Szilárda
2 °C
6 °C
Index - In English In English Eng

Mire kell a közmédiának 63 milliárd forint?

2012.11.20. 11:14
Az MTVA november 7-én jelentette be, hogy 63 milliárd forintnyi hitelt vesz fel a Kunigunda úti székháza és gyártóbázisa megvételére, adósságállományának törlesztésére és műszaki fejlesztésre. A tranzakció ugyanakkor a tavaly nyári szerződések szerint mindössze 40 milliárd forintba került volna. Az MTVA nem árulta el, hogy mi okozza a 23 milliárd forintos különbözetet.

Amíg a megszorítások előtt, még a Gyurcsány-kormány alatt 53 milliárdból gazdálkodhatott az MTV, a Duna, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda, addig idén már több mint 77 milliárdot kaptak. Ennek ellenére 63 milliárd forintos bankhitelt vesznek fel, hogy megvásárolják az eddig csak bérelt Kunigunda utcai székházukat, törlesszék adósságaikat és műszaki fejlesztéseket hajtsanak végre.

Tavaly júliusban derült ki, hogy a közmédia vételi jogot szerzett az MTV III. kerületi új székházára, melyet az ÁSZ korábbi jelentése szerint jelenleg is előnytelenül bérel (az új médiatörvény értelmében az MTVA kezeli a volt közmédiumok, így az MTV vagyonát). A bérbeadóval, a Millennium Média Kft.-vel 2011. július 26-án írták alá a székház és gyártóbázis megvásárlásának szándékáról szóló szerződést.

Karácsonyig nyomoz a BRFK

Az MTVA akkori közleménye szerint az épületegyüttes, illetve a szomszédos Market Irodaház épülete és a mellette lévő 43 ezer négyzetméteres üres telek alkalmas arra, hogy helyet adjon az egységes közmédiának. A Duna TV már beköltözött a Kunigunda utcai ingatlanba, de a jövőben ide költöztetnék a Magyar Rádiót és az MTI-t is.

A rendkívül szövevényes ügy előzményéhez tartozik, hogy a Magyar Televízió által 50 évig használt Szabadság téri székházat a 2000-es évek elején eladták, majd visszabérelték egy kanadai ingatlanbefektetőtől.

A Magyar Televíziónak a Kunigunda utcában is volt egy telephelye, garázzsal, műhelyekkel, stúdiókkal. Egy 2007-es privatizációs ügyletben a Millennium Média Kft. – mely céget még az MTV hozott létre, és ezen keresztül tulajdonolta a Kunigunda utcai ingatlant és rajta a felépítményeket – 7,4 milliárd forintért a Wallis tulajdonába (most Wing Zrt.) került.

A Wing felépítette ezen a telken az új tévészékházat, melyet egy 2007-es szerződés szerint az MTV évente 2,2 milliárd forintért bérelt volna 40 éven keresztül, ráadásul úgy, hogy az ezután sem került volna a tulajdonába. Az új tévészékházat 2009-ben vette birtokba az MTV.

Az Állami Számvevőszék vizsgálata megállapította, hogy az új MTV-székház bérleti konstrukciója az állam és az adófizetők számára hátrányos volt, mivel az MTV 2010 májusáig 16,2 milliárd forint bérleti díjat fizetett, és amennyiben ez még 38 évig így ment volna, úgy 83,6 milliárd forintot költött volna, feleslegesen.

Az ÁSZ előtt azonban a régi székház eladása, illetve az új székház visszabérlése miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya is nyomozást indított. A rendőrség azonban 2009 februárja óta nem tudta lezárni a nyomozást, bár Rudi Zoltán 2004-2008 közötti tévéelnököt idén nyáron már gyanúsítottként hallgatták ki különösen jelentős értékre elkövetett hűtlen kezelés gyanújával. A BRFK sajtóügyelete az Index kérdésére közölte, hogy a Fővárosi Főügyészség a nyomozás határidejét 2012. december 24-ig meghosszabbította.

Tavaly még csak 40 milliárdos hitelt akartak

A Fővárosi Törvényszék idén januárban arra kötelezte az MTVA-t, hogy hozza nyilvánosságra azt a szerződést, ami alapján újra a közmédia tulajdonába kerülne a Kunigunda utcai épületegyüttes.

