Hedvig
4 °C
15 °C
222 886 szavazat
277 142 szavazat

Az egész média megfizethet az időjárásért

2013.03.05. 15:01 Módosítva: 2013.03.05. 16:38
Alapjogokat sérthet a meteorológiai törvény, aminek tervezete közigazgatási egyeztetés alatt áll, és március 7-én a parlament elé kerülhet. A törvény nemcsak azt szabná meg, hogy csak az állami meteorológiai szolgálat által hitelesített adatokat használja fel a médium, hanem a médiaszolgáltatók (közszolgálati és kereskedelmi kereskedelmi televíziók, országos és helyi rádiók és az online sajtótermékek) mindegyikére vonatkozik, függetlenül attól, hogy beszámolt-e az időjárásról. Ez ellentétes lehet az Alaptörvénnyel.

Csütörtökön került ki a kormany.hu-ra az a törvénytervezet (zip), amin még októberben kezdett el dolgozni a Vidékfejlesztési Minisztérium, és ami március 7-én – ha módosítás nem történik – a parlament elé kerülhet.

Eszerint az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) tevékenysége „stratégiai fontosságú”, ezért elengedhetetlen, hogy a szervezet működését, és a szakterületet önálló törvény szabályozza. Megszabja, hogy milyen feltételek mellett végezhető meteorológiai tevékenység, meghatározza az előrejelzésekkel, veszélyjelzésekkel és riasztásokkal kapcsolatos kötelezettségeket.

Tényleg csak az állam tudja,
hány fok lesz?

Az állam szerint csak az OMSZ rendelkezik az előrejelzésekhez, modellkészítésekhez szükséges infrastruktúrával és szaktudással. A felvetés csak részben igaz, az előrejelzés a 21. században már egyáltalán nem lehetetlen feladat, bár a modellezés már jóval összetettebb dolog. Utánajártunk, mire képes a magánszektor, és egy kis mintán megvizsgáltuk, mennyire bízhatunk egyik vagy másik szolgáltatóban.

Ha a törvényt megszavazzák, akkor onnantól „meteorológiai előrejelzést kizárólag meteorológus mesterszakon szerzett (MSc) diplomával rendelkező személy készíthet”.

A tervezet a mostani formájában több problémát is felvet, jogászok szerint szembemegy a médiatörvénnyel, de még az Alaptörvénnyel is.

Az OMSZ ugyanakkor az Index kérdésére azt írta, hogy: „A most benyújtott »meteorológiai törvény« tervezettel kapcsolatban az Meteorológiai Szolgálatnak kifogása nincs, azzal teljes mértékben egyetért, s reméli, hogy elfogadásra kerül.”

Leokézott időjárás

A tervezet 5. bekezdésének h) pontja szerint kizárólagos állami meteorológiai tevékenység „az állampolgárok tájékoztatása a levegőkörnyezet múlt, jelen és várható jövőbeli állapotáról élet- és vagyonvédelmi kockázatokat jelentő időjárási helyzetekben, különös tekintettel az egészségügyi és a katasztrófavédelmi szempontból szükséges információkra”. Vagyis nagyobb esőzés vagy árvíz idején a törvény megtiltaná az olyan egyértelmű, meteorológiai szakképzettség nélkül is megállapítható tény közlését, mint például egy fotóval vagy videóval is dokumentálható jégeső vagy szélvihar bemutatását és közlését, ha nem az OMSZ adta ki.

Ez sértheti az alkotmányos szólás- és véleménynyilvánítási szabadságjogokat, a szabad tájékozódáshoz és tájékoztatáshoz való jogot, és a médiatörvénnyel is több ponton ellentétes lehet.

Médiaadó

A tervezet szerint a törvény minden magyarországi médiaszolgáltatóra (kereskedelmi televíziók, országos és helyi rádiók, online sajtó) vonatkozik, és anyagi kiadási kötelezettségekkel jár. Az indoklás szerint erre „az állampolgárok védelme és anyagi biztonságuk garantálása érdekében van szükség”.

Függetlenül attól, hogy a médium felhasználja-e a hitelesített adatokat, és közöl-e időjárásjelentést, a tervezet szerint a médiaszolgáltató adót kell, hogy fizessen: éves reklámbevételének 0,5 százalékát, de ha nem fizet, akkor az előző üzleti évi nettó árbevételételének 0,8 százalékát kell kifizetnie. Ez főleg a kereskedelmi televízióknál és az online sajtónál a nyereség közel egészét kiteheti.

A tervezet tehát – amellett, hogy korlátozza a tényszerű meteorológiai események közlésé – egyfajta különadó, jelentős többletkiadást okoz, és előírja egy kötelező szolgáltatás igénybevételét.

