Salamon
9 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Államosították a Neo FM frekvenciáit

2013.12.17. 16:23 Módosítva: 2013.12.17. 16:34
Az NMHH Médiatanácsa vasárnap jelentette be, hogy javul a közszolgálati Kossuth és Dankó Rádió vételminősége, csak azt felejtették el közölni, hogy mindezt az egykori Neo FM frekvenciáival érik el, ami azt jelenti, hogy kvázi „államosították” az országos kereskedelmi rádiós frekvenciákat.

Az NMHH közleménye szerint a közszolgálati Kossuth adó, az URH-frekvenciatartományban országosan jelenleg mindössze 45 százalékos területi lefedettséggel rendelkezik, és az ország lakosságának 74 százalékát éri el. A közszolgálat rendelkezésére bocsátott új adóhálózat és a frekvenciacserék segítségével január 2-a után viszont a Kossuth és a Dankó Rádió adásai több hallgatóhoz juthatnak el.

Nyerges hátradőlhet

A váltással a Kossuth Rádió területi lefedettsége 88 százalék (+43), lakossági lefedettsége 90 százalék (+16) lesz, a Dankó Rádió lakossági lefedettsége 77 százalékra, a területi lefedettsége 84 százalékra bővül (a korábbi adatokat nem közölték). A közlemény szerint a vételminőség-javítás mintegy 600 ezer új hallgató számára biztosítja a rádiók adásaihoz való egyenlő esélyű hozzáférést. A közszolgálati adók műsorai nagyobb területen, jobb minőségben lesznek foghatóak, és az autós rádiózók számára is folyamatosan elérhetőek lesznek.

danko ellatottsag terkep 888x605
Fotó: nmhh.hu

Az NMHH közleménye azonban nem érintette azt a kérdést, hogy a két rádió milyen frekvenciákkal gazdagodott, a Radiosite.hu viszont megnézte, és kiderült, hogy az új frekvenciák egy része a korábban a Sláger Rádió, illetve a Neo FM által használt frekvenciacsomagból került ki, így várhatóan nem írnak ki a jövőben még egy országos kereskedelmi rádiós pályázatot.

A Neo FM csődje, és az, hogy a médiahatóság azóta sem írt ki új pályázatot az országos kereskedelmi rádió frekvenciáira, egyértelműen a nagy konkurensnek, a Class FM-nek kedvezett. A médiahatóság mostani döntése után viszont meg is nyugodhatnak a jobboldali érdekeltségű Advenio Zrt. tulajdonosai, egyhamar nem lesz konkurensük a kereskedelmi rádiós piacon.

Mint ismert, a Class FM-et üzemeltető Advenio Zrt. a Közgépet irányító Nyerges Zsolt 72 százalékos tulajdonában áll, a Lánchíd Kereskedőház Kft. pedig 26 százalékot birtokol. A kft.-ben 50 százalékos részesedése van Nyergesnek. Korábban az Advenióban közvetve – az Infocenter.hu Zrt-én keresztül – részesedése volt Fellegi Tamásnak is, de miniszteri kinevezése előtt 2010-ben eladta részesedését. Az Infocenter részvényeinek 52 százalékát akkor Nyerges Zsolt és Stumpf István vásárolta meg.

Tudatosan játsszák át a jobboldalnak

Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezető elemzője az Indexnek úgy nyilatkozott, hogy a médiahatóság egyértelműen a Class FM-nek kedvezett a döntéssel, „nem akartak új konkurenciát a jobboldali tulajdonosú rádiónak”. Mint mondta, „egy normális országban az abszolút jó hírnek számít, ha egy közszolgálati rádió újabb frekvenciákat kap, de ez nem egy normális ország, mert itt a közszolgálati média politikai propagandaeszköz lett, és ezzel a döntéssel az NMHH a manipulációs potenciált növelte meg”.

kossuth ellatottsag terkep 888x605
Fotó: nmhh.hu

Polyák szerint ugyanakkor feltehetően a médiatörvénnyel összhangban hajtotta végre a médiahatóság a kereskedelmi frekvenciák közszolgálatnak adását, mivel 2011 augusztusában kikerült a médiatörvényből az a passzus, mely szerint a kereskedelmi rádiók jogosultságának lejárta előtt 10 hónappal kötelező kiírnia a Médiatanácsnak a nyilvános pályázatot. Mint mondja, már „az eredeti szöveg alapján sem volt teljesen egyértelmű, hogy a Neo csődje után muszáj-e újrapályáztatni, de azt még lehetett így értelmezni”.

