Az Uniomedia kommunikációs ügynökség és a Nézőpont Intézet Médiatükör címmel második alkalommal készített átfogó online felmérést arról, miként látja az újságírószakma saját helyzetét, illetve viszonyát a politikai és gazdasági élet szereplőihez. A felmérés 2011. február 15. és március 7. között készült, 200 újságíró válaszai alapján.
A magyar sajtó megítélése a múlt évhez képest több területen tovább romlott: az újságírók döntő többsége politikailag elfogultnak, alulfizetettnek, túlterheltnek, széthúzónak, korrupcióval fertőzöttnek és motiválatlannak látja kollégáit, illetve szakmáját. A média politikai függetlenségével a megkérdezettek alig 3 százaléka, az újságírók jövedelmével alig 4 százaléka elégedett. Az egyértelműen elégedetlenek aránya ezzel szemben a függetlenség kérdésében 71 százalék, míg a szakmát alulfizetettnek érzők aránya az egy évvel korábbi 47 százalékról 68 százalékra emelkedett. Az egyetlen pozitív irányú változás, hogy az újságírók jobban informáltnak érzik saját szakmájukat: tavaly ezt a válaszadók 25, az idén már 36 százaléka mondta jellemzőnek.
Az újságírók önmagukról
Az újságírókat saját magukról firtató kérdésekre kapott válaszok alapján egészen másképet kapott az Uniomedia. A többség ez esetben is túlterheltnek és alulfizetettnek érzi magát, a politikai függetlenségre és a feddhetetlenségre adott válaszok aránya azonban a szakma általános megítélésének az ellenkezője: a válaszadók 62 százaléka politikailag függetlennek tartja magát és saját munkáját. A szakterületek bontása alapján még a politikai újságírók között is többségben vannak azok, akik úgy látják, hogy „politikai elvárásoktól függetlenül” tudósíthatnak. A politikai függetlenség hiányáról a teljes szakmán belül a válaszadók 10 százaléka, a politikai újságíróknak pedig 18 százaléka számolt be.
A felmérésben résztvevők 81 százaléka magát feddhetetlennek mondta. Alig öt százalék vallotta ennek az ellenkezőjét. A tavalyi felméréshez hasonlóan ugyanakkor rendkívül sokan, a válaszadók 56 százaléka állította, hogy van tudomása arról, hogy valamely kollégája rejtett ellenszolgáltatást fogadott el egy cikk megjelentetéséért. Nemmel erre a kérdésre 24 százalék válaszolt. A legnagyobb változás a múlt évhez képest, hogy idén már minden ötödik megkérdezett kitért a válaszadás elől.
Kinek a felelőssége?
A média színvonalának általános megítélése az újságírók körében továbbra is kritikus: mintegy ötször annyian tartják színvonaltalannak, mint színvonalasnak a magyar sajtót. A felsővezetők között a pozitív válaszok aránya 19, a beosztott újságírók körében viszont alig 3 százalék.
A megkérdezettek szerint a média legfontosabb feladata, hogy elfogulatlan, korrekt tájékoztatást nyújtson, ám a válaszadók mindössze 7 százaléka látja úgy, hogy a magyar sajtó ezt a feladatát be is tölti. A többség - a felmérésben résztvevők 71 százaléka - szerint ezzel szemben elsősorban a tulajdonosok elvárását szolgálja ki.
A tavalyi felméréshez hasonlóan az elégtelen színvonalért az újságírók elsősorban a kiadókat, médiatulajdonosokat okolják, a válaszadók 84 százaléka tartja felelősnek őket. Második helyen a médiapiac felsővezetői állnak, megelőzve a politikusokat a felelősök között. A politikai újságírók az átlagnál kevésbé, a bulvár újságírók nagyobb mértékben hibáztatják a politikusokat az alacsony szakmai színvonalért.