Helyzetbe kerülhet az állami műsorterjesztő

DMOHA20120214023
2015.01.22. 14:15
Fű alatt vehet érdekes fordulatot a kormány és a két nagy kereskedelmi tévé közötti hajtépés. Ebben ugye leginkább az RTL Klub húzza a rövidebbet, hiszen ők fizetik be a legtöbbet az államkasszába a reklámadó formájában. De egy tavaly szeptemberi törvényben az állam úgy döntött, hiába kötött szerződést a TV2-vel és az RTL-lel is az NMHH, az idei évtől kezdve mégsem kérhetnek programdíjat a szolgáltatóktól. Most egy új javaslat átértelmezi ezt a helyzetet is.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium múlt pénteken, január 21-i határidővel tett közzé egy javaslattervezetet a honlapján véleményezésre, az érintett piaci szereplőknek nem küldték át véleményezésre. A tervezet pont ezt, mármint a programdíj kérésének tilalmát oldaná fel, legalábbis a mi értelmezésünkben. A kérdéses tervezet a 2015. évi .... törvény a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosításáról címet kapta, és az alábbit tartalmazza:

Hogy mindenki számára világosan érthető legyen, behelyettesítettünk pár kifejezést, tessék:

„(6) Semmis a T-Home/UPC/Digi és az RTL Klub/TV2 közötti megállapodás olyan kikötése, amelynek értelmében a T-Home/UPC/Digi mentesül a díjfizetés alól, ha az RTL Klub/TV2 a MINDIGTV útján ellenérték nélkül teszi elérhetővé ADÁSÁT a NÉZŐK számára.”

Igaz, az RTL Klub/TV2 helyére írhattunk volna Discovery Channelt vagy Paprika TV-t is, de mivel a javaslatban nem szerepel, hogy mely médiaszolgáltatókra vonatkozik és melyekre nem, így szabadon döntöttünk. Kérdésünkre, hogy a minisztérium hogyan értelmezi a felvetést az alábbi választ kaptuk:

A szakmai tervezetben foglaltak nem függenek össze az említett kereskedelmi csatornák programdíj szedésének kérdésével, vagyis azzal az előírással, hogy a jelentős befolyásoló erővel rendelkező lineáris audiovizuális médiaszolgáltató (a törvény alapján az RTL és a TV2 minősül annak) a legnagyobb éves átlagos közönségarányú lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásáért programdíjat (műsordíjat) nem kérhet. E két csatorna esetében ugyanis a programdíj nem a műsorterjesztő és a médiaszolgáltató közötti megállapodás kérdése, hanem arról a törvény rendelkezik. A tervezetben kezdeményezett semmisségi szabály így ezt a két csatornát nem érinti.

A törvényjavaslat alkotói szerint ez a változás, azaz, hogy mostantól egy tévé akkor is kérhet programdíjat egy szolgáltatótól, ha másnak ingyen adja a kontentot, a következő, jótékony hatással jár:

Ez a szabályozás lehetőséget teremtene a médiaszolgáltatók számára, hogy új, szabadon fogható TV csatornákat indítsanak, így a fogyasztók számára bővülne az ingyenes kínálat.

Azaz az állam, legalábbis az indoklást olvasva erre jutottunk, azt reméli a fentiektől, hogy majd arra sarkallja a tévéket, hogy új, szabadon fogható csatornákat indítsanak, amiket természetesen az állami műsorterjesztő, az Antenna Hungária és annak a digitális átállás után az ország 99 százalékát lefedő MinDigTv nevű szolgáltatásán keresztül juttatnak majd el mintegy 1,5 millió potenciális tévénézőhöz. 

Ez nem újkeletű terv egyébként, egy tavaly április interjúban mondta azt Kárpáti Rudolf, a cég műsorterjesztési és média igazgatója, hogy 

(…)Azon dolgozunk, hogy tovább bővítsük a szabadon fogható csatornák körét, erre a digitális átállást követően most minden esélyünk megvan. A szakemberek szerint a reklámpiaci mélyrepülés idén már megállhat, a bővülő reklámtorta pedig ismételten előtérbe helyezheti az alapvetően a reklámbevételeken alapuló üzleti modelleket. Biztató tárgyalásokat folytatunk arról, hogy újabb csatornákkal bővüljön a kínálat, ezzel tovább növekedhetne a MinDigTV népszerűsége.

