Nándor
9 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Az Euronews nem akar forradalmat csinálni

2013.06.18. 11:14 Módosítva: 2013.06.18. 11:43
Idén májusig csak a magyar pártpolitikához kötődő hírtévék voltak Magyarországon, nemrégiben viszont az Európai Bizottság 3,5 millió eurós támogatásával elindult az Euronews magyar adása. A nemzetközi hírtévé budapesti irodájának vezetője, Kert Attila szerint ez hosszú távon olyan tudatformáló hatással járhat majd, mint amikor a 18. században felszámolták az analfabétizmust.

Miért jöttél el a közmédiától?

Egy Magyarországon működő nemzetközi tévécsatorna vezetőjeként sem elegáns, sem illendő nem volna megjegyzéseket tennem az állami televízió működésére. Annyi történt, hogy három szezonon keresztül csináltuk a DTK Show-t, időnként borzalmas körülmények, egymással csatázó vezetők között, néha rettegő, máskor meg hozzá nem értő emberekkel alkudozva. Év végén kirúgták a stábunk nagy részét, és D. Tóth Kriszta is beadta a felmondását. Innentől kezdve nekem sem volt tovább hol és miért maradnom.

Ez ilyen könnyű döntés volt? A húszéves pályafutásból 11 év mégis a közmédiában volt.

Elegem lett a folyamatos harcokból. Amikor a hétéves MTV-s életem utolsó dobozát pakoltam össze, azt éreztem, hogy – miközben én nagyon tudok kötődni munkahelyekhez, emberekhez – ebből az MTV-ből kijönni egyáltalán nem nagy megrázkódtatás.

Ez idén januárban történt, február közepén pedig már mint az Euronews magyar irodájának vezetője tűnt fel a neved. Hogyan találtak meg?

Egy fejvadász keresett meg. Valójában már sokkal korábban, tavaly júliusban felhívott ez a svájci cég. Legalább négykörös tesztelésen jutottam túl, mire aláírtuk a szerződést.

Sokan pályáztak erre a posztra?

Pontosan nem tudom. Úgy hallottam, hogy elég sokan, vagy 30 embert megkeresett a fejvadász cég, Lyonban pedig talán öt-hat emberrel versenyeztem.

Tudod, miért téged választottak?

Azt mondták, hogy azért, mert jó szakmai referenciákat kaptak rólam. Volt egy olyan ismert tévés felsővezető, akit szintén megkerestek, de aztán visszalépett, mert rájött, hogy őt nem érdekli az állás annyira, és maga helyett engem ajánlott, anélkül, hogy tudta volna, velem is tárgyalásban állnak.

Magyar köztévéből az európai közszolgálatba

Kert Attila 1992-ben a Magyar Rádió újságírójaként kezdte pályafutását, két évvel később már riportokat készített az MTV Hét című műsorának. A jogász végzettségű szakember 1997-ben, az induláskor csatlakozott a TV2-höz. Két évig újságíróként és szerkesztőként dolgozott a hírműsorokban, 1999-ben kinevezték a Tények főszerkesztőjének. Hat évig volt a hírműsor vezetője, utána egy évig a Mutató című közéleti műsor főszerkesztője.

A TV2-t 2006-ban hagyta ott, négy hónapig az ATV-ben volt főszerkesztő, az ő nevéhez fűződik a csatorna híradójának megújítása. 2006 júniusában tért vissza az MTV-hez, ahol László Pétert váltotta a hírigazgatói poszton. 2009-ben menesztették, de maradt mint tartalomfejlesztési menedzser és intézményi kommunikációs vezető. A közmédiás összevonás után kirúgták, de idén januárig külsősként továbbra is dolgozott a DTK Show-ban.

Mi vonzott ebben a feladatban?

Én hírfüggő vagyok, szenvedélyesen szeretek a hírek tévés feldolgozásával foglalkozni, és mindig is szerettem volna egy igazán nagyon profi hírcsatornánál dolgozni. Tizennyolc évig hírműsorokban dolgoztam, vagy azokat irányítottam. Amikor leváltottak az MTV hírigazgatói posztjáról, kezdtem úgy érezni, hogy amíg ilyen médiaviszonyok vannak Magyarországon, addig engem nem fognak visszaengedni a hírekhez.

Miért döntött úgy az Euronews, illetve a finanszírozó Európai Bizottság, hogy Magyarország lesz a következő, ahol elindítják az anyanyelvi adást?

Az Euronewsnak az az ambíciója, hogy minél több európai nyelven fogható legyen. A magyar a tizenharmadik nyelv, amin műsort készítünk. Magyarországon ma Európa érdekes és fontos téma, és Európában is fontos Magyarország.

