Szilárda
0 °C
6 °C

A Fidesz háborút indított a média ellen?

4O5A6253
  • Újból benyújtotta a reklámadó tervezetét a Fidesz
  • A legfelső sávban már a bevételek negyven százalékát akarják
  • Ebbe a sávba egyetlen egy cég, az RTL esik, harcra készülnek
  • A csatorna nem vonul ki, harcra készül
  • A Google-nak és a Facebooknak is fizetnie kéne, kérdés, hogy akarnak-e
2014.06.02. 18:44
A kormány egy egyre kevesebb pénzből élő iparágat szorongat, az új reklámadót pedig szinte egyetlen cégre, az RTL-re szabták, de tiltakozik a TV2 is. Mire kell ez a pénz, amikor az egész iparági adó alig egytizede annak, amennyit a kormány évente a közszolgálatinak nehezen nevezhető közszolgálati médiára költ?

Ahogy azt az ATV már hétvégén megjósolta, és ahogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ma reggel a köztelevízióban be is jelentette,benyújtották a reklámtörvényt tervezetét. A törvény az adó mértékét leszámítva szinte szóról szóra ugyanaz, mint amivel a Fidesz pont egy évvel ezelőtt már bepróbálkozott, csak akkor meghátráltak, tartva attól, hogy a média a választási kampányban vágna vissza.

Az adó mértéke az alsóbb sávokban nem változott, idén is ugyanannyit akar a kormány behajtani a kisebb médiacégeken, mint ahogy a választások előtt tervezték. Ellenben rosszabbul járnak a 15 milliárd forint feletti árbevételű cégek, mert két újabb sáv is bekerült a törvénytervezetbe, a legmagasabb sávban már a bevétel 40 százaléka az adó, amit nehéz nem szívatásnak venni.

A törvénytervezetet idén benyújtó L Simon László szerint egyébként  „az igazságosabb közteherviselés” jegyében akarja kivetni az új terhet a „jelentős nyereséget termelő” médiaszektorra. Mondjuk 40 százalékos különadót nehéz egy évek óta szűkülő piacon igazságosnak sminkelni, de a média sokaknak úgyis csak a csillogás, meg a bulvármocsok, így nehéz elképzelni, hogy tömegek vonulnak majd az utcára a Való Világ adóterhei ellen tiltakozásul. És az sem valószínű, hogy bárki is éhségsztrájkba kezd, ha a leépítés jeleként eltűnik a napi félmeztelen csaj a Blikk címlapjáról.

Így kell majd perkálni

A 2014. adóévben az adó alanya az, aki április 1. vagy azután reklámközzétételi tevékenységet végez, alapja pedig a 2014. évben kezdődő üzleti évében elért, reklámtevékenységéből származó nettó árbevétel. Az adót a törvény hatályba lépésétől számított időszak naptári napjaival arányos része után kell fizetni. Az idei adóelőleg összege a 2013. évi tevékenységéből származó nettó árbevételének alapulvételével a hatályba lépésétől számított időszak naptári napjaival arányos része. Az adóelőleget 2014. júliusáig kellene bevallani, és két egyenlő részletben, kell megfizetni. Az adót nem kellene fizetni a politikai reklámok után.

A tervezet szerint az adóalap félmilliárd forintot meg nem haladó része után nem kell a cégeknek reklámadót fizetniük.

  • 5 milliárd forintig 1 százalékot,
  • az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10 százalékot,
  • 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forint alatt 20 százalékot,
  • 15 és 20 milliárd között 30 százalékot,
  • 20 milliárd forintot meghaladó rész után 40 százalékot kell adózniuk a médiavállalatoknak.

Ahogy tavaly, idén is a kereskedelmi televíziókra van szabva a törvény: vagy inkább csak az RTL Klubra. A 2013-ben még 16 milliárd forint feletti árbevételt elérő Tv2 ugyanis idén vélhetően már 15 milliárdnál is kevesebbet kalapozott össze, így a két legnagyobb sáv tulajdonképpen egyetlen egy magyar tévét sújt csak. Igen, az RTL-t, amely 2012-ben még 29 milliárd forintnyi bevételt termelt, de tavaly is közel járt a 26 milliárdhoz.