A Dörmögő Dömötör fizethet

A Portfolio kiszámolta, hogy a tervezett díj meglehetősen nagy érvágást jelenthet a médiacégeknek. Amennyiben egy vállalat árbevételéből csak 50 százalék a reklámbevétel aránya, és tíz százalékos árbevétel-arányos profitot tud felmutatni, akkor ez a lépés hozzávetőleg egy 2,5 százalékpontos társaságiadó-emelésnek felel meg. A médiacégek nagy részének azonban magasabb a reklámbevétel-aránya, főleg az ingyenesen fogható országos kereskedelmi tévék és az online újságok függnek jobban a rekámoktól. A válság miatt ráadásul a profit jóval alacsonyabb a bevételek tíz százalékánál.

Arról, hogy mekkora a magyar média éves reklámbevétele, csak becslések vannak, azok viszont elég jók, hiszen a cégen önbevallásán, iparági szereplők becslésein, és bennfentes információkon alapulva állítják össze évről évre 1999. óta. A 2012-es számokat éppen a héten fogják ismertetni, egyelőre csak azt lehet tudni, hogy 2011-ben a hirdetők reklámköltése 151,474 milliárd forint volt. Ebből 17,983 milliárd forintot nem hagyományos médiacégeknél, hanem közterületi és beltéri plakáthelyeket fenntartó cégeknél költöttek el a reklámozók, tehát a médiának 133,491 milliárd jutott. A tavalyelőtti év a reklámpiac legnagyobb válságának éve volt, a válság kezdetén, 2010-ben is ennél több, 171,6 milliárd forint érkezett a hirdetőktől, de ez mégis semmi a válság előtt évhez: 2009-ben még 200,7 milliárd forint ment el Magyarországon reklámokra.

Még a válság legsötétebb évében is 667 millió forintot kellett volna összedobniuk a médiacégeknek, míg a válság előtt ez elérte volna az egymilliárd forintot is. 2011-ben amúgy szinte pontosan ennyi pénzt, 685 millió forintot kapott volna állami támogatásként az Országos Meteorológiai Szolgálat, amely ekkor 1,7 milliárd forintból gazdálkodott egy évben. A megszorítások miatt végül csak 485 milliót kaptak meg, de akkor is felsejlik a törvényalkotói cél: magánforrásokkal kiváltani a teljes állami támogatást.

Az viszont nagy kérdés, hogy mégis miért a médiának kell fizetnie ezt az adót, attól függetlenül, hogy közöl-e időjárásjelentéseket, vagy sem. És persze azon felül, hogy az OMSZ-nek ezentúl, az adón felül is fizetnie kell majd a szolgáltatások igénybevételéért. A Nők Lapja, vagy éppen a Minimax finanszírozná a törvénytervezet szerint a meteorológiai hálózat fenntartását, miközben például a mezőgazdasági cégek, vagy éppen a szabadtéri rendezvények szervezői nem veszik ki a részük a rendszer működtetési költségeiből: pedig az állattartásban viszonylag nagyobb szerepe van az időjárásnak, mint mondjuk egy japán animéket sugárzó csatornánál.

A törvényben egyébként a minisztérium sem hisz, vagy egyszerűen csak nem terveznek hosszútávra. A minisztériumi hatásvizsgálat szerint ugyanis az új adó miatt csökkennek a reklámköltések, néhány cég csődbe is mehet, és ez a költségvetésre is rossz hatással van. Hiába folyik be konzervatív becslésük szerint is 650 millió forint az új adónemből, az első évben 565 millió forint kiesést okoz a költésgvetésnek a időjárásadó. Ez még szerény, 85 millió forintos nyereség, a a következő két évben viszont már 1,78 milliárd forint kieséssel számolnak, amit a 650 millió forintos bevétel közel sem képes kompenzálni.

Moldovában is ez a norma

A javaslat a törvény mellett azzal is érvel, hogy a különböző meteorológiai tevékenységeket egységes rendben kell rögzíteni, és hogy a Meteorológiai Világszervezet (WMO) több határozatában is javasolta a tagállamoknak, hogy emeljék törvényi szintre a meteorológiai tevékenységről szóló jogszabályt.

A tervezet szerint a Magyarországhoz hasonló, kontinentális jogrendszerű országok közül Moldovában, Németországban, Romániában, Svájcban, Szlovákiában és Szlovéniában külön törvény rendelkezik a szövetségi meteorológiai szolgálat tevékenységéről, Szerbia pedig nemrég fogadott el jogszabályt a meteorológiai tevékenység szabályozásáról.

Ha a törvényt elfogadják, július 1-jén lép hatályba.