Pert nyert az ÉS Polt Péter és az ügyészség ellen

A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint Kis János filozófus nem lépte túl a szabad véleménynyilvánítás jogilag megengedett határait, amikor 2011 áprilisában az Élet és Irodalomban azt írta, hogy Polt Péter „előző hivatali ciklusa idején már bőségesen bizonyította, hogy hivatalát nem pártatlan közszolgaként, hanem megbízója kiszolgálójaként tölti be”.

A Népszabadság cikke szerint az ügyben eljáró bíró helybenhagyta azt a 2012. júniusi elsőfokú ítéletet, amellyel a Fővárosi Törvényszék elutasította a Polt Péter és a Legfőbb Ügyészség által az ÉS-t kiadó Irodalom Kft., az ÉS főszerkesztője, Kovács Zoltán és a Kis János ellen benyújtott keresetet.

Kis János filozófus háromrészes sorozatban elemezte „a közjogi rendszer öncélú átalakítását és a hatalmi ágak kulcspozícióinak elfoglalását", a Poltról szóló mondat a sorozat utolsó részében, az április 8-án megjelent lapszámban volt olvasható. Kis feltehetően a megbízó alatt a Poltot 2000-ben a posztjára juttató, Fidesz vezette pártszövetséget, illetve annak vezetőjét értette.

Polt Péter legfőbb ügyész és a Legfőbb Ügyészség az írás megjelenése után pert indított, mivel álláspontjuk szerint Kis János azt a „burkolt tényállítást” tette, hogy ügyészként Polt hivatása szabályait megszegve politikai megrendeléseket teljesített. Az ügyészség álláspontja szerint ez az állítás valótlan és indokolatlanul sértő, amit Poltnak még közszereplőként sem kell eltűrnie, és ami a Legfőbb Ügyészség jó hírnévhez fűződő jogát is sérti. A hárommilliós kártérítés mellett a felperesek helyreigazítást és bocsánatkérést követeltek, továbbá közérdekű bírság kiszabását indítványozták.

A Fővárosi Ítélőtábla – megerősítve az elsőfokú ítéletet – azonban az Alkotmánybíróság 36/1994. számú határozatára hivatkozva úgy vélte, hogy az éles, erőteljes kritika is megengedett, ha az nem becsmérlő, nem öncélúan gyalázkodó.