Idén már napi nyolc órán át kell tévéműsort feliratozni

Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke és Kósa Ádám, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (SINOSZ) elnöke, európai parlamenti képviselő közös évértékelésén elhangzott, hogy a feliratozással kapcsolatos jogalkotás tovább finomodott, követi a mindennapi életben tapasztalható új kihívásokat, így például már nem lehet menet közben félbehagyni a sorozatok epizódjainak feliratozását.

Magyarország, a Nagyothallók Európai Szövetségének (EFHOH) a feliratozás helyzetéről szóló 2012-es felmérése szerint sereghajtóból az első harmadba ugrott és a jogszabályi előírások progresszív jellege miatt élvonalban is marad. Az NMHH elnöke azt hangsúlyozta, a közös munka első gyümölcsei mára beértek: egyre magasabb a felirattal vagy jeltolmáccsal ellátott műsorórák száma és a televíziók egyre színesebb műfaji palettát kínálnak segédlettel.

A hatóság a SINOSz-szal együttműködve ellenőrzi a szabályok betartását, ennek keretében hét hallássérült munkatárs ellenőrzi a felirat vagy jeltolmácsolás létét vagy hiányát, illetve pontosságát. Az NMHH hallási fogyatékkal élők tavalyi hozzáférését vizsgáló tematikus elemzést is készített. A munkatársak 6500 műsorórát vettek alapul a négy közszolgálati és a két országos televíziócsatorna kínálatából. Hallási fogyatékkal élők számára is befogadható műsorokat leghosszabb időtartamban 2011-ben a TV2, 2012-ben pedig az M2 tett közzé.

Hiányos, késve megjelenő, illetve tartalmában pontatlan feliratokat továbbra is regisztráltak valamennyi adónál, a kereskedelmi csatornákhoz képest többféle műfajt kínáló közszolgálati médiumoknál azonban a szövegezés minősége és érzékelhetően javult a második negyedévtől. A fogyatékkal élők szinte láthatatlanok maradtak minden csatornán: a műsorokban feltűnt emberek mindössze 0,3 százaléka volt ebbe a csoportba sorolható, miközben 5,7 százalék volt a 2001. évi népszámlálás adatai szerinti, magyarországi teljes népességen belül arányuk.