Elindult az Indamedia média és marketing-kommunikációs kiadványa.
További szakmai tartalmakért kattints és kövess bennünket!
MEGNÉZEMnono
A rendszerváltás óta nem tiltottak be egyetlen tévéreklámot sem Magyarországon: hiába táncolt és énekelt a képernyőn óriástampon, hiába nyalogattak főműsoridőben mélytorok technikával jégrémet, hiába beszélgettek vacsora közben a hüvelygombáról, hiába tolták ezerszer az arcunkba, hogy a nem túl egyszerűen meghatározható hagyományos mosópor semmit nem ér, a szabályozó testületek egyetlen reklámot sem tüntettek el a képernyőről. A Vodafone-nak most mégis sikerült kicsapni a biztosítékot, ráadásul egy ártalmatlannak tűnő reklámmal, amiben régi szokásuk szerint a konkurenciának is bemutatnak.
A Telenor jelentette fel a konkurens cég aktuális kampányfilmjét, amiben egy Vodafone-piros autó száguld el a veszteglő Telenor-kék és a T-mobile rózsaszín (vagyis inkább magenta) autók mellett, miközben azt sulykolják a fejünkbe, hogy “A Vodafone vadonatúj hálózatára mindig és mindenhol számíthatsz!”
A Telenor nem csak a Gazdasági Versenyhivatalnál nyújtott be keresetet, de a Fővárosi Bíróságon is pert indított jóhírneve megsértése miatt, mivel szerintük az út szélén, húszas rajtszámmal, tanácstalanul tabletező fickók valójában a céget jelképezik. Nehéz lenne vitázni ezzel az észrevétellel, de akkor is meglepő, hogy a cég éppen most támadt a bíróságon konkurensre, hiszen a Vodafone eddig is előszeretettel szerepeltette versenytársait a reklámokban, például sokáig a Telenor reklámkutyájának hasonmásával viccelődtek filmjeikben.
A Fővárosi Bíróság sürgősségi eljárásban tárgyalta az ügyet, vagyis nem hallgatta meg az alperes Vodafone álláspontját, de elfogadta a Telenor érvelését, miszerint a reklám a szlogen ellenére nem csak arra utal, hogy a Vodafone gyorsabban építette ki, és megbízhatóbban működteti mobilinternet hálózatát, de a száguldozó rallyautó azt sugallja, hogy a Vodafone rendszere gyorsabb is, mint a konkurenseké. És nincs olyan független mérés, ami ezt megerősítené. A Vodafone-nak így most vagy újra kell vágnia a reklámfilmet, vagy le kell tiltania a tévékből a szpotot.
"A reklámfilm egy tereprali bemutatása során a Vodafone-nal, a T-Mobile-lal és a Telenorral egyértelműen azonosítható színekkel (a piros, a magenta, illetve a kék) és rajtszámokkal (70-es, 30-as és 20-as) ellátott autók segítségével azt az érzetet keltette a nézőkben, hogy a két versenytárs nem rendelkezik használható mobilinternet-szolgáltatással, és ez csak a Vodafone-nál érhető el" - mondta el kérdésünkre a -Telenor sajtóosztálya, hogy mi is a baj szerintük a filmmel.
A Telenor szerint a "Vodafone már jó ideje használja reklámjaiban a másik két szolgáltatóra utaló színeket, számokat és kutyákat és folyamatosan megpróbálják magukat nyertesként feltüntetni a másik két operátorral szemben".
"Mostani reklámfilmjükben azonban átléptek egy etikai, üzleti és jogi határt: konkrétumok hiányában negatívan állítják be a konkurenciát" - áll a Telenor számunkra eljuttatott hivatalos közleményében.
Megkerestük a Vodafone sajtosztályát is, de nem kívántak nyilatkozni az esettel kapcsolatban. Az ügy azonban még nem zárult le, május 16-án a bíróságon találkoznak a két telekommunikációs cég jogi képviselői, mivel a Telenor kártérítést is követelhet az eset miatt.
A Telenor egyébként azért nem az Önszabályozó Reklámtestülethez fordult a panaszával, mert ahogy kérdésünkre elmondták levélben is megkeresték a Vodafone-t, amiben tájékoztatták őket álláspontjukról, azonban erre a levélre elutasító választ kaptak.
"Majd mivel szerettük volna elkerülni a fogyasztók további félrevezetését és kezdeményezni a reklám beszüntetését, ezért a bírósághoz fordultunk, amely rendelkezik az ehhez szükséges hatáskörrel" - áll a Telenor nyilatkozatában.
A magyar reklámszabályozás sokkal szigorúbb, mint az amerikai, vagy éppen a brit, ahol bármikor ki lehet cikizni a versenytársakat, csak a tényekben nem lehet hazudni: sehol nem mondhatjuk, hogy ez a legeslegnagyobb hamburger, és nem tehetjük oda kis betűvel, csillaggal jelölve, hogy már abban az esetben, ha a teljes kiőrlésű bucizsemlében, tripla sajttal tálalt hamburgerekről van szó, és persze csak Ohióban. Azt viszont bármelyik cég kimondhatja a tengerentúlon, hogy vegyél engem, mert a konkurens nem annyira menő, sőt ciki (például Jason Stathamnek is csak Audival megy az autós üldözés, a BMW-t összetöri).