A nagy médiacégek közül még a Sanoma bevétele haladja meg a 15 milliárdot, de a lapok és magazinok mellett tévécsatornákat is birtokló kiadót éppen áprilisban adták el, és a vevő feldarabolná, és részenként adná el a céget. Amúgyis egy lapkiadó bevételeinek csak egy kis része származik reklámokból, a többit az olvasók fizetik meg az újság árában. Vagyis jövőre már tényleg csak az RTL marad a legdurvább két sávban.

Az RTL klub is igazságtalannak érzi az adót. Közleményükben szokatlanul éles hangnemben azt írják, hogy megdöbbenéssel fogadták a médiaadóról szóló törvényjavaslatot, amely komolyan veszélyezteti a társaság gazdaságos működését. "Álláspontunk szerint ezen adó célja nem más, mint durva kísérlet arra, hogy a kormány ellehetetlenítse az ország legnagyobb médiumát, amely az elmúlt 17 évben bizonyította a pártoktól és így a kormánytól való függetlenségét. A törvényjavaslat szerint a médiaadót ugyanis a parlament elé ismét olyan formában terjesztik, hogy annak túlnyomó része – körülbelül 50 százaléka – az RTL Magyarországot terhelje" – áll a közleményben, amely hangsúlyozza, hogy a "médiaadó költségvetésre gyakorolt hatása minimális: annak teljes, az egész médiától várt összege kevesebb, mint a közszolgálati média 78 milliárd forintos költségvetésének 11-12 százaléka, és nem sokkal több annál, mint amennyit a Magyar Nemzeti Bank ebben az évben reklámra költ".

Pedig már mindent megnyertek

Tavaly ugyan nem vezették be a reklámadót, mégis két nagy titkos csatát megnyert az ötlet belengetésével a Fidesz. A Tv2 eladását idén december 21-én jelentették be, végül az addigi vezérigazgató Simon Zsolt és a gazdasági igazgató Yvonne Dederick vette meg a céget többek között az eladó ProSiebenSat1-csoport által biztosított kölcsönből. Az MSZP és az Együtt PM is támadta később a felvásárlást, szerintük Fidesz-közeli érdekcsoportok állhatnak esetleg az ügylet mögött. Annyi biztos, hogy tavaly még nagyon érdeklődött a Tv2 iránt a Magyarországon a Viasat3-at működtető Modern Times Group is, de a reklámadó belengetése után újraszámolták üzleti tervüket, és az addiginál kedvezőtlenebb ajánlatot adtak a ProSiebenSat1-csoportnak, így el is vesztették végül a licitet.

Ugyanígy a reklámadó közvetett következménye a Sanoma eladása is: a Story4 csatorna mellett a Nők Lapját, a Cosmopolitant, vagy éppen a Hír24-et és a Startlapot is tulajdonló, piacvezető magyar kiadótól azért vált meg információink szerint a finn anyacég, mert a magyar gazdasági helyzet és a reklámadó réme miatt nagyobb profittal kecsegtető, biztosabb piacok után néztek. És Skandináviában éppen megvált tévéket üzemeltető érdekeltségétől, a magyar Tv2-t is éveken át tulajdonló MTM-SBS-től a ProSiebenSat1. Vagyis összefoglalva: mindkét eladás mögött a reklámadó miatt egyre rosszabb magyar kilátások, és egy német óriáscég racionalizálása állt.

Ez a harc nem lesz a végső

Az RTL közleménye

Az RTL Magyarország megdöbbenéssel fogadta a médiaadóról szóló törvényjavaslatot, amely komolyan veszélyezteti a társaságunk gazdaságos működését. Az RTL Magyarország valamint tulajdonosa az RTL Group szoros figyelemmel követi az adóra vonatkozó parlamenti indítvánnyal kapcsolatos fejleményeket. A médiaadóról szóló törvényjavaslat elfogadását egy ma reggeli rádióinterjúban a Nemzetgazdasági Miniszter is nagyon valószínűnek nevezte. Álláspontunk szerint ezen adó célja nem más, mint durva kísérlet arra, hogy a kormány ellehetetlenítse az ország legnagyobb médiumát, amely az elmúlt 17 évben bizonyította a pártoktól és így a kormánytól való függetlenségét.

