Gyöngyi
5 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Kevesebben tévéznek, az internet megelőzte a rádiót

2011.12.27. 16:17
Az internet lenyomta a rádiókat, az m1 Híradóját 13 százalékkal kevesebben nézik, mint négy éve, a médiatörvény pedig vét a sajtószabadsága ellen – többek között ez derül ki az NMHH és az Ipsos legfrissebb kutatásából.

Az NMHH Műsorfigyelő és elemző osztálya által készített kutatási anyag az Ipsos Média-, Reklám-, Piac- és Véleménykutató Zrt. közvélemény-kutatása alapján, különböző témakörökre osztva vizsgálta a magyar lakosság hírfogyasztási szokásait és a média megítélését.

A november közepén felvett, a 15 évnél idősebb magyar lakosságot leképező kérdőíves kutatás alapján kiderül, hogy a magyar lakosság többsége (63 százalék) számára az elsődleges információforrás, ahonnan a napi hírekről, eseményekről tájékozódik, még mindig a televízió, de a négy évvel ezelőtti kutatáshoz képest jelentősen, 15 százalékkal kevesebben tájékozódnak a tévékből.

Míg négy évvel ezelőtt a hírforrások versenyében a rádió állt a második helyen, most már az internet vette át a vezetést 20 százalékkal, a harmadik helyen szereplő rádió csak 8, a barátok, ismerősök 5, a nyomtatott sajtó 4 százalékot ért el.

Az m1 vesztette a legtöbb nézőt

A 2007-ben mért eredményekhez képest a tévécsatornák népszerűsége és nézettsége is csökkent. Az RTL Klubot 10, a TV2-t 15, az m1-t 16 százalékponttal kevesebb lakos nézi naponta. Mindez magyarázható az egyre szélesedő kínálattal, de az NMHH kutatása megjegyzi azt is, hogy „emellett elképzelhető, hogy ez egyfajta kritika a műsorstruktúrával szemben”.

Míg az RTL Klub heti nézőinek arányváltozása (akik legalább hetente egyszer nézik a csatornát) még hibahatáron belülinek értékelhető, addig a TV2 és m1 is már több heti nézőt vesztett. A TV2 esetében 2007-hez képest azok aránya, akik már egyáltalán nem is kapcsolnak a csatornára, háromszoros, az m1 esetében az adót nem választók megoszlása pedig duplájára nőtt az elmúlt négy év alatt.

A nem földi sugárzású televíziókat legalább hetente nézők százalékos megoszlása azonban gyakorlatilag változatlannak tekinthető. Mind a Viasat3, a Hír TV, a Duna TV, az m2 és a Hálózat TV tartani tudta a korábban megszerzett heti nézői arányt. Az ATV 6, az Echo TV pedig 10  százalékos heti nézőszám növekedést realizálhatott a válaszok alapján. A sorrend most: RTL Klub, TV2, m1, Viasat3 és Cool TV.

Kevesebben néznek híradókat

Túl sok a bűn

A 14 évnél idősebb lakosság fele véli úgy, hogy túl sok bűncselekményről, erőszakos eseményről esik szó a hírműsorokban. A lakosok 40 százaléka viszont úgy gondolja, hogy ezen hírek mértéke éppen megfelelő a médiában, tíz százalékuk szerint azonban még ennél is kaphatnának nagyobb műsoridőt a bűncselekmények.

Arra a kérdésre, hogy miért foglalkoznak a televíziós hírműsorok egyre többet a bűncselekményekkel, a többség (56 százalék) azt a választ adta, hogy ezek a szenzációhajhász stílusban prezentált hírek csak a nézettségnövelést szolgálják. Mindössze a lakosok ötöde feltételezte, hogy a tendencia mögött a romló közállapotok uralkodnak, és a média csak ezt a helyzetet tükrözi vissza.

Az NMHH tanulmánya szerint, ha a csatornák szerint vizsgáljuk a lakosság véleményét, egyedül az m1 nézői mondták azt, hogy az átlagnáI erőszakosabbnak tartják a hírműsorokat, azaz az átlagnál több bűncselekményt tartalmaznak.

A 14 évnél idősebb magyar lakosság 96 százaléka néz legalább alkalmi jelleggel valamilyen hírműsort. A hírműsorok nézettségi listája követi a csatornák nézettségének alakulását. A napi nézők arányát tekintve a legnépszerűbb az RTL Klub híradója (28), ezt követi a TV2 20 és az m1 11 százalékkal. A napi nézők alakulásának tekintetében 2007-hez képest a hírműsorok is csökkenést szenvedtek el, ma kevesebben vallják magukat napi híradó nézőnek.

A legalább heti nézőarány tekintetében az RTL Klub eredménye hibahatáron belüli csökkenést mutat 2007-hez képest, azonban a TV2-néI 11, az m1-nél pedig 13 százalékos a visszaesés. A Hir TV és a Duna TV híradóinak heti nézőszáma gyakorlatilag változatlannak
tekinthető, az ATV híradója viszont hét százalékkal növelni tudta heti nézőinek számát.

A Hír TV a legelfogultabb

A lakosság több mint fele vél felfedezni politikai elfogultságot bizonyos TV és rádióadók műsorain keresztül. Ez pontosan 5 százalékkal több, mint ahányan 2007-ben vélekedtek ugyanerről a kérdésről. A lakosság 40 százaléka tudott említeni konkrétan elfogult csatornákat.