Vagyis az Egyesült Államokban a reklámot ugyanúgy védik a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó elvek, vagyis a reklám bármilyen korlátozása kizárólag abban az esetben megengedett, ha az üzenet tartalma sérti a közösség egy részének vagy egy harmadik félnek az érdekeit. A tengerentúli szabályozás tulajdonképpen ugyanazokat a jogokat biztosítja a reklám számára, mint bármely művészi, vagy politikai megszólalásnak. Merthogy elismerik, hogy a reklám egy vélemény, még ha sarkos is.
Az összehasonlító reklám, azaz a comparative advertising műfaja egyidős az első amerikai brandekkel, azaz már a Levi's farmer 1873-as megjelenése és a Coca-Coca 1886-os debütálása óta létezik. A gyártók már a reklámipar aranykorában is jól ismert „a mi termékünk szebb, finomabb, tisztábban mos”, stb. jelmondatokkal hirdették a portékáikat, csak ekkoriban még konkrétan a konkurencia termékeit megmutatták az összehasonlításokban, amiből természetesen jó kis perek születtek. (Ez volt egyúttal az Adidas-Adldas típusú hamisítványok virágkora is, ráadásul az első ilyen védjegyperek épp a Hunyadi János Keserűvíz körüli 1900-as és 1910-es ügyek voltak, amikor is Saxlehner András özvegye, Emilie Saxlehner az Eisner & Mendelson Company-tól a W. T. Wagner's Sonsig mindenkit beperelt, aki az övéhez hasonló nevű, címkéjű vagy üvegű gyógyhatású vizet árult).
Az agresszív összehasonlító reklámok miatti perek hívták életre a 60-as évektől a burkolt összehasonlításokat, azaz a jól ismert „íme a hagyományos mosópor"-típusú, konkrét ellenbrand nélküli reklámokat (amire itthon Klapka György egy zseniálisan fapados gerillakampányt épített fel a 90-es években). A konkurenciát direkt lejárató összehasonlító reklámok persze ma sem ritkák, sokszor a cégek tudatosan vállalják be ezeket, bekalkulálva az esetleges perköltséget is. A reklámszakemberek viszont sokszor a bumeráng effektust emlegetnek az agresszív összehasonlító reklámok esetében: a fogyasztó lehet, hogy épp azért nem fog Pepsit venni, mert a cég a kedvenc maffiafilmjével járatta le a Coca Colát.
Itthon a hatályos magyar jogszabályok alapján egy olyan tévéreklám, ami a fenti amerikai példákra épül, jó eséllyel lenne támadható a bíróságon. A 2008. évi XLVIII. törvény szerint ugyanis az összehasonlító reklám „nem sértheti más vállalkozás vagy annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevét”, illetve „tárgyilagosan köteles összehasonlítani az áruk egy vagy több lényeges, meghatározó, jellemző és ellenőrizhető tulajdonságát”. A Coca Colát sámlinak használó Pepsi-reklám például mindkét szempontból aggályos, de Jackie Chan nyakába is lehetne egy jó kis pert akasztani itthon, amiért ebben a Pepsi-szpotban nem az íze alapján tartja jobbnak a Diet Pepsit a light Coke-nál, és szemét módon lejáratja a konkurenciát, azt sugallva, hogy a Coke csak egy gagyi Pepsi-klón.
A magyar szabályozás tehát a tengerentúlinál sokkal szigorúbb, mondhatjuk, hogy jobban védi a fogyasztót, vagy akár azt is, hogy hülyébbnek tartja a vásárlókat.
A Vodafone pedig talán csak viccelni próbált azon, hogy a konkurencia béna, de mivel a sebesség ugyanúgy fontos a mobilinternet vásárlásakor, mint egy rallyversenyen, a bíróság szerint azt sugallta, hogy a térkép és a pornó is gyorsabban érkezik a Vodafone hálózatával a telefonunkra, mintha a versenytársak hálózatát használnánk. És nem értettek egyet azzal, hogy a szlogen azért egyértelműen megmondja, hogy miről is van szó: megbízhatóságról. Mivel a bíróság álláspontja szerint az autóverseny már magában azt jelenti, hogy a gyorsabb győz.
“Egy ilyen vitás esetben mindig kérdés, hogy hol húzzuk meg a kreativitás és a megtévesztés közötti határt” - mondta el kérdésünkre Fazekas Ildikó az Önszabályozó Reklámtestület főtitkára, aki szerint azt kell eldöntenie a jogalkalmazóknak, hogy hogyan érti az átlagos fogyasztó a hirdetést, vagyis felfogja-e, hogy csak egy poénról van szó, vagy megtévesztik a képek, és már rohan is, hogy megvegye a leggyorsabb mobilnetcsomagot, amivel úgy száguldozhat majd a neten, mint a győztes versenyautó a célegyenesben.
A magyar szabályozás még a többi uniós tagállam törvényeihez képest is szigorú, pedig az Európai Unió kifejezetten támogatja az összehasonlító reklámokat, mivel a hivatalos álláspont szerint ez segíti a márkák és ajánlatok közti tájékozódást.
Elindult az Indamedia média és marketing-kommunikációs kiadványa.
További szakmai tartalmakért kattints és kövess bennünket!
MEGNÉZEM