A törvényjavaslat szerint a médiaadót ugyanis a parlament elé ismét olyan formában terjesztik, hogy annak túlnyomó része – körülbelül 50 százaléka – az RTL Magyarországot terhelje.

A médiaadó költségvetésre gyakorolt hatása minimális: annak teljes, az egész médiától várt összege kevesebb, mint a közszolgálati média 78 mrd forintos költségvetésének 11-12%-a, és nem sokkal több annál, mint amennyit a Magyar Nemzeti Bank ebben az évben reklámra költ.

Az RTL 17 éve működik Magyarországon, ugyanúgy adót fizet, mint bármelyik másik gazdasági társaság az országban. A tavalyi évben is jelentősen járult hozzá a központi költségvetéshez. Ez az összeg nagyságrendileg ugyanannyi, mint a most tervezett médiaadó teljes, azaz nemcsak az RTL-t, hanem az egész szektort érintő összege. Így teljesen világos, hogy a médiaadó fő célja nem a költségvetési egyenleg javítása.

Az RTL közvetve vagy közvetetten minimum 600 család megélhetését biztosítja, több, mint 15 éve a legnézettebb televízió csatornát üzemelteti (az azóta elindult további hét csatornája mellett), műsorai (Barátok közt, X-Faktor, Éjjel-Nappal Budapest, Showder Klub, Házon kívül, XXI. század, Fókusz, Híradó, stb.) naponta jelentenek szórakozást több millió honfitársunknak, akik közül sokan az RTL-t tekintik legfőbb, a függetlenségére mindig is vigyázó hírforrásuknak is.

Fegyelmezett gazdálkodással társaságunk még a gazdasági válság legnehezebb éveiben is megőrizte profitabilitását, ami elengedhetetlenül szükséges a politikától független működéshez is. A jelenleg tervezett adó – melynek módja és mértéke semmilyen demokratikusan működő országban nem ismert – társaságunkat több milliárdos veszteségbe taszítaná és ezzel veszélybe sodorná a magyar médiapiac legnagyobb független szereplőjének gazdaságos működését, annak egyes munkahelyeit és bizonyos műsorait.

Hangsúlyozzuk, hogy az RTL Magyarország a továbbiakban is elkötelezett a piaci alapon történő működés és a független hírszolgáltatás biztosítása mellett, valamint amellett, hogy továbbra is a legnézettebb szórakoztató műsorokat készítse és mutassa be Magyarországon.

Egyedül az RTL Klubot nem sikerült megszorongatnia a politikának tavaly. A csatorna azóta nem ápol túlzottan jó viszonyt a jelenlegi kormányzattal, amióta kútba esett az üzlet, hogy az egykori Fidesz-miniszter Fellegi tulajdonában lévő Infocenter megvegye a csatorna többségi tulajdonrészét. A Class FM-et vagy éppen a Heti Választ is tulajdonló Infocenter azóta egyébként már Nyerges Zsolt és egy titokzatos dán befektető kezében van, és a jobboldali médiabirodalom egyik legnagyobb ékköve.

Azt az általunk megkérdezett iparági bennfentesek sem értik, hogy miért szabta ennyire otrombán az RTL-re a reklámadót a kormányzat: a csatorna bulvárhíradója nem igazán izgathat senkit a Fideszben, de még az RTL2-n sugárzott, belpolitikával alaposabban foglalkozó esti hírösszefoglaló sem. Úgy tudjuk, hogy az RTL piaci túlsúlya zavar egyes köröket, az RTL ugyanis akkor is tartotta pozícióit, amikor a konkurens Tv2 jelentős összegektől esett el, és hiába jut kevés állami támogatáshoz az RTL, a multinacionális cégek uralta reklámpiacon mégis jól szerepel.

Dirk Gerkens, az RTL Klub vezérigazgatója május közepén már arról beszélt a Kreatívnak adott interjújában, hogy nem kizárt, hogy politikai nyomás nehezedik egyes médiaügynökségekre, hogy ne az RTL Klubnál költsék el a pénzüket. Hanem inkább a most már kormánybarát Tv2-nél. Az évek óta a magyar média legbefolyásosabb személyiségének választott Gerkens szerint ilyen nyomásnak a korrupció látszatától is félő multinacionális cégek amúgy sem engednek, de ha tényleg lesz háború, akkor lesz haditervük is, például közvetlenül, az ügynökségeket megkerülve fogják megkeresni az ügyfeleket.

