Auguszta
4 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Csak az Unió mentheti meg a magyar médiát?

2012.07.03. 15:03
A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet szerint a média szabadságát csak az EU közbeavatkozása szavatolhatja, ezért levélben szólították fel a Bizottságot a Magyarország elleni uniós eljárás megindítására.

Magyarországon nem változott érdemben a média helyzete, a kormányzat ígéretei ellenére sem hagyott fel az uniós szervek által kifogásolt politikai törekvéseivel – áll a Human Rights Watch (HRW) által Neelie Kroes digitális és médiaügyekkel foglalkozó uniós biztosnak küldött hétfői levélben. A tekintélyes nemzetközi jogvédő szervezet ezért felszólította a Bizottság képviselőjét - és ezen kívül még számos európai politikust -, tegyen konkrét lépéseket azért, hogy a magyar kormányt valóban rá lehessen szorítani az uniós normák betartására.

A holland politikusnál valószínűleg nem talál süket fülekre a felszólítás, hiszen Kroes már többször is igen keményen nyilatkozott a magyarországi médiahelyzetről. Februárban arrasürgette a magyar kormányt, hogy működjön együtt az Európa Tanáccsal a médiatörvényben szükséges változtatások érdekében, és amikor a kormány erre nem volt hajlandó, akkor a Human Rights Watch által is szorgalmazott eljárással fenyegette meg Orbán Viktort. Az uniós Alapszerződés hetedik cikkelye alapján ugyanis eljárás indítható az Unió alapvető értékeit – például a szólásszabadságot – megsértő tagállamok ellen, mely következtében az adott országot akár szavazati jogától és a neki járó uniós támogatásoktól is megfoszthatják. A hetedik cikkely alkalmazása Magyarországgal kapcsolatban már január elején is felmerült az európai Parlamentben, de végül a kezdeményezés elsikkadt. Ahogy azt annak idején részletesen is kifejtettük, a politikai helyzet miatt valójában nagyon csekély az esélye annak, hogy az uniós eljárás valódi szankciókat eredményezzen, minden efféle törekvés így inkább egyfajta politikai nyomásgyakorlásként értelmezhető.

Lydia Gall, a HRW régióért felelős kutatójaa szervezet honlapján részletesen kitért arra, mit is tart problémásnak a magyar médiaszabályzásban. Aggályos gyakorlatnak nevezte például a Médiatanács átpolitizált kinevezési gyakorlatát, a miniszterelnök befolyását a testület vezetőjének választására, illetve a Médiatanács tagjainak kilenc évre való bebetonozását. Gall ezen kívül kifogásolta azt is, hogy a médiatörvényben megfogalmazott kiegyensúlyozottság követelménye a gyakorlatban  az öncenzúrát segíti elő, és ellehetetleníti a tényfeltáró újságírást. A helyzeten Lydia Gall szerint a május 25-i törvénymódosítás sem segített, ugyanis a rendelkezés szerint a Médiatanács a frekvenciák kiosztásánál gyakorlatilag figyelmen kívül hagyhatja a pályázati eredményeket, és kénye-kedve szerint oszthat sugárzási engedélyt a neki tetsző pályázóknak.

A Human Rights Watch szakértője arra is felhívja a figyelmet, hogy a médiatörvény csak egyike a magyar demokráciát veszélyeztető tényezőknek, amihez hozzájárul még a bíróságok függetlenségének-, a vallás szabad gyakorlásának-, illetve a nők reprodukciós jogainak csorbítása; valamint a melegek és a hajléktalanok elleni diszkrimináció is. Gall szerint a HRW azért intézett felszólítást a Bizottsághoz, mert álláspontjuk szerint az EU beavatkozása lehet az egyetlen lehetőség arra, hogy visszafordítsák az antidemokratikus folyamatokat. Az Uniónak ugyanis megvan ehhez a kellő jogköre és a kellő hatalma, csak a politikai akarat hiányzik. - állította Gall.