Azeri csalás az Eurovízión?
További Média cikkek
-
Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek - Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
A 15min.lt nevű lap azt állítja, az azeriek azért kapták a maximális 12 pontot a litvánoktól, mert az országban szervezett csoportok jártak körbe, és pénzzel, valamit SIM-kártyákkal vették rá a helyieket a szavazásra. A cikk szerint vasárnap reggel, azaz az esti finálé előtt egy csapat diák jelent meg a lap szerkesztőségében, és azt állították, húsz eurót kaptak azért, hogy az azeri indulóra szavazzanak majd az esti döntőben.
Így csald el az Eurovíziót?
A cikket jegyző újságíró rejtett kamerával felszerelkezve elment egy találkozóra a diákokat is beszervező férfival, aki részletesen elmondta neki, hogyan működik a csalás, amit nemcsak a litvánoknál, de más országokban is alkalmaznak. A csalás gyanúját erősítette, hogy az azeri induló Litvánia mellett Bulgária, Görögország, Ausztria, Írország, Málta, Montenegró, Oroszország és Magyarország maximális pontjait is megkapta.
A csalás pofonegyszerű, aki bevállalja, kap 20 eurót és egy SIM-kártyát, amiről a szavazásra rendelkezésre álló idő alatt minél több szavazatot kell az azeri résztvevőre leadnia. A beszélgetés során kiderült az is, hogy a beszervezők már 8-10 csoportot találtak, melyek mellé egy-egy felvigyázót rendeltek ki, és a 20 eurót csak akkor fizetik ki, ha lezárult a szavazás. A 15 országra kiterjedő művelet milliókba kerül, közölte az újságíróval a gyanútlan beszervező. A fenti videón a megbeszélés látható, aminek szövegét sajnos nem nagyon értjük, de talán mindegy is, mert nem ez az első eset, hogy ilyen csalásról van szó.
Nem az ujjizületeken múlik
Ennek ellentmond az, amit Thomas Niedermeyer, a Dalfesztivál szavazásának lebonyolításáért felelős cég képviselője egy internetes lapnak nyilatkozott. Ennek alapján nem lehet a litván módszerrel megbugázni az Eurovíziót, ugyanis a szavazás egyelőre nem lehetséges VoIP-szolgáltatásokból (pl. Skype, Viber, stb.), és egy telefonszámról csak egyszer lehet szavazni, legyen az vezetékes vagy mobilszám. Az igaz, hogy ha egy szállodából szavaznak, akkor minden mellék külön számnak nyilvánul, de erre vajmi kevés esélyt lát a a szavazást lebonyolító Digame.
A fenti információk viszont nem tudni, mennyire helytállók. Az egyes országok szavazási rendszerei eltérőek lehetnek - a briteknél például nem lehet sms-ben szavazni, csak telefonhívással, arról pedig az internetet semmiféle információt nem találtunk, hogy konkrétan a litván rendszerben milyen korlátozások vannak érvényben, már ha vannak egyáltalán. A magyar rendszerről megkérdeztük az MTVA-t, akiktől azt a tájlékoztatást kaptuk, hogy "az adott ország nézői a közvetítő TV csatorna által megadott számra küldött SMS üzenettel vagy telefonhívással szavazhattak, így Magyarországon is. Idén először az okostelefonok tulajdonosai a résztvevő országokban a letölthető Eurovíziós Dalfesztivál alkalmazás segítségével is szavazhattak."
Arra a kérdésünkre, hogy egy telefonszámról valóban csak egy szavazat érkezhetett-e, a válasz nemleges volt: "Egy telefonszámról 20 szavazatot lehetett küldeni, ez minden országban így volt." Az MTVA Thomas Niedermeyer szavait is cáfolja: "Kizárt, hogy egy számról csak egyszer lehetne szavazni: minden előadótól öt videóüzenetet vettek fel a szervezők, amik az okostelefonon történő szavazáskor játszottak le, minden egymást követő szavazatnál egy újabbat."