A legtöbben, 24 százalékuk a Hír TV-t és az ATV-t (19) említették, de többször felmerült az Echo TV (9), az RTL Klub (7) és a TV2 (6) neve is. Sőt, a közszolgálati m1-et is megemlítette a lakosság 6 százaléka, pedig ahogy az NMHH tanulmánya is írja "elméletileg ennek a csatornának kellene a legszükségszerűbben elfogulatlannak lennie".

 

A válaszokból a legegyértelműbben a Hír TV és az Echo TV kormányoldali, valamint az ATV ellenzéki mivolta állapítható meg. De az m1-et említők többsége is egyetért abban, hogy a csatorna inkább a kormány irányában elfogult. Az RTL Klubot említők azonban nem jutottak konszenzusra abban, hogy a csatorna melyik politikai irány felé közvetít inkább kedvezőbb híreket.

Minden 6. magyar a Facebookon tájékozódik

A második helyen szereplő internetportálok látogatottsági rangsorát ebben a felmérésben az origo vezeti, a lakosság 37 százaléka szokta valamilyen gyakorisággal látogatni az oldalt. A napi látogatók aránya 8 százalék. Ezt követi az index 28 százalékos eléréssel és napi 5 százalékos látogatottsági aránnyal. A két nagy hírportál után jóval lemaradva következik az fn.hir24 harmadikként.

A verseny negyedik helyezettje a blikk.hu, amit a hvg.hu és a hirado.hu követ, utóbbiak tehát elég messze vannak még attól a céltól, hogy lenyomják az Indexet.

A lakosság 42 százaléka regisztrált felhasználója legalább egy közösségi oldalnak, 18 százaléka pedig legalább két oldalnak is használója. A közösségi oldalak versenyét nem meglepő módon a Facebook vezeti 34 százalékkal, második az iwiw (24), a twitternek és a myvipnek viszont csak 1-2 százalékot sikerült megcsípnie.

A közösségi oldalakat a kapcsolattartáson túl hírforrásként is előszeretettel alkalmazzák a felhasználók. A lakosság 6 százaléka számára a közősségi oldalak jelentik az első számú hírforrást (20 év alattiaknál: 16%), de további 30 százalék számára fontos az oldalak ezen funkciója is.

Híreket a Kossuthon hallgatunk

A harmadik legnépszerűbb hírforrás, a rádió esetében az új kereskedelmi rádiók megjelenésével és a két régi (Danubius és Sláger rádió) megszűnésével jelentős átrendeződés következett be, ezért a 2007-es adatokkal való összehasonlítás csak nagyon korlátozottan kivitelezhető.

A rádiók napi hallgatottságát vizsgálva láthatjuk, hogya Neo és a Class, valamint az MR1 napi hatóköre lényegében azonos méretű. A rádiók második csoportjába tartozik a Juventus, a Rádió1 és az MR2, ezek a népesség megközelítően egynegyedét érik el.

Hírfogyasztás tekintetében az MR1 egyértelműen megelőzi a két nagy kereskedelmi csatornát, a lakosság egytizede minden nap hallgatja az Kossuth Rádió híreit. Ugyanakkor a hírműsorok összesített elérése tekintetében már a Neo FM a leghallgatottabb rádióadó, bár a Class és az MR1 csak minimális mértékben marad el tőle.

Ingyen sem olvasunk

A nyomtatott sajtótermékek olvasóinak aránya is drasztikusan csökkent, ami érdekes módon az ingyenesen hozzáférhető lapokra is vonatkozik.  Míg a négy évvel ezelőtti kutatás arról tanúskodott, hogy a 15 éves és annál idősebb lakosok negyede rendszeres, napi szintű olvasója legalább a megyei napilapoknak, mára ez az arány 15 százalékra süllyedt.

A Blikket legalább alkalmanként a lakosság 60 százaléka olvasta, ma 47 százalék teszi ugyanezt. De nem csak azon lapok olvasottsága csökkent, amelyekért fizetni kell, ugyanez jellemző az ingyenesen hozzáférhető Metropolra is (2007-ben 43 százalék alkalmi olvasójuk volt, ez mára 28 százalékra csökkent). A napilapok versenyében első helyen ma a megyei lapok, aztán a Blikk, a Metropol és a Bors áll.

A hetilapoknak még nagyobb olvasóvesztést kellett elszenvednie az elmúlt négy évben.  A legnépszerűbb helyi hetilapok 16 százalékpontnyi olvasót veszítettek, a második helyen álló HVG 11, a korábban harmadik helyen álló Szabad Föld 7 százalékpontnyit, és ezzel az 5. helyre csúszott vissza. A harmadik helyen most a 168 óra áll, ezt pedig az Élet és Irodalom követi.

 

28 százalék szerint csorbul a sajtószabadság

A 14 év feletti lakosság 34 százaléka szerint az új médiatörvény nem jelent jelentősebb változást sem a tartalomszolgáltatók, sem a tartalmak fogyasztóinak szempontjából. A második helyen, 28 százalékkal állt az a vélemény, mely szerint az új törvény vét a sajtószabadság ellen. Azok közt, akik osztoznak ezzel a véleménnyel, az átlagnál több a felsőfokú végzettségű, a szellemi munkát végző, a nyugat- és dél-dunántúli lakos volt.

A médiatörvényre vonatkozó kérdések tekintetében harmadik helyen állt (23 százalék) azoknak a véleménye, akik szerint az új törvény megvédi a kiskorúakat a káros tartalmaktól, negyedik helyen pedig azoké, akik úgy vélték, hogy visszaszorulnak a kisebb rádiók és tévék a törvény hatására.

A megkérdezettek 21 százaléka (5. hely) viszont úgy vélte, hogy a médiatörvénynek köszönhetően elsősorban a kormánynak kedvező hírek jelennek meg a televízióban és a rádióban.