Szinte ugyanannyit szerepel az ellenzék az M1-en, mint az ATV-n
További Média cikkek
-
Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek - Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
Megjelent a Mráz Ágoston Sámuel vezette Nézőpont Intézet híradóelemzése a második negyedévről. Eszerint 2014 első negyedévben több politikai hír volt az esti híradókban, mint a két választást is tartalmazó második negyedévben. Eszerint az első negyedévben még a hírek 41,7 százaléka foglalkozott az esti híradókban valamilyen politikai témával, de a második negyedévre ez a szám már csak 38,2 százalék volt. Ez elég jól mutatja, mennyire unalmas volt az idei kampány.
A politikára szánt idő az M1-en volt a legnagyobb, a legkisebb pedig a két kereskedelmi csatornán. Áprilisban, a választások havában még a Tv2-n volt több a politikával foglalkozó hír, júniusban, a reklámadó bevezetése után viszont már az RTL Klubon.
Az RTL híradója áprilishoz képest hosszabb is lett, az egész hónapban összesen négy órával. Ezzel az RTL-híradó már hosszabb az M1-en futó műsornál, de a Tv2 híradójánál még így is rövidebb.
A legpolitikusabb híradót az M1 készíti, a leginkább balesetorientáltat pedig a Tv2. Az RTL-en kevesebb a baleset, de több a bulvárhír, ami alatt a Nézőpont valószínűleg a celebekről szóló híreket érti.
Elég furcsa pont az elemzésben, amikor a Nézőpont arról beszél, hogy melyik híradóban melyik politikai párt kapott több megjelenést. Ez a szám a kutatóintézet szerint valószínűleg azért érdekes, mert megmutatja, a média melyik pártnak ad lehetőséget eljutni a választókhoz. Ebből a logikából az következne, hogy a tévék híradói annak a pártnak kedveznek, akinek a legtöbb megszólalást biztosítják.
A Nézőpont elemzéséből úgy tűnik, hogy Magyarországon leginkább a HírTV, az ATV és a Magyar Televízió segít az ellenzéknek.
A Jobbik médiaszerepléseiről a szövegben külön is megjegyzik, hogy náluk a sok szereplés nem feltétlenül jelent előnyt, mert ezek közül több is Kovács Béla kémügyéről szólt. A baloldali pártok médiaszerepléseiről viszont nem szerepel hasonló megállapítás a Nézőpont felmérésében. Sőt, az MSZP belső konfliktusairól szóló tudósításokról külön megyjegyzik, hogy
Ezeket a híreket elsősorban a baloldali politikusok tartották napirenden.
A Magyar Televízió híradójáról egyébként azt kell tudni, hogy 2013-ban például egy teljes héten keresztül foglalkoztak a híres szobordöntéssel, és ugyanezt a témát az év hátralévő részében folyamatosan újra elővették.
A kormánypárti politikusok közül Orbán Viktor (267 megszólalás), Rogán Antal (108 megszólalás), Varga Mihály (104 megszólalás), Szijjártó Péter (64 megszólalás) és Zsigó Róbert (49 megszólalás) szerepelt a legtöbbet. A legtöbbet beszélő ellenzéki politikusok Mesterházy Attila (314 megszólalás), Gyurcsány Ferenc (122 megszólalás), Szanyi Tibor (120 megszólalás), Bajnai Gordon (118 megsszólalás), Schiffer András (107 megszólalás) és Vona Gábor (94 megszólalás) voltak.
Áprilisban az országgyűlési választás, májusban az EP-választás és az MSZP belső konfliktusai, júniusban pedig a devizahitelekről szóló hírek és a reklámadó voltak a vezető témák. A júniusi adathoz hozzáteszi a Századvég, hogy az RTL Klubon és az ATV-n a reklámadó volt a fő téma, miközben a többi adón a devizahitelesek megsegítésére hozott intézkedésekről született a legtöbb riport.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
