A norvég lapok pénzért adják az információt
A szintén norvég Möre-Nytt öt cikk elolvasása után kér pénzt az oldal látogatóitól, mások az extra tartalmakat nem adják ingyen. Ezt a modellt alkalmazza a 2,5 milliós olvasótáborral rendelkező svéd Aftonbladet is, de a kisebb helyi lapok esetében ez eddig elképzelhetetlen volt.
Az okok a norvég sajtó, különösen a napilapok szokatlanul erős piaci pozíciójában keresendő. Európai társaiktól eltérően az itteni lapok olvasótábora nem csökkent számottevően, kivéve a nagy országos bulvárlapokét. Furcsa, de a nemzetközi trendek pont a kisebb, regionális vagy városi lapok olvasótáborának fokozatos csökkenését és a bulvárlapok dominanciáját mutatják, míg Európa északi részén ennek ellenkezője valósult meg. A legtöbb olvasót az olyan bulvárlapok, mint a VG vagy a Dagbladet vesztették, a kisebb konkurensek csak 2-3 százalékos csökkenésről számolnak be.
A csökkenés azonban így is mérhető, ráadásul a felmérések szerint az előfizetők átlagéletkora drasztikusan nőtt (ebben a skandináv trend megegyezik a világéval), így a kiadók úgy döntöttek, inkább kipróbálják a fizetős modelleket, hátha ezzel valamennyi pénz befolyik a kasszába. A Faedrelandsvennen májusban vezette be az ún. "először digitálisan" nevű kampányát, ami annyit tesz, hogy az előfizetők online hamarabb férnek hozzá a lap tartalmához, mint a kontentért nem fizetők. A cikkeket ráadásul nemcsak számítógépen, de táblagépeken és okostelefonokon is elérhetővé tették. A lap teljes tartalmának 70 százalékát viszont csak akkor lehet elérni, ha a látogatók fizetnek érte.
A norvég példát hamarosan a dánok is követik, a Politiken.dk és a JP.dk hamarosan csak az előfizetőknek mutatja meg a lapok teljes tartalmát, különösen az exkluzív, máshol nem elérhető írásokat. A dánoknál viszont korántsem biztos, hogy olyan nagy sikere lesz a fizetős tartalomnak, mint a norvégoknál, akik továbbra is a világ élvonalába tartoznak a napilapolvasás mennyiségét tekintve.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