A közzétett versenyszabályzatban viszont sehol nem találtunk utalást arra, hogy egy számról hány szavaztot lehet küldeni, sem az itt található, magyar nyelvűben (ebből részlet olvasható lent), sem a hivatalos angol nyelvűben, ami itt olvasható. Ennek alapján fogalmunk sincs, az MTVA honnan vette az egy számról küldhető húsz szavazat számot, és arról sincs, hogy más országokban milyen rendszer működik, igaz, a www.adal2013.hu oldalon olvasható versenyszabályzat a nemzeti döntőre (azaz A dal című műsorra) valóban tartalmazza az egy szám - húsz szavazat kitételt.
Az esetről emailben kérdeztük meg az EBU képviselőit is, egyelőre nem kaptunk választ kérdéseinkre.
A résztvevő műsorszolgáltatók országaiban felkérik a nézőket, hogy szavazzanak kedvenc dalaikra telefonos szavazás útján (a saját országukat képviselő dalra nem szavazhatnak), amit minden résztvevő országban biztosítania kell a résztvevő műsorszolgáltatóknak. Ezen felül, minden résztvevő országban a műsorszolgáltatónak ki kell jelölnie egy nemzeti zsűrit, amely az elődöntőkben és a döntőben az 1.3 pontban leírtak szerint adja le szavazatait a dalokra.
Volt már ilyen
Az idei litván-azeri botrányhoz hasonlóról 2009-ben is szó volt. Ekkor a fehérorosz médiában jelentek meg cikkek arról, hogy ismeretlen személyek helyi diákokat fizettek le, hogy szavazzanak az azeri versenyzőre, sőt, még át is utaztatták őket a litván-fehérorosz határon, hogy Litvániában is megtegyék ugyanezt. Az akció költsége állítólag 55 millió rubel (kb. 397 164 847 forint) volt, és a fehéroroszoktól tíz, a litvánokól öt pontot hozott Azerbajdzsán képviselőjének, amivel így is csak a 11. helyen végzett.
Ami ebben a történetben még ennél is sokkal viccesebb az, hogy a 2009-es Dalfesztivál előtt az örmény és az azeri kormány egész csinos kis hidegháborút vívott a szavazatokat illetően: az azeriek állítólag blokkolták az örmény versenyző telefonszámát, de 46 szerencsétlen helyi így is megpróbált a nagy ellenségre szavazni, ami miatt be is hívatták őket az illetékes minisztériumba (vajon melyik lehetett az?) és államellenes bűncselekménnyel vádolták őket.
2003-ban az oroszok azért akadtak ki, mert a t.AT.u. nevű divatleszbikus-duójuk nem kapta meg a maximális pontszámot az írektől, szerintük azért, mert a helyi szavazás menetén menet közben változtattak, és a telefonos szavazatok helyett a helyi zsűri véleménye lett a mérvadó. Erre egyébként lehetőség van, minden országban van egy szakemberekből álló gárda, de elméletileg csak döntetlen esetében léphetnek közbe, vagy ha az adott ország rendszere eleve ezt írja elő. Az íreknél viszont a telefontársaságok és a helyi köztévé közötti vitás ügy miatt kellett dönteniük (a szavazatok állítólag későn érkeztek be, és a két fél egymásra mutogatott az ügyben).
Az idei verseny után egyébként nemcsak ez a szavazási csalásnak minősített eset borzolta a kedélyeket, hanem az is, hogy az azerbajdzsáni külügyminiszter szerint a helyi mobilszolgáltatók összesítésében az orosz versenyző végzett a második helyen, így tíz pontot kapott volna, de a végső elszámolásnál ezek a pontok nem jelentek meg, sőt, valahogy a grúz induló neve mellé kerültek. Nem mintha számított volna, hiszen az oroszok 17 ponttal végeztek a norvégok mögött, de az orosz külügyminiszter hivatalos útra terelte a dolgot.
A 2013-as Eurovíziós Dalfesztivált a dánok nyerték az azeriek előtt, a Magyarországot képviselő ByeAlex a tizedik helyen végzett. A döntőről monstre közvetítésben számoltunk be.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