A megállapodás alapján az MTVA-nak lehetősége nyílik arra, hogy 2013 decemberéig visszaszerezze annak a székháznak a tulajdonjogát 110 millió eurós (29 milliárd forint) vételáron, amibe 2009-ben bérkőként költözött be. A közmédia közbeszerzési pályázatot írt ki a bankoknak a hitelfelvételre, melybe azonban nemcsak a székház, valamint annak berendezése (1,3 milliárd) került bele, hanem a két szomszédos ingatlan tulajdonjogának (1,6 milliárd, 940 millió forint) megszerzése, az MTV Zrt. korábban felhalmozott 13 millió eurós (3,7 milliárd forint) adósságának rendezése, és műszaki fejlesztés is. Akkori közlés szerint a tranzakció összértéke 140 millió eurós nagyságrendű lett volna, tehát mindössze 40 milliárd forint.

Meglepetésként ért tehát mindenkit, amikor november 7-én az MTVA közölte, hogy nem 40, hanem 63 milliárd forintnyi hitelt vesz fel a MFB, az OTP Bank, a KDB Bank és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank (Takarékbank) alkotta konzorciumtól. Az MTVA azonban nem válaszolt tételesen arra a kérdésünkre, hogy mi a 23 milliárd forintos különbség oka, miközben a hitelfelvétel okaként meghatározott célok ugyanazok maradtak, mint egy évvel ezelőtt.

Válaszukban csak annyit írtak, hogy „az alap a hitelcsomag felvételével az ingatlan megvásárlásán felül további célokat is kíván finanszírozni. A csomag részét képező folyószámlahitel az elkövetkező öt év likviditásában bekövetkező esetleges egyenlőtlenségek áthidalására szolgál, míg a bankgarancia-keret hivatott biztosítani a nemzetközi pályázatokon (pl.: sportjog beszerzés, mint az olimpia) való induláshoz kapcsolódó garancia-biztosítások fedezetét. Ezen felül sor kerülne a jelenleg fennálló hitelek refinanszírozására, valamint felhalmozott szállítói tartozások rendezésére is, beleértve ebbe az átalakulási folyamatból származó kötelezettségek rendezését is. A hitel emellett fejlesztések forrásaként is szolgál”.

Mint kérdéseinkre írták, a komplex finanszírozási csomag részeként 140 millió eurónak megfelelő összegű hosszú lejáratú, 20 éves futamidejű ingatlanvásárlási forinthitelt, plusz 20 milliárd forint középlejáratú, 5 éves futamidejű, forint alapú forgóeszköz hitelt,  plusz 4 milliárd forint 5 éves futamidejű folyószámlahitelt, és még egy 1 milliárd forintos, 5 éves futamidejű bankgarancia-keretet vesznek igénybe. Arra a kérdésre azonban, hogy mindez mekkora törlesztőrészletet ró havonta a közmédiára, csak annyit írtak, hogy „mivel a hitel végső összege csak a tranzakció megvalósítását követően válik ismertté, az adósságszolgálatra vonatkozó adatok is csak ezt követően konkretizálhatóak”.

Az MTVA nem válaszolt arra a kérdésünkre sem, hogy mennyibe kerül a székház és a két szomszédos ingatlan, így nem tudni, hogy annak változott-e az ára. Azt sem tudtuk meg, hogy pontosan milyen műszaki fejlesztéseket terveznek, mely területeket érint és mekkora költségekkel jár, hátha ezek eredményezhetik a több tízmilliárdos különbözetet. A válasz szerint azonban ezek a kérdések „nem időszerűek, várhatóan a folyósítást követően, a véglegesített, elfogadott tervek alapján tájékoztatjuk az újságíró kollégákat a további részletekről”.

Arra a kérdésre, hogy mekkora adóssága van jelenleg az MTVA-nak, azt a választ kaptuk, hogy „az előző kormányzati ciklus ideje alatt, az MTV Zrt. költségvetéséből elvont 10 milliárd forintnak köszönhetően az MTV Zrt-nek az ERSTE Bank által biztosított, a vagyonátadás keretében átvállalt folyószámlahitelből származó 1,5 mrd Ft kötelezettség, az MTV Zrt-nek KDB Bank által nyújtott beruházási hitelből, a vagyonátadás keretében átvállalt kötelezettségből fennálló 1,05 mrd Ft tartozása és az MFB Bank-tól felvett 5,0 mrd Ft rövidlejáratú hitele van”, tehát összesen 7,55 milliárd forint, miközben tavaly nyáron még csak 3,7 milliárdról beszéltek.

