Jónás, Renátó
4 °C
10 °C
Index - In English In English Eng

Senkinek nincs alanyi joga hírnek lenni

2014.09.02. 16:26

Éppen egy évvel ezelőtt nevezték ki Karas Monikát a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács elnökévé. A Marketing&Media ebből az alkalomból kért interjút tőle, amelyben szóba került az RTL Híradója, a reklámadó, és az is, hogy miért nem foglalkozott a köztévé Híradója Bajor Imre és miért csak egy későbbi kiadásában Robin Williams halálával.

Karas Monika először nem akart beszélni a reklámadóról, mert szerinte ez adózási kérdés, amelyről a törvényalkotás döntött és a hatóság nem érintett az ügyben. Végül hozzátette, szerinte nem igaz, hogy a reklámadó korlátozná a sajtószabadságot.

"Érdekes szokás Magyarországon, hogy minden médiát érintő kérdést a sajtószabadságra vezetnek vissza, talán érdemes lenne végre változtatni ezen a szemléleten". 

Az RTL Híradójával kapcsolatban elmondta, hogy a reklámadóval "igazából nem az volt a cél, hogy a szeriőz hírből legyen több, hanem hogy a kizárólag a havariákra koncentráló, szenzációhajhász híradók legyenek inkább komoly híradók. Vagyis itt nem kívánta meg senki, hogy ilyen tartalmú híradót gyártson bármelyik médiaszolgáltató. A saját nézettségi adataival azonban a médiaszolgáltatók fel tudják mérni, hogy a törzsnézőik mennyire vevők a hírműsoraik változtatására".

Arra a kérdésre, hogy nem tartja-e szükségesnek, hogy olyan esetekben, amikor például a közmédia nem, illetve csak késve számol be híres színészek, például Bajor Imre vagy Robin Williams haláláról, valamilyen úton-módon a Médiatanács fellépjen, azt mondta, hogy a médiahatóság nem szólhat bele a szerkesztői tartalmakba, illetve egyetlen esetben igen, ha a közvetített tartalom jogszabálysértő. De hogy valamilyen szolgáltató beszámol-e egy hírről, ebbe a médiahatóságnak nincsen beleszólási joga. Karas Monika szerint több bírósági ítélet, alkotmánybírósági határozat is kimondta, hogy senkinek nincs alanyi joga hírnek lenni, vagy hírmondóként szerepelni egy műsorban.