Edit
9 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Persze, hogy mindenki torrentezik, ha nem lehet máshogy

2015.02.27. 20:04
A DVD a múlté, a Blu-ray nem terjedt el eléggé Magyarországon sem, nyugaton viszont egyre jobban dübörög a filmek netes terjesztése. A Netflix előretörése, a video-on-demand modellje és az alkotók által grundolt online terjesztés teljesen átalakította a mozis piacot. De mi a helyzet Magyarországon?

Legjobban talán azzal lehet szemléltetni az utóbbi bő tizenöt év változásait, hogy 1999-ben a repkedős-kardozós Tigris és sárkány kasszasiker lett az egész világon, és komoly versenytárs volt a legjobb filmért zajló Oscar-versenyben a Weinstein-testvérek erős lobbijának hatására. A filmnek természetesen folytatása is készül nemsokára, méghozzá a Netflixen.

A filmforgalmazás ugyanis ma már az egész világon megváltozott. Nem arról szól, hogy embereket be kell terelni egy sötét terembe még százkilencvenkilenc másikkal, hogy kukán végigüljön két órát, aztán a végén kisétáljon az éjszakába.

Amerikában és Európa nagyobb részén már pontosan érzik ezt, a Netflix vagy az Amazon online streaming szolgáltatásai először sorozatokkal taposták ki az utat maguknak: az Orange Is The New Black és a Kártyavár is siker volt, és idén már arra kaptuk fel a fejünket, hogy az Amazonnál debütáló Transparent a legjobb sorozat Aranyglóbuszát kapja, a szolgáltatónál pedig Philip K. Dick-adaptációk születnek.

Ez jó, mert az átalakuló forgalmazási modell esélyt ad a kisebb filmeknek, maximalizálja a bevételt olyan filmeknél, amik egyszerre indulnak moziban és online, illetve tökéletes megoldás lehet olyan esetekben, amikor potenciális terrorcselekménnyel fenyegetőznek észak-koreai hackerek, mint az történt Az interjú esetében. 

Ehhez képest Magyarországon a Magyar Művészeti Akadémia február elején még kétnapos Mozgókép-forgalmazási Konferenciáját tartott, ami egy teljesen életképes ötlet 2015-ben, amikor a mozibajárók száma csökken, a kalózok száma stabilan magas, a magyar filmek a kutyát nem érdeklik, kivéve ha ingyen le lehet őket húzni valahonnan. Azonban érdemes megnézni a konferencián tartott előadások címeit:

  • Az art mozik és a mozik kortárs lehetőségei
  • Mozgóképek a külföldi magyar intézetekben
  • Az egységes közszolgálati média tartalmainak életre keltése

és a kedvencem

  • 53 magyar játékfilm és bemutatási lehetőségei moziban, televízióban

Olyan érzést nyújt, mintha Magyarországon az internetes filmterjesztés még ugyanannyira távoli lenne, mint a Netflix megjelenése, mintha egy lemezkiadós konferencia még mindig arról tartanának előadásokat, hogy hol érdemes CD-ket nyomni vagy lemezborítót készíteni, nem pedig arról, hogyan lehet maximalizálni a megjelenést Spotify-on vagy Bandcampen. Az MMA talán nem tud róla, de a filmforgalmazásra most is rengeteg lehetőség adódik a mozis kópiák kiküldésén túl.

Torrent, a törvény kétbalkeze

Mostanában elég gyakran szerepelt a hírekben a Fekete leves, a viszonylag kevés pénzből, az alkotók közös finanszírozásából, részben amatőr szereplőkkel és egyszerű módszerekkel készült improvizált vígjáték. Moziban ugyan kevesen néztek meg (még mindig többen, mint az államilag is finanszírozott, presztízsfilmeknek számító Senki szigetét vagy a Délibábot), az nCore segítségével viszont szárnyra kapott.

A meghívásos alapon működő, feltöltést elváró közösségből január végi adatok szerint a 600 ezer felhasználóból 43 ezren töltötték le, más torrentoldalak statisztikáival együtt ez a szám akkor elérte a 70 ezret is, ami, tényleges mozis nézőszámra átváltva már a Swing sikerét közelíti meg. Egy ismert magyar producer a Facebookján hirdette, hogy ezek szerint a magyar piacon teljesen elfogadható alternatíva az, hogy a filmek felkerüljenek torrentre, mert így képesek a lehető legnagyobb közönséget elérni. A filmet rendező Novák Erik is ezt nyilatkozta a döntésről, azt mesélte, hogy a fia javasolta neki az nCore-t, pont ugyanezért.

Az nCore torrentoldalnak van egy kimondatlan szándéka, hogy szeretné magát fehéríteni, és jogkövetően viselkedni, az alkotókkal egyeztetve elérhetővé tenni a filmeket, nem pedig jogsértő formában. Az nCore egyébként meghívásos alapon működik, azaz nem mehet fel oda minden jöttment és kezdheti el lehúzni a Fekete levest, hiszen a letöltés regisztrációhoz kötött. 

ncore

A torrent mint terjesztési eszköz egyáltalán nem ismeretlen fogalom a szellemi termékek piacán, tavaly Thom Yorke árulta így a megjelenés előtt pár nappal bejelentett lemezét, idén pedig David Cross komikus terjeszti így az első rendezését, a Hits című szatírát. Mindkettő fizetéses modellben. Sőt, a Pirate Bay stílusosan a saját magáról szóló dokumentumfilmet is a saját oldaláról tette letölthetővé, igaz, ingyen.

A Hits viszont gyatra számokat produkált. David Cross ugyan a Sundance-es premier után kapott ígéreteket forgalmazásra, de egyiket sem tartotta elég jónak, ezért úgy döntött, mozikba is küldi a filmet, de nem fog előre meghatározott pénzmennyiséget kérni érte. A statisztikák aztán magukért beszéltek, 45 moziban összesen kétezren nézték meg az elég rossz kritikákat kapó filmet, a nézők pedig átlagban 5 dollárt fizettek érte. Cross a forgalmazásért 100 ezer dollárt szedett össze egy saját Kickstarter-kampányban, de úgy tűnik, senkinek sem érte meg a biznisz. A letöltések számáról nem adtak ki adatokat.

Ön mennyi pénzt adna egy neten vásárolt filmért?

  • 4933
    500
  • 3454
    Minek fizessek, ha lehúzom ingyen?
  • 1273
    1000
  • 1260
    Sose vásárolnék neten filmet
  • 227
    2000
  • 55
    4000

Akkor milyen út áll egy filmes előtt? Választhatja a Youtube-ot. A Vad Magyarország című, őrületesen sikeres természetfilm például két hónapja került fel a videómegosztóra, azóta 56 ezer kattintást hozott, igaz, a filmet már adta bőven a köztévé és jóval a tévés premier előtt keringtek a neten kalózváltozatok. Ennél sokkal érdekesebb a Youtube illegális piaca, ahol teljes magyar filmek, vagy külföldi, de magyar szinkronos filmek találhatóak. A legszembetűnőbb példa a Megdönteni Hajnal Tímeát, amit tavaly októberben töltöttek fel, és jelenleg 2,3 millió megtekintésnél jár, azaz mondhatjuk, hogy igencsak érdekelte a piacot Osvárt Andrea romantikus filmje. Ha ennyien megnézték volna moziban, akkor bőven visszahozta volna minden költségét, sőt még mindenki vastagon kereshetett volna rajta. Az sem világos, hogy a filmet forgalmazó Intercomnál, hogy miért nem tettek semmit az ellen, hogy a filmnek ez a verziója lekerüljön a Youtube-ról.

Már nem kell lemezt égetni

A Youtube még nem, de Vimeo átlagos felhasználóknak is kínál fizetős előfizetést, amivel a készítők a saját filmjeiket árulhatják általuk meghatározott összegért. Egy Google-keresés előtt azt gondoltam, hogy biztosan tele lesz majd a Vimeo amatőr magyar filmesekkel, akik potom pénzért árulják majd a saját ügyetlen filmjeiket. Egy Google-keresés után viszont kiderült, hogy egy, azaz egy magyar cég árulja ott a filmjeit, a természetfilmekkel foglalkozó Filmdzsungel. Megkerestem őket, hogy egyáltalán miért éri meg magyar gyártású, de angol feliratos természetfilmeket árulni nagyjából 4-500 forintnyi dollárért.

film

Tóth Zsolt Marcell elmondta, hogy a Filmdzsungel tavaly kezdte el feltölteni a filmeket, úgyhogy 2015-öt még csak próbaévnek tekintik. Azért döntöttek a fizetős VOD-szolgáltatás mellett, mert már egy-két éve azt tapasztalják, hogy a DVD és az egyéb hordozók kora lassan lejár. Tóth személy szerint például annak, hogy ma már nem kell lemezt égetni, festékkel nyomtatni és becsomagolni és  egyesével postázni a filmeket. 

A Youtube jelen pillanatban inkább arra való, hogy ingyenesen oszd meg a nagyvilággal a tartalmakat, de legtöbbször innen másolják le a filmeket az emberek. Mi szerettük volna nyomon követni egy film életét és erre más videómegosztó alkalmasabbnak tünt. 

A magyar közönség szerinte sem szeret fizetni ilyen tartalmakért, de a külföldiek annál inkább, a Vimeóval pedig rögtön beléphettek egy hatalmas nemzetközi piacra, ahol azért több esélyük van. Összesen 88 eladásuk volt tavaly, a megvett tartalmat pedig összesen 176-szor nézték meg, erről Tóth is tudja, hogy nem egetverően nagy szám, de a fő céljuk, hogy helyet biztosítsanak a magyar tudományos és természetfilmeknek.

A Vimeo On Demand-szolgáltatás feltétele egy Vimeo PRO előfizetés, ami évente 199 dollár.

Valami Amerika

Aztán ott van még az Itunes is, amitől szintén lehet bérelni és megvásárolni filmet, de  egy szúrópróbaszerű keresés alapján csak és kizárólag a két Valami Amerika-részt árulja a magyaroknak. A Google Playen még ennyire sem jó a helyzet, míg egészen jó ínyencségeket találni rajta párszáz forintért (itt van például Don Hertzfeldt animációs filmje 880-ért, de a Pi életét is ki lehet bérelni 970 forintért), de egy magyar filmet sem lehet találni, pedig direkt olyan népszerűbbekre kerestem, mint a Sorstalanság vagy a Kontroll.

A háztartásokban könnyen elérhető, előfizetésekkel együttjáró videótárakban sem sokkal jobb a helyzet. A UPC videótárában egy magyar film sincsen, ezzel szemben a T-Home-nál már egészen bő a választék, itt megtalálható a Valami Amerika mindkét része, a Csak szex és más semmi és a Made In Hungária is.

valami

Csináld magad

Ha ennyire szegényes a felhozatal a hivatalos csatornákon, akkor kézenfekvő megoldás lehet egy saját honlapot készíteni és fenntartani a letöltésekre. Evidens példa erre az amerikai komikus, Louis CK oldala, ahova rendszeresen pakolja fel a standup-műsorait, amit 5 dollár kicsengetése után ötször le lehet tölteni és streamelni, ráadásul többször ingyen hozzácsapja ugyanannak a műsornak a hanganyagát is. Egy ilyen honlap elkészítése költségesnek tűnik, de már léteznek olyan, erre szakosodott cégek, mint a Squarespace, ami kívánságra legyárt egy, az ügyfél igényeinek megfelelőt.

A Squarespace árai szerint egy ilyen honlap elkészítése és fenntartása havonta 16-20 dollárba kerül, ehhez még szükség van egy webhosting előfizetésre is, azaz egy tárhelyre, ami kezelni tudja a sávszélességet a letöltésekhez, itt van például az Amazon árlistája, ami a vásárlás után gigabyte-onként számláz. Nehéz megállapítani, hogy mennyi lenne a kereslet egy fizetős Fekete leves iránt, hiszen a kiugróan nagy letöltésszámot az nCore-on az is okozhatta, hogy a filmet ingyen meg lehet nézni, de ha tartjuk magunkat az ötvenezres letöltéshez, lehet, hogy egy saját honlappal még nyereséges is lehetett volna. De az is tény, hogy a Fekete leves egy igazi zsiványfilm, és igazából a profiljának sem tett rosszat, hogy a mozik után zsiványul forgalmazzák.