RTL-közeli forrásaink szerint most, hogy kitört a háború, már készül a haditerv: a cég biztos nem vonul ki a magyar piacról, de többen nem tartották kizártnak, hogy ezentúl például kritikusabb hangot is megenged majd magának a kormánnyal szemben. És akár nem csak a hírműsorokban.

És mi lesz a Facebookkal?

A most benyújtott törvénytervezet szerint adót kellene fizetnie minden Magyarországon letelepedett médiaszolgáltatóknak, és azoknak akik nem Magyarországon telepedtek le, de napi műsoridejének legalább a felében magyar nyelven sugároznak, de adózni kell az interneten a magyar nyelvű reklámok közzétételéért, de zsebbe kell nyúlni az új szabályozás szerint még a hirdetőoszlopokon házak homlokzatán, hirdetőtáblákon és a járműveken elhelyezett hirdetések után is. Azaz a tavalyi tervezettől eltérően idén már megadóztatnák a Simicska-birodalomhoz tartozó Mahírt is, de a BKK is az adófizetők közt lenne.

Iparági pleytkák szerint a kormányközeli médiacégeket állami hirdetésekkel kárpótolnák az adóterhek miatt, azonban ennek némiképp ellentmond, hogy az állam eddig is sokat hirdetett, nem várható, hogy az elkövetkező években jelentősen nőjjön a kormányzati kommunikációra fordított összeg.

Ennél is sokkal zavarosabb, hogy mit akarnak a törvénytervezet megalkotói a külföldi internetes cégektől, a Facebooktól, vagy éppen a Google-től. A tervezet szerint ugyanis minden magyar nyelvű reklám után fizetni kell, így egyértelműen adóköteles a Google AdSense szolgáltatása és a Facebook hirdetései is. Sőt, a kívánós magyar háziasszonyokat kínáló banner is, amennyiben egy több mint félmilliárd forintos bevételű cég értékesíti.

Jelentős összegről van szó, az IAB becslése szerint 39,1 milliárd forintos netes reklámköltés közel fele ugyanis külföldi cégeknél, főleg a Google-nél és a Facebooknál köt ki. A reklámadó tervezetéről egyébként megkérdeztük a Google-t is, ha válaszolnak, frissítjük a cikket.

Időnként eszükbe jut

A reklámadó korábban háromszor is felmerült. Először 2000-ben, akkor az írott és az elektronikus sajtó reklámbevételeinek 6 százalékát vette volna el különadóként az állam. De akkor a kormány végül nem támogatta saját képviselőinek ötletét, és a Fidesz végül le is szavazta a javaslatot. 2008-ban az Országos Érdekegyeztető Tanács egyik ülésén a szakszervezetek 3 százalékos reklámadó bevezetését ajánlották a bankok agresszív hitelreklámozása miatt.

Ez a javaslat a megrendelő cégektől és a hirdető online sajtótermékektől szedte volna be a plusz milliárdokat, de végül ebből sem lett semmi. Ahogy a 2010-ben felmerült elképzelésből sem. A választások előtt a Kreatív reklámipari szaklap felkereste a nagy pártokat, hogy mit terveznek a médiaiparral. Akkor egyedül a Jobbik mondta, hogy a reklámadó jó ötlet, bár az LMP és az akkor még tényezőnek számító MDF sem vetette el. Igaz, a Fidesz egyáltalán nem válaszolt a kérdésekre, így arra sem, akarnak-e reklámadót.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tavaly májusban jelentette be, hogy háromlépcsős költségvetési egyenlegjavító csomagot terveznek. Az intézkedések három fő része: költségvetési zárolás, a beruházások leállítása, az adóemelés.

A TV2 közleménye

A TV2 is tiltakozik a reklámadó-tervezet ellen. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a tavaly a napirendről lekerült tervezet most mindenfajta előzetes egyeztetés, a piac meghatározó szereplőinek megkérdezése nélkül került a parlament elé.