Egyelőre az ingyenesen fogható csomagban a MinDigTv az m1-et, az m2-t, a Duna Televíziót, a Duna Worldöt, az RTL Klubot, a TV2-t, a Euronews nevű hírcsatornát, és a Chello (ma már AMC) C8 nevű csatornáját továbbítja. Ehhez csatlakozhatna a jövőben bármelyik szolgáltató (programhely van bőven), már ha akar. De miért akarná bárki is ingyen adni olyan tartalmat, amit másnak pénzért, ergo van rá kereslet? 

Ugyanis a tévés piacon alapvetően két (kereskedelmi) bevételi modellt különíthetünk el. Az egyik a csak reklámokból élő tévéké, mint az RTL Klub vagy a TV2, a másik az előfizetési díjakból élőké, ilyen például a Discovery Channel vagy a Paprika TV. Ezzel a módosítással kialakulhat egy olyan helyzet, hogy egy tévé mindkét modellbe belekóstol: továbbra is kér programdíjat a szolgáltatóktól, miközben a MinDigTv-n ingyenesen megjelenve feljebb tornázhatja a médiaügynökségektől beszedett reklámpénzt, hiszen a nézettsége a 1,5 milliós új piaccal vélhetően megemelkedik.

Ez persze mind mind csak feltételezés, azt mi sem gondoljuk komolyan, hogy a magyar piacon fellelhető 140 csatorna sorban fog állni a MinDigTV-nél, hogy ingyen adhassa a tartalmát. A kábelszolgáltatók esetében viszont valós veszély az, hogy a 2015-ös évre megkötött szerződéseket ez a javaslat megtorpedózza - a jelenleg érvényben levő, aláírt szerződések ezt a kitételt (ha másnak ingyen adod a tévédet, mi sem fizetünk érte) minden bizonnyal tartalmazzák. Márpedig onnantól, hogy ha valami ingyen is elérhetővé válik, senki nem akar majd érte fizetni, és az előfizetők lemondhatják a magasabb díjú programcsomagokat. Ez nagy érvágás lehet a kisebb cégeknek. Ezzel kapcsolatban a NFM álláspontja ez:

A módosítási javaslat csak azt a pontját tenné semmissé a szolgáltatók és a tévék (vagyis a műsorterjesztők és a médiaszolgáltatók) közötti szerződéseknek, ami arról szól, hogy a műsorterjesztő mentesül a díjfizetés alól, ha a médiaszolgáltató más műsorterjesztő útján ellenérték nélkül teszi elérhetővé médiaszolgáltatását a felhasználók számára. Egyéb módon nem érintené az idei évre már megkötött szerződéseket. (…) Jelenleg egy ilyen lépést gyakorlatilag ellehetetlenít, hogy a műsorterjesztők piaci erejéből adódóan a magyar szerződéskötési gyakorlatban a szerződési feltételek közé bekerült az a jogi vagy szakmai érvekkel nem indokolható kitétel, ami alapján a csatorna nem kapna programdíjat a kábeles vagy műholdas műsorterjesztés után sem, ha megjelenik az ingyenes platform kínálatában.

A Minisztérium indoklásában az is szerepel, a törvénymódosítás célja a médiapiac sokszínűségének biztosítása és a médiapiaci verseny erősítése, pedig ezzel csak azt érik el, hogy egy céget, konkrétan a saját szolgáltatójukat akarják versenyhelyzetbe hozni azelőtt, hogy a közmédia teljes átalakulása végbemegy, és még vonzóbbá teszik majd az esetleges szolgáltatóváltáson gondolkodóknak. Már ha lesz belőle valami, és a javaslatot megszavazza az Országgyűlés.