Ez egy nagyon jól hangzó pr-szöveg. De elég feltűnő, hogy a magyar adás elindítása előtt decemberben Görögországban nyitottak irodát. Nem lehet, hogy oda mennek, ahol baj van?

Nem tisztem erről nyilatkozni, de nem titok, hogy a görög és a magyar adás elindításáról egyszerre döntöttek, és nem véletlenül.

Mi a magyar adással a céljuk?

Tisztában vagyunk azzal, hogy az Euronews műsoraitól nem fognak megjavulni a korrupt politikusok, a fradisták nem lesznek dózsások, a tolvajok pedig nem csapnak fel irgalmas szamaritániusnak. De azt a hatást várjuk tőle, mint amikor annak idején széles tömegek tanultak meg írni-olvasni. Nem lett hirtelen forradalom, de egy idő után már nem lehetett velük elhitetni, hogy a Nap forog a Föld körül. Hosszú távon reméljük a tudatformálás hatásait. Talán egy idő után már nem fogják elhinni az emberek, hogy egy vak komondor mondta az őszödi beszédet, és ezért vizsgálja a magyar Alaptörvényt a Velencei Bizottság.

De hogy akarják ezt elérni? Magyarország egy meglehetősen belterjes, mondhatni provinciális ország, a külpolitika nagyon kevéssé érdekli az embereket, ezért alig van jelen a médiában. Ezen a csatornán viszont 98 százalékban külföldi hírek vannak.

Abban bízunk, hogy egy idő után rákapnak az ízére. Az Euronews teljesen más hírcsatorna, mint amit Magyarországon megszoktak az emberek. Más a struktúrája, más a szemlélete. Ez nem olyan tévé, ami elé leülsz este, és ott ragadsz. Arra való, hogy ha van fél órád, akkor bekapcsolod, és képbe kerülsz a világ dolgairól.

Egyébként ami az általad is említett provincionalizmust illeti, az szerintem egy csapdahelyzet. A kereskedelmi tévében elvárt nagyságrendben nem érdeklik az embereket a a világ hírei, pláne nem a külpolitika, ezért nem is adnak ilyen anyagokat. Nyolc évet dolgoztam a TV2 Tényekben, pontosan tudom, hogyan működik ez: amikor azután az anyag után, hogy „a szomszéd néni elesett a járdán és majdnem megsérült” berakják a németországi választásokról szóló összeállítást, azonnal leesik a nézettségük. A közszolgálati tévében, ahol hagyományos értelemben nem kellene nézettségi versenynek folynia, szintén alig vannak külföldi hírek, mert ott meg másféle elvárásoknak igyekeznek megfelelni. A politika –  leginkább persze a mindenkori hatalom –  belpolitikai csatározásra próbálja használni a híradót. Az, hogy mikor mennyire hagyják, a tévé vezetőitől függ. Ellenben létezik egy olyan – remélem, több százezres – réteg, akit igenis érdekel, mi történik a világban. Ők viszont eddig nem voltak kiszolgálva. Magyarországon a BBC azóta megszűnt magyar adását leszámítva soha nem volt olyan média, ahol az emberek a világ történéseit naprakészen, a saját anyanyelvükön fogyaszthatták volna.

Az Euronewstól sokan azt várták az indulás előtt, hogy külföldi tulajdonossal a háttérben, a magyar politika által befolyásolhatatlanul konkurenciája lesz majd a cseppet sem kiegyensúlyozott hírtévéknek. Aztán kiderült, hogy itthon is pont ugyanazokat a híreket kapjuk, mint a portugál vagy a görög Euronews nézői, magyar tudósítások pedig csak akkor kerülnek be a hírfolyamba, ha az Európa más országaiban is hír lehet. Ti éreztetek ebből a csalódottságból valamit Franciaországban?

Azt láttam, hogy nagy várakozás előzte meg az indulást, és a szakma is azt gondolta, hogy egy magyar CNN fog indulni, ahol majd nagy leleplező anyagokat fogunk készíteni. Ehhez képest nagyon más, amit csinálunk, mégis úgy tűnik, hogy támogató a fogadtatásunk a szakmától és a közönségtől egyaránt. Az Euronews nem lesz a konkurense – semmilyen értelemben sem – a magyar hírcsatornáknak: kiegészítő kínálatot nyújtunk azoknak a nézőknek, akik nem elégednek meg az egyszerű magyarázatokkal, hanem a világ híreire és összefüggéseire is vevők.

A magyar stáb kiegyensúlyozottságával kapcsolatban büszkén említetted, hogy a Népszavától a közmédián át az Echo TV-ig mindenhonnan kerültek újságírók a stábba. Szabad kezet kaptál abban, hogy kiket veszel fel?