Az MTVA szerint az adósság duplázódását az okozta, hogy „a hitelfelvétel tárgyalása több, mint egy évig tartott. Ez idő alatt az MTVA átmeneti hitelfelvételre kényszerült. A fentebbi számok a meglévő hiteleit mutatják az MTVA-nak, amelyek a forgóeszköz hitelből kerülnek kiegyenlítésre”. Ugyanakkor érthetetlen, hogy ezt miért nem tudták kiegyenlíteni a költségvetési támogatásból, miközben a négy közszolgálati médium költségvetése a 2009-es 53 milliárdról 2011-re 77,4 milliárdra nőtt.

A költségvetés nyolcada elmehet a törlesztésre

Azt sem lehet tudni, hogy a több tételből összeálló 63 milliárd forint értékű hitelt milyen feltételekkel, milyen kamatokkal kapják meg. Mivel kamatot és THM-et nem tudunk, csak tippelni lehet, hogy mekkora törlesztőrészletet jelenthet a megahitel ez az MTVA-nak. Ráadásul a négy bank közül az MFB 100 százalékos állami tulajdonban van, a Takarékbankban pedig most szerzett az állam 38 százalékos tulajdonrészt. Márpedig nem lehetetlen, hogy az állami (rész)tulajdonú bankoktól az állami közmédia akár nagyon kedvező feltételekkel is kaphatott hitelt; ezt azonban nem tudtuk figyelembe venni, csak a piaci jellegű feltételeket.

Számításaink szerint a 140 millió eurós hitel 7-8 százalék közötti kamatokkal az első 6 hónapban 305-310 millió forintos kezdő törlesztőt jelenthet 20 éves futamidő esetén (ennél hosszabb távra már csak azért sem érdemes számolni, mert azt sem tudjuk, hogy az árfolyamkockázatok kikerülésére szerepel-e bármilyen klauzula a szerződésben, vagy az MTVA szabadon vállalta az árfolyamkockázatot). A 20 milliárdos hitel 5 évre egy 13 százalék körüli kamattal 450 milliót jelentene – ennél sokkal kedvezőbb forinthitelt nehéz elképzelni piaci alapokon. A 4 milliárdos folyószámlahitelnek 5 évre 20 százalék körüli kamattal 130 millió körül van a havi törlesztőrészlete.

Így a törlesztőrészlet becsléseink szerint 800-850 millió forint körül lehet havonta, az első hat hónapra (utána az euróhitel miatt nem tudjuk találgatni sem, hogy mennyi lesz a törlesztő, hiszen az az árfolyam alakulásától függ). Éves szinten a törlesztés elérheti akár a kilenc és fél-tízmilliárd forintot is.

Mint az alap közölte, „a bankok megvizsgálták az MTVA gazdálkodását, forrásait, amelyből a hiteltörlesztést és kamatok fizetését biztosítva látják”, ezt a nagyságrendű törlesztést ugyanakkor két tényező is nehezítheti. Egyrészt nincs elfogadott 2013-as költségvetés, így nem tudni, hogy jövőre mennyi pénzt kap az MTVA. Bár feltételezhető, hogy a 2012-ben megkapott 77,4 milliárdnál nem kapnak kevesebbet, azonban mivel ebből a pénzből sem futotta már új műsorokra ősszel, ráadásul a közmédia éppen 250-260 fős elbocsátásokat tervez, mely komoly nagyságrendű végkielégítés kifizetésével fog járni, nem világos, hogy az idei költségvetésen számolt 6,45 milliárdos havi büdzséből hogyan fogják a nagyjából 850 millió forintos törlesztőrészletet kigazdálkodni.

Másrészt úgy tűnik, hogy erre a problémára nem lesz megoldás a másik három, több milliárd forintra becsült székház (MTI, Duna TV, Magyar Rádió) eladása sem, mivel a közmédia kérdésünkre kijelentette, hogy „nem tervezi, hogy értékesíti az ingatlanokat, a felszabaduló épületeket bérbe kívánja adni”.

Bár a konkrét kérdésünkre, hogy mi okozza a 23 milliárd forintos különbséget, nem kaptunk részletes választ, az MTVA ragaszkodott hozzá, hogy közölhesse: „még úgyis, hogy az MTVA felveszi a hitelt, sokkal kedvezőbb ez a konstrukció, mint az eredetileg az MTV Zrt. által 2007-ben megkötött megállapodás szerint felállított bérleti konstrukció volt”.