és sosem maradnak ki a kulturális eseményajánlók.”

Az értelmiség az RTL Klubot választja

Kotroczó úgy vélte, nekik sokkal nagyobb elismerés, hogy az RTL Híradójának nézői között nagyobb számban vannak tanulók, vállalkozók, vezető beosztásúak és kisgyermekes családok, és hogy a Policy Solutions kutatása szerint ők készítik a legkiegyensúlyozottabb hírműsort (hatvanszázalékos kormánypárti megszólalás).

Az AGB Nielsen februári kutatása szerint az RTL Híradójának valóban nagyobb a nézettsége a vállalkozók, vezető beosztásúak (36,9 – TV2 31,9 százalék) és a tanulók között (26,8 – TV2 20,1 százalék), de például a szellemi beosztottak körében ugyanannyian nézik a Tényeket is (29,2 százalék). A Tények ellenben nagy sikert arat a fizikai munkások (34,2 – RTL 32,6 százalék), a nyugdíjasok (38,7 – RTL 31,2 százalék) és az eltartottak (34,1 – RTL 30,2 százalék) körében.

Kotroczó szerint a hátrányuk alapvetően abból következik, hogy a TV2-n  futó Árva angyal című mexikói sorozat nagyon népszerű a 18–49-es korosztályban, és a teljes lakosságot tekintve is. Míg a vele egy időben futó Neked való 14–16 százalékon futott a múlt héten, addig a TV2 sorozatát a reklámozóknak legfontosabb réteg 23–28 százaléka követte.

Az RTL Klub hírigazgatója szerint összességében az ő hírműsoraik sokkal sikeresebbek, mivel „a Fókusz megszégyenítő vereséget mér az Aktívra, és a Magellán is 95 százalékban kikap a Fókusz Plusztól”. Az AGB adatai szerint a Fókuszt idén februárban a 18–49 évesek korcsoportjában 35,7 százalék (közel 700 ezer ember) nézte, míg az Aktívot csak 18,9 százalék (370 ezer ember). A teljes népesség körében ez a tizenhat százalékos különbség tizenegy százaléknyira apad (RTL 31,7 – TV2 20,7).

Erőszak és bulvár

A két kereskedelmi tévé péntek esti hírműsorát elemezve kiderül, hogy nem véletlenül ragadt rá a Bűn-Tények elnevezés a csatorna híradójára. Bár a Japánban történt földrengés mindkét adón vezető hír volt, de míg az RTL Klub tudományos magyarázatot adott a cunamira, és foglalkozott a földrengés lehetséges gazdasági következményeivel is (a teljes műsoridő felében), addig a TV2-n már azzal foglalkoztak, hogy a társadalombiztosítás fizeti az egy éve arcon lőtt bankrabló plasztikai műtétjét.

A Tényekben összesen nyolc, bulvár műfajba sorolható tudósítás hangzott el, közte olyan jelentőségű bűncselekményekkel, mint hogy a járdán gázolt el egy biciklis egy asszonyt, akinek eltört a keze. A harmincperces műsorban elszórva hét belföldi tudósítás volt, de fél percnél tovább csak a kilakoltatási moratórium hatásaival, a CET-tel és a nemzeti ünneppel foglalkoztak, de nem esett szó a sajtószabadságért tartandó újabb tüntetésről. Ugyanakkor a médiatörvényt elítélő EP-határozatot csak kormánypárti megszólaló által ismertették. A földrengés mellett még két külföldi eseményre futotta, az unió Líbiáról hozott határozata és a plágiummal vádolt német védelmi miniszter búcsúkoncertje szerepelt az összeállításban.

Ehhez képest az RTL Klub Híradója a 28 perces adás első 22 percét a földrengés mellett belpolitikai és külpolitikai híreknek szentelte. A hazai események tálalásánál figyelemre méltó, hogy két tüntetésről is hírt adtak (látássérültek, iskolabezárás), kimerítően foglalkoztak a Terrorelhárítási Központnak közbeszerzési eljárás nélkül adott nyolcszázmillió forinttal, a minisztériumi elbocsátásokkal és Ranschburg Jenő halálhírével is, ami a Tényekbe nem fért bele. A kevesebb, mint ötperces bulvár-összeállításban három hír volt, de egyikben sem adtak hírt erőszakos támadásról.

A Tények–Híradó-párbaj még nem ért véget, de hogy hosszú távon a TV2 vagy az RTL Klub receptje jön be jobban, az feltehetően csak a Való Világ4 vége után dől el.

Érdekes rangsor

A Policy Solutions március 4-én nyilvánosságra hozott kutatása szerint egyeduralkodók az esti hírműsorokban a Fidesz–KDNP politikusai. A független szakértői intézet egy héten át vizsgálta a hat legnagyobb országos tv-csatorna esti híradóit, amiből az derült ki, hogy a kiegyensúlyozottság fogalma – az RTL Klub kivételével – lényegében nem létezik az esti híradókban.

Megállapításaik szerint az RTL Klub Híradójában jelennek meg leginkább ebben a tekintetben az európai műsorszerkesztési elvek, a kormánypárti politikusok megszólalási aránya ugyanis 62 százalékos. A két közszolgálati adón és a TV2-n 80 százalék felett van ez az arány. A belpolitikai hírekhez a TV2-n 84 százalékban, az M1-en 83 százalékban, a Duna tv-n 82, a Hír tv-n 72 százalékban kormánypárti politikusok nyilatkozatait játsszák le. Az ATV-ben a Fidesz–KDNP jelentősen alul van reprezentálva (40 százalék).

A vizsgálatból az is kiderült, hogy a kormánynak vagy a Fidesznek kedvezőtlen hírek szinte teljesen hiányoznak az esti híradókból. Ezzel szemben az MSZP-hez kötődő megjelenések nagy többsége negatív tálalásban kerül a hírműsorokba. Az ATV kivételével minden csatornán a szocialista párthoz kötődik a legtöbb negatív hír. Pozitív kontextusban az ellenzéki pártot nem említették.

A Jobbikkal az ATV-n foglalkoznak a legnagyobb mértékben, az összes hír 8 százalékában. A megszólalásokat tekintve csak a Hír tv-n és a Duna tv-n tudtak megjelenni jobbikos politikusok, elhanyagolható mértékben. Az LMP szintén alig tud megjelenni az esti híradókban, a nyilatkozatok idejét vizsgálva az RTL Klubon jut a legtöbb időhöz. Mindkét kisebb ellenzéki párt számára előnyös, hogy a vizsgált műsorokban mindig pozitív vagy semleges kontextusban jelentek meg.