Kibuktak a lengyelek a médiatörvény módosítása miatt
Az összes napi- és hetilapban publikált nyílt levelet 57 főszerkesztő írta alá, politikai beállítottságtól függetlenül. Véleményük szerint "az aprónak tűnő változtatás drámai következményekkel járna", mert - amellett, hogy jelentős terjedelemnövekedést okozna - ellehetetlenítené a független szerkesztőségi politikát.
A törvénymódosítás tervezetét a szenátus az alkotmánybíróság azon ítéletére reagálva készítette, amely szerint a hatályos jogszabályok nem határozzák meg pontosan a helyesbítések és válaszcikkek kérdését.
A szerkesztők levelükben hangsúlyozták, hogy a helyesbítés tényalapú és közlése a sajtó számára egyértelmű kötelesség: "A lapok nem hazudhatnak, s ha nem szándékosan mégis tévednek, kötelességük helyesbíteni és elnézést kérni." Ezzel szemben a válaszcikknek nem kell tényekre támaszkodnia, de a szerkesztőségeket jogszabály kötelezné az eredeti cikket terjedelmében akár kétszeresen is meghaladó írások közlésére.
A tiltakozók szerint a törvénymódosítás életbe lépésével a lengyel sajtót a külső tényezők befolyásolnák: a lapokat elárasztanák az újságírói kritikával elégedetlen politikusok, üzletemberek és művészek válaszcikkei. Ezen kívül a vállalatok PR- és marketingosztályai is kihasználnák az új lehetőséget az ingyen reklámanyagok publikálására.
A tA levélben kiemelték, hogy Lengyelország médiarendszere a legnagyobb elismerésnek örvend a nemzetközi sajtószabadsági rangsorokban, ezért óva intik a döntéshozókat a szlovákiai példa követésétől, ahol a média szabadságát korlátozó törvénymódosítást csak a nagy európai visszhang hatására törölték.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