Részint igen, részint nem. Az Euronews még októberben hirdetést adott fel ezekre az állásokra; ötszázan jelentkeztek. Először egy nagyon komoly tesztet kellett mindenkinek kitöltenie, amin sokan elvéreztek, aztán többfordulós válogatás ment le itthon és Lyonban. Én a kamerapróbáknál kapcsolódtam be a válogatásba, és onnantól fogva én is ott ültem az interjúkon, ahol az angol szekció vezetője mellett – aki a magyar nyelvű adás elindításának projektmenedzsere volt – még két-három emberrel együtt találkoztunk a pályázókkal. Minden döntést közösen hoztunk meg, de minden újságíró esetében enyém volt az utolsó szó, hiszen én fogok velük együtt dolgozni. Nagyon heterogén lett a stáb, mivel az angolok és a franciák nem tudják, mi az, hogy Népszava vagy Echo TV, ezért nem volt fontos szempont, hogy ki honnan jött. A tehetség, a tapasztalat és a szakmai felkészültség számított. Ilyen szerkesztőségre nem volt eddig példa Magyarországon. A húsz újságíróból például talán mindössze 4-5 olyan van, akivel én korábban már dolgoztam együtt.

Közel két hónapja vagytok Lyonban, és május 30-án indult el a magyar adás. Hogy néz ki egy napotok?

Ez egy 24 órás hírtévé, 13 nyelven. A nap műszakokra van felosztva, mondjuk a 7 órás magyar újságíró bemegy a szerkesztőségbe, ahol a többi 12 országhoz tartozó újságíróval együtt dolgozik, egy műszakban. A nap fontos híre például az, hogy mi történt a törökországi tüntetéseken. A műszak szerkesztője megmutatja a török tudósító riportját, illetve a riport képeit a 13 újságírónak, és közben elmondja az újságíróknak a legfontosabb tudnivalókat az eseményről, a szereplőkről meg a háttérről. Ezután mindenki visszamegy a gépéhez, amiben már ott van a videó és a sztori részleteit meg a hátteret összefoglaló 4-5 oldalas háttéranyag. A 13 újságíró ez alapján megírja a képre a saját riportját, úgy, hogy az nyelvileg, kulturálisan és az ismeretek tekintetében is megfeleljen a saját országának. A török újságírónak például nem kell elmondania, hogy hol van Törökország és ki az az Erdogan, míg mondjuk a portugál lehet, hogy beleírja a saját tudósításába azt is. És pesze, ha valami fontos történik Európában vagy a világon, akkor borul minden és közvetítjük élőben.

Ez azt jelenti, hogy nem a tudósítók szövegét fordítjátok le magyarra?

Nem. Csak a kép ugyanaz mindenhol, a szöveg minden országban más.

Hajagos Andrea, a Euronews magyar tudósítója Prágából

Hányszor készített már a magyar stáb saját riportot?

Az első éles bevetésünk már az indulás napja előtt, május 29-én megtörtént. Zsíros Sándor brüsszeli tudósítónk anyagát arról, hogy Magyarország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól, az egész világ láthatta. Azután pár nappal később riporterünk élőben tudósított az EU-Oroszország csúcsról, majd Hajagos Andit küldtük ki Prágába és Budapestre az árvízről tudósítani. Most éppen Katanich Doloresz készít a Business rovatba egy összeállítást a magyar gazdaságról.

A betanulási időszak már lezárult, majdnem két hete elindult a magyar adás. Miért kell kint maradnotok mégis októberig?

Azt tudni kell, hogy a görög adás elindításáig minden nyelvi adás Lyonban készült. Ahhoz, hogy ezt a nagyon bonyolult struktúrát megtanuld, és az Euronews meghosszabbított keze lehess az anyaországban, az Euronews vezetői szerint a központban kell dolgoznod legalább fél évig. Magyarországon mi szeretjük bármilyen kihívásra azt mondani, hogy fél kézzel is megcsináljuk egy hét alatt, a franciáknál ez nem így van. És bár én szeretem ezt a magyar lelkesedést, hajlok rá, hogy nekik van igazuk.

Hol lesz a magyar iroda?

A Széchenyi téren a Spenótházban bérel az Euronews egy 500 négyzetméteres irodát, ahol most éppen a falakat mozgatják.

Ez olyan, mint egy szimbolikus térfoglalás. Ráadásul 500 négyzetméter 20 újságírónak és a 10 fős technikai személyzetnek elég soknak tűnik.