Különösen aggályosnak tartják, hogy a mai napon benyújtott tervezet a korábbinál is nagyobb terheket róna a médiapiac szereplőire. Mint írják, ha a törvényt elfogadják, az beláthatatlan következményekkel járna a médiavállalkozásoknak, különös tekintettel az adó sávos szerkezete miatt legnagyobb befizetőre, a televíziós szektorra, ezen belül a jelentős mennyiségű helyi tartalmat előállító TV2-re. Miután a tavaly a reklámadó-tervezet lekerült a napirendről, a 100%-ban magyar tulajdonba került TV2 üzleti tervében nem számolt a tervezet által meghatározott különadóval, amely kb. 1,6-1.8 milliárd forint bevételkiesést jelentene. A 2013-ban realizált 10 milliárd forintos veszteség mellett ez a tétel a vállalat működését ellehetetlenítené.

"Előzetes számításaink szerint a reklámadó összege okozta bevételkiesés csak úgy gazdálkodható ki, ha a TV2 jelentősen csökkentené a magyar nézői igények kielégítését szem előtt tartó, helyi tartalmainak gyártására fordítandó összeget. Így azon túl, hogy a TV2 számára súlyos következményekkel járna a törvény elfogadása után kialakuló helyzet, a magyar televíziónézők is kárvallottjai lennének annak, hiszen jelentősen csökkenne a költségvetése a csatorna hagyományosan nagyon kedvelt hír- és tájékoztató műsorainak (Tények, Mokka, Napló, Aktív), sőt akár meg is szűnhetnek népszerű, milliókat szórakoztató napi sorozatok, mint pl. a Jóban Rosszban, vagy olyan showműsorok, mint a Sztárban sztár. Mindez komoly leépítésekkel járna, számos hazai munkahely megszüntetését is maga után vonná.

A TV2 a fentiek alapján határozottan arra kéri a kormánypártokat, hogy álljanak el a reklámadó bevezetésétől."

A legnagyobb adófizetők listáját a Céginfó adatbázisa alapján gyűjtöttük össze a 2012-es bevételi adatok alapján (2013-as adat még csak néhány cégnél elérhető).

 Cég  Árbevétel (millió Ft)**  Reklámadó (millió Ft)*  Adóterhelés (adó/árbevétel)
M-RTL Zrt. (RTL Klub) 29 205 6 681 22,0%
MTM-SBS zrt. (TV2) 16 265 2 113 12,9%
Sanoma Media Budapest Zrt. 18 227 451 2,5%
HírTV ZRt. 8 886 429 4,8%
Viasat Hungária Zrt. 8 179 358 4,4%
Ringier Kft. 13 660 223 1,6%
R-Time Kft. 5 706 111 1,9%
Pannon Lapok Társasága Kft. 9 949 40 0,4%
RTL Kábeltelevízió Kft. 4 655 37 0,8%
Publimont Kft. 4 360 34 0,8%
Origo Zrt. 4 034 30 0,8%
ESMA Zrt. 4 032 30 0,8%
AS-M Kft. (Axel Springer) 7 516 28 0,4%
AS-B Kft. (Axel Springer) 7 418 27 0,4%
Epamedia Hungary Zrt. 3 667 27 0,7%
Lapcom Kft. 7 284 26 0,4%
ATV zrt. 2 608 16 0,6%
MTG Metro Gratis Kft. 2 492 15 0,6%
Index.hu Zrt . 2 310 13 0,6%
Sanoma Digital Hungary Zrt. 2 100 11 0,5%
Népszabadság Zrt. 3 830 9 0,2%
Híd Rádió ZRt. 1 866 9 0,5%
HVG Kiadó ZRt. 3 380 7 0,2%
Rádió 1 Kft. 1 406 4 0,3%
Nemzet Kft. 2 733 4 0,1%
Mahir Zrt. 1 213 2 0,2%
Hungaroplakát Kft. 1 117 1 0,1%
Théma Lapkiadó Kft. 1 109 1 0,1%
Szuperinfó Média Kft. 1 053 1 0,1%
 Összesen  180 259  10 736  5,9%
 * becslés, a lapkiadóknál - kivéve az ingyenes lapokat - az árbevétel felére becsültük a hirdetési bevételt,  a többieknél a teljes árbevétel alapján számoltunk
** árbevétel éve: 2011
Forrás: Céginfo.hu, Napi Gazdaság-gyűjtés