A válság miatt már négy ország nem indul az Eurovízión

A válság és a költségvetési megszorítások miatt november 25-én lemondta a részvételét Portugália a 2013-as Eurovíziós Dalfesztiválon, amit május 14. és 18. között rendeznek meg a svédországi Malmőben.

Erkölcsileg is helytelen lenne

Ciprus hasonlóan indokolta a távolmaradást, "a jelenlegi gazdasági helyzetben Ciprus részvételét egyesek provokációnak minősítenék" - idézi a Népszabadság Makisz Szimo, a ciprusi köztévé vezérigazgatóját. A görög kormányszóvivő szintén a "közvélemény jelenlegi hangulatára" hivatkozott, amikor úgy vélte, hogy a görög állami televíziónak nem kellene beneveznie a versenyre.

A görög köztévé egyik tisztségviselője szerint "nemcsak pénzünk nincs a részvételi díjra és a közvetítési jogokra, amelyek ma 120 ezer euróba (34,5 millió forint) kerülnek, hanem erkölcsileg is helytelen lenne indulni".

A részvételi és közvetítési jogokon kívül attól is félnek a szereplést lemondó országok, hogy ha az ő daluk győzne, akkor a következő évben náluk kellene megrendezni a dalfesztivált, ez pedig egyes hírek szerint akár 20 millió euróba is kerülhet.

Egyedül Lengyelország nem hivatkozott a válságra, közleményükben csak annyi állt, hogy "nagyon alapos megfontolás után hoztuk meg a nehéz döntést, hogy nem veszünk részt a malmői versenyen".

78 milliárdból futja

Magyarország indul a 2013-as dalversenyen, a közmédia jelenleg egész oldalas hirdetésekben keresi az együtteseket és énekeseket, akiknek december 20-ig kell pályázniuk. A magyar dalszerzők háromperces műveit várják - nyilatkozta október végén Gazsó L. Ferenc, az MTVA tartalom-előállítási vezérigazgató-helyettese, aki reményét fejezte ki, hogy minél többen jelentkeznek a versenyre.

A Dal című produkció "nagyobb méretű vállalkozás lesz", mint tavaly, feltehetően nemcsak három fordulóban mutatják majd be a nézőknek a legjobb dalokat. Az előző évhez képest változás, hogy a magyar közönségnek minden dal magyarul szólal meg.

A magyar köztévének a jövőre megszavazott 78 milliárd forintos költségvetés mellett úgy tűnik, hogy nem okoz problémát a Dalfesztiválon való indulás, ami a dalválogató műsorral együtt akár több száz millió forintba is kerülhet. De nem volt ez mindig így, 2010-ben például lemondták a magyar részvételt a tévét ért megszorítások miatt, és 1999 és 2004 között sem volt magyar induló, sőt 2006-ban ismét magyar résztvevő nélkül zajlott a megmérettetés.

A 4. helynél jobb nem jutott

Még ha 1961-től a különutas Jugoszlávia részt is vett a versenyen, a Varsói Szerződés tagállamai csak a rendszerváltás után jelentek meg a színpadon. Magyarország az Eurovíziós Dalversenyre először 1993-ban próbált bejutni, de Szulák Andrea az előválógatóig sem jutott. Egy évvel később Bayer Friderika Dublinban negyedik lett a "Kinek mondjam el vétkeimet" című dalával, és azóta sem értünk el ilyen jó helyezést. 1995-ben Szigeti Csaba, 1996-ban Delhusa Gjon is csak a 22. lett, majd a VIP zenekar a 12. helyig jutott, de 1998-ban Charlie végül jó időre elvette a kedvünket a próbálkozástól: A holnap már nem lesz szomorú című dal mindössze 4 pontot kapott, és a 23. lett.

Magyarország 2005-ben a NOX nevezésével "tért vissza" a versenybe, a Forogj világ című számuk a 12. lett, aztán 2007-ben jött Rúzsa Magdi, aki az első magyar volt, aki angolul próbálkozott és a 9. lett, miután majdnem kizárták, mert a jelentkezés előttóvatlanul elénekelte a Megasztárban a dal egy részletét, pedig az Eurovízióra csak még soha el nem hangzott dalokkal lehet jelentkezni.

Egy évvel később jött Csézy 2008-ban, aki vitatott körülmények között nemzeti döntő keretében kapott lehetőséget a részvételre, de már az elődöntőn elvérzett, 2009-ben pedig - miután két énekes is visszamondta különböző okok miatt a jelöltséget - Ádok Zoltán képviselte Magyarországot, de a döntőbe sem sikerült bejutnia. 2011-ben pedig Wolf Kati menetelt egészen a 22. helyig, idén pedig a Compact Discóval indultunk, de csak a 24. helyet sikerült megszereznünk.

Hatszáz millió néző

Az első Eurovíziós Dalversenyt 1956-ban rendezték 14 ország részvételével a svájci Luganoban, és a rendező ország, Svájc nyert. 1957-től pörögtek fel igazán az események, ekkor már csak országonként egy dallal lehetett nevezni, vagyis országok csaptak össze gitárral, dobbal, szalonzenekarral.

Ekkora már megvolt a szavazás rendszere is, ami az emelt díjas sms-ek ellenére azóta sem változott lényegesen, legfeljebb finomodott: alapesetben minden ország pontozza a többit, miközben magát nem értékelheti. Először 1997-ben szavazott emelt díjasan Ausztria, Franciaország, Németország, Svédország és Nagy-Britannia lakossága, azóta pedig az EBU mindenkinek ezt javasolja.

Az Eurovízió szervezésében állandó feszültségét jelent, hogy az EBU-ba legtöbb pénzt adó négy állam, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország és Spanyolország 1996 óta előválogató nélkül mindig ott van a döntőben. Mert nekik ez jár, sőt 2011-től már az olaszoknak is.

A legtöbb konfliktust mégis Izrael jelenléte okozta, hiszen az eurovíziós sugárzási rendszere túlterjeszkedett az európai határokon, így az EBU-nak tagja Izrael mellett számos arab állam is. A legtöbb ország még soha nem vett részt a versenyen, de páran azért már indultak: 1980-ban egyszer megpróbálkozott Marokkó.

Az Eurovízió Európán kívül is elég népszerű, sugározták már Indiában, Amerikában és Ausztráliában is, egyes becslések szerint a legnépszerűbb adásokat akár 600 millióan követték figyelemmel a világ tévéi előtt ülve.