Az Euronews fontosnak tartja, hogy a Belvárosban, közel a Parlamenthez legyen az iroda, lehetőleg egy elegáns helyen. De nem az egész stáb fog itt dolgozni, már csak azért sem, mert a brüsszeli tudósító Brüsszelben, a lyoni koordinátor és a két webes munkatárs pedig Lyonban marad.

Milyen fogadtatásra számítasz, ha hazajöttök?

Mint mondtam, a szakma és a közönség nagy részéről eddig támogató volt a fogadtatásunk. A politika pedig egyelőre csendben van, mivel ők is rájöttek, hogy ez a csatorna nem Magyarországról szól Európának, hanem Európáról Magyarországnak. Szerintem az utóbbiban nem lesz változás azután sem, hogy hazajövünk, már csak azért sem, mert Lyonban nagyon figyelnek arra, hogy senki ne szólhasson bele semmibe.

Van remény arra, hogy a magyar nyelvű adás mellett egyszer legyen magyar nézőknek szóló műsorsáv is?

Igen, tervezzük, hogy lesz ilyen. Azt viszont tudni kell, hogy az Euronewsnak egyelőre sehol sincs országspecifikus mutációja. Tervben van egy ilyen műsorsáv elindítása, de a magyar verzió elindulása biztosan nem várható a választások előtt, hogy még csak véletlenül se merüljön fel, hogy valamilyen módon befolyásolni akarnánk annak a végkimenetelét.

Pedig az EU-ellenes retorika képviselői szerint a magyar Euronews az EU szócsöve, és ti uniós bérencek vagytok.

Ki kell ábrándítanom azokat, akik ezt hiszik. Két hónap alatt egyszer sem tapasztaltam olyat, hogy valaki is „leszólt” volna, hogy ezt vagy azt az anyagot, ezzel vagy azzal az üzenettel meg kell csinálni. Ez egy európai közszolgálati hírcsatorna, és bár valóban uniós pénzek felhasználásával is készül, és ezért uniós ügyekkel is foglalkozik, de semmilyen elvárás nem érkezik onnan. Európában szerencsére nem ismerik az „aki fizeti a zenekart, annak a nótáját húzzák”szép magyar szólást. És ha el is mondanánk nekik, akkor is csak úgy értenék, hogy persze, európai nótákat is kell húzni. Ha azt gondolja bárki is, hogy Brüsszel nyomásgyakorlásra akarja használni ezt a csatornát, akkor csak azt tudom neki tanácsolni, hogy kapcsolja be a tévét, üljön ott egy fél napot, és meglátja, hogy szó sincs ilyesmiről. Érdemes elhinni, hogy, Magyarország fontos ország, de nem a legfontosabb téma Európában. Nem azon fáradozik egész Európa, hogy velünk kiszúrjon.

155 ország, 400 millió néző

A 21 európai közszolgálati tévécsatorna tulajdonában lévő Euronews 1993-ban indult, ma a világ 155 országában 400 millió nézővel büszkélkedhet, Európa legnézettebb hírcsatornája. A lyoni székhelyű, 24 órában sugárzó hírtelevízió 2011 elején döntötte el , hogy bővíti tudósítói hálózatát, annak érdekében, hogy eredményesebben küzdjön meg fő riválisaival, a CNN Internationallel és a BBC World News-zal. Az Euronews-nak eddig Brüsszelben, Dohában, Kijevben, Kairóban, Londonban, Moszkvában, Párizsban, Rómában és Ankarában volt önálló irodája. Jövőre Washingtonban és Dubaiban is terveznek saját állandó központot nyitni.

A magyar Euronews indulását októberben jelentette be Michael Peters, az európai nemzetközi hírtelevízió elnöke. A magyar csatorna évi 3-3,5 millió euróból (890 millió - 1 milliárd forint) működik, aminek jelentős részét az Európai Bizottság állja. Magyarországon jelenleg nagyjából 800 ezer háztartásban fogható és online nézhető a csatorna, de a digitális átállás után – a közmédia csatornái, az RTL Klub és a TV2 mellett – ingyenesen nézhető lesz bárkinek.

A magyar adás újságírói: Ács Gábor, Asboth Beatrix, Flóri Anna, Hajagos Andrea (budapesti tudósító), Hajdú Bernadett, Katanich Doloresz (gazdaság), Kiss Gábor, Kocsor Erika, Kónya Rita, Kovács Gábor (újságíró koordinátor), Kristóf Péter (sport), Magyar Attila, Mráv Noémi (web), Nagy András, Rippel Veronika, Shenouda Nora (web), Tanács Gábor, Varga Gergely és Zsíros Sándor (brüsszeli tudósító).