Sok nézőt hozott, de drága mulatság volt az Eb

2016.07.14. 11:45
A labdarúgás a világ legnépszerűbb sportja, erről az Európa-bajnokság alatt is meggyőződhettünk - akadt olyan meccs, amit Izland lakosságának éppen tévét néző részének 99,8 százaléka látott élőben, de 80 százalék feletti közönségarányról számoltak be a lengyel, német és belga tévék is. Nálunk a belga-magyar meccset látták a legtöbben, a 2,79 milliós nézettségű meccs közönségaránya 61,5 százalék volt. A hatalmas nézettséget azonban nehéz pénzre váltani, és miközben az UEFA 850, más