A Mérték elemzője szerint bár az NMHH jogilag hozhatott ilyen döntést, de az médiapolitikai szempontból erősen támadható, ugyanis „a jelenlegi Kossuth Rádió terjeszkedése inkább veszélyezteti, mint erősíti a tájékoztatás sokszínűségét, és a sikeres kereskedelmi rádiók, mint például a Rádió1 lesöprése a médiapiacról a Class FM-et szabadítja meg a konkurenciától. Miután a helyi rádiós frekvenciák jelentős része jobboldali és egyházi rádiókhoz kerültek (ld. keretes írásunkat), most az országos rádiós frekvenciák is csak kormányhű tartalmat sugároznak. Mára egyértelművé vált, hogy a folyamatok mögött tudatos döntés húzódik.”.

Több százmillióról mondhattak le

Ráadásul, a médiahatóság azzal, hogy az állam tulajdonában lévő, de korábban kereskedelmiként értékesített frekvenciákat az állam által finanszírozott közmédia kezébe adja, lemond arról a bevételről is, ami egy országos kereskedelmi rádiótól beszedhető lenne. Hogy ez az "államosítás" pontosan mekkora mínuszt jelent a büdzsében, viszont egyelőre nem tudni. Miután a Class FM és a Neo FM vállalhatatlan ígéretekkel nyerte el a frekvenciáit, a Médiatanács tavaly márciusban csökkentette a frekvenciadíjaikat, az akkori döntés szerint az Adveniónak 1,5 milliárd forintot, az FM1-nek 771 millió forintot kellett fizetnie.

Ezt követően azonban az új médiatörvényre hivatkozva átalakították a frekvenciahasználati szerződéseket hatósági szerződéssé, és ez a díjszabást is érintette. Azt azonban, hogy mekkora mértékben, üzleti titokra hivatkozva nem árulták el.

A hvg.hu korábban több forrásból úgy értesült, hogy a frekvenciadíj egységesen 460-460 millió forint lett évente – ez viszont több száz millió forinttal kevesebb, mint amivel a két pályázó a botrányos pályázaton nyert. Feltehetően ez is tárgya lesz annak a Sláger Rádió által indított pernek, ami a héten indult Washingtonban Magyarország ellen. (Tavaly a Class FM 2,62 milliárdos forgalommal és 911 millió forintos nyereséggel zárt, osztalékot viszont nem vett belőle ki az Advenio Zrt.-n keresztül Nyerges Zsolt.)

Az NMHH-tól szerettük volna megtudni, hogy a Neo frekvenciáinak közszolgálativá tételével mekkora bevételtől estek el; miért nem írtak ki új pályázatot; hány korábbi Neo FM-es frekvencia maradt még kiosztatlanul; és mennyi időre kapta meg a Kossuth és a Dankó ezeket a frekvenciákat, azonban kérdéseinkre nem kaptunk választ.

Helyette az NMHH többek között ezt írta: "a rendelkezésre álló, szabad frekvenciák az állam tulajdonát képezik, és azok kereskedelmi, közösségi vagy közszolgálati illetve egyéb célú hasznosításáról, és a hasznosítás formájáról az elektronikus hírközlésről szóló törvény és a médiatörvény alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság valamint a Médiatanács dönt. Mivel a frekvenciák állami tulajdonban vannak, és a frekvenciahasznosítás is állami szereplő révén valósul meg, ezért ez a megoldás megfelel a cél- és okszerű frekvenciahasznosítás minden törvényileg is releváns kritériumának".

Átrajzolják a rádiós piacot

A Mérték Médiaelemző Műhely a 2012. november és 2013. július között lezárult rádiós frekvenciapályázatok eredményeit tanulmányozva azt vizsgálta, hogy a frekvenciaelosztás eredményeként kialakuló tartalomkínálat mennyire biztosítja a médiapluralizmust, a sokszínű tájékozódás lehetőségét, és a pályáztatási gyakorlat mennyiben felel meg az állami frekvenciakinccsel való hatékony gazdálkodás követelményének.

Megállapításaik szerint a régóta működő rádiók kedvezőtlen helyzetbe kerültek, miközben a Lánchíd Rádiónak és a Katolikus Rádiónak lejt a pálya. A legtöbb frekvenciát a katolikus egyházhoz kapcsolódó két rádió, a Katolikus Rádió és a Szent István Rádió nyerte el. A Katolikus Rádió lefedettsége a pályázatok eredményeként tíz frekvenciával bővült, a Szent István Rádió hat pályázaton nyert.

A tanulmány szerint míg a Klubrádió 2006-ban még 10 helyi frekvencián sugározta adását, addig 2013-ra ez háromra esett vissza (budapesti, debreceni, gyöngyösi), a Lánchíd Rádió viszont a kezdeti egy frekvenciáról kilencre növelhette elérhetőségét az országban.