A magyar csapat magával vitte a köztévé mesés nézettségét is
További Média cikkek
-
Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek - Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
Másfél millió nézőnyi különbség van a magyar–belga és a német–olasz Eb-meccsek között: a minket érintő nyolcaddöntő 2 796 244 nézőt érdekelt, a negyeddöntő elé viszont már csak 1 243 700-an ültek le, ráadásul ez volt a legnézettebb a múlt heti hat meccs közül. Az olasz–spanyol rangadót a teljes lakosságban mindössze 655 078-an nézték.
Alapfogalmak
A nézettségmérésben két nagy csoportot különítünk el, az egyik az úgynevezett AMR vagy rating, a másik az SHR (share).
Az AMR azt mutatja meg, egy adott műsort egy napszakban a tévével rendelkező lakosság átlag hány százaléka nézte. Az SHR, azaz közönségarány pedig azt, hogy az éppen bekapcsolt tévék átlag hány százalékán ment az adott műsor.
A harmadik, ritkábban használt nézettségi csoport az úgynevezett teljes elérés, a reach, ami a legmegbízhatatlanabb, mert azt méri, hogy egy adott időszakban egy adott célcsoportban hányan érhetik el a műsort. Ez, mivel minden tévé a saját céljaira szabja, az összehasonlítást teljességgel lehetetlenné teszi.
A közmédia korábbi gyakorlata az volt, hogy bombasztikus című, kétmilliós nézettségről szóló közleményeket adtak ki, melyekből kiderül, hogy a mellbevágó szám úgy jön össze, hogy összeadják az M1-re, az M2-re, a Duna TV-re és a Duna Worldre odakapcsoló, és ott legalább öt percet nem folytonosan eltöltő nézők számát, ami így érthetően magas lesz.
A Nielsentől kapott adatokat aztán mindenféle módon lehet tovább finomítani, a legáltalánosabb az, hogy a 18–49-es korcsoportra vetítik le őket, hogy kiderüljön, a fizetőképes kereslet mit néz szívesen. A nézettség, a közönségarány és a teljes elérés nem összemosható, nem feleltethető meg egymásnak, összehasonlításuk értelmetlen. Ezeket értelmezni csak adott célcsoporton és időpontban vagy időszakban lehet.
Ami a közönségarányokat illeti, az M4 Sportnak nem lehet oka a panaszra, a 18–49-es korcsoportban a hat meccs mindegyike 25 százalék felett teljesített, a szombat esti német–olasz meccs pedig a negyvenet súrolta alulról (39,1 százalék). A nézőszámcsökkenésen sem nagyon lehet csodálkozni, a 18–49-ben elért félmilliónyi néző a német–olaszon így is nagyon szép eredmény.
A heti nézettségi toplistát ennek megfelelően ismét az M4 Sport vezeti, az első öt helyen focimeccsel. A legjobb nem sporttémájú műsor egy Barátok közt epizód lett 325 220 nézővel (23,1 százalékos közönségarány). A TV2 az első 30 legnézettebb műsor közé egy Tények- adást és a Jégkorszak: Húsvéti küldetés című animációs filmet delegálta, az M4 Sport a meccsek mellett pedig az osztrák F1-es nagydíjjal is szépen teljesített. A többi 20 helyen RTL-műsor áll. A teljes lakosságban is a labdarúgás nyert, de itt a Barátok közt már befért a negyedik helyre 889 945 fővel, és a TV2 is több Tényekkel szerepel a toplistában, sőt, a szegény Bud Spencer halálára emlékező Piedone Egyiptomban is befért a top 30-ba.
A nézettségmérés
A magyar nézettségmérést 1992 óta a Nielsen végzi, akiket korábban AGB Hungary vagy AGB Nielsen néven is emlegettek. A dolguk az, hogy előfizetőiknek egy nagy halom pénzért egy rakás adatot szolgáltassanak, amiket a megfelelő szoftverrel ki lehet elemezni, majd csinos diagramba vagy táblázatba rendezni, és kiküldeni a reklámozóknak és a sajtónak. A probléma ott van, hogy a laikus egy ügyesen megfogalmazott sajtóközleményből igen nehezen hámozza ki az igazságot.
A magyarok átlagosan 14 perc híján öt órán át tévéznek naponta, ami rettenetesen magas, olyannyira, hogy a világ többi országa (már ahol a Nielsen mér, gondolom) a nyomunkba sem érhet, a híresen tévébuzi szerbek is lemaradtak vagy félórával. Ez egyébként az úgynevezett 4+-os adat, azaz a négyévesnél idősebb, teljes lakosságra vonatkozik. A helyzet még rémisztőbb, ha a 60 év fölöttieket nézzük. Ők 6,5 órán át ülnek a tévé előtt, a 60–69 éves nők pedig egy átlagos napon 7 óra 20 percen át bámulják a képernyőt.
A nézettségmérés akkor működne rendesen, ha minden egyes tévés háztartásban lenne mérőberendezés, azaz a családtagok abban a pillanatban, ahogy odakapcsolnak egy adóra, megnyomnák a beazonosításukra szolgáló gombot, és akkor nem lenne visszatérő téma, hogy "de mégis, mennyire megbízható adatok jönnek a Nielsentől?". A szolgáltató hivatalos adatai szerint jelenleg 9 187 283 olyan, 4 évesnél idősebb lakos van az országban, aki tévés háztartásban él. Ezekből a háztartásokból kiválasztottak 1040-et, amivel lefedik a magyar társadalom minden szegmensét, és ezek kaptak egy-egy mérődobozt. Ez az 1040 háztartás reprezentálja az áldott népet, és tévézési szokásaikat a piac elfogadja alapvetésnek.
Két héttel ezelőtt a közmédia a teljes napi közönségarányt tekintve megelőzte az RTL Klubot (26,1% vs. 22,1%), a főműsoridőt tekintve meg agyonverte (34,8% vs. 25,1%). Ez most megfordult, a teljes napi közönségarányban ismét az RTL vezet 25,2% vs.19,5% arányban, és az M4 Sport főműsoridős fölénye is oda (29,1% vs. 24,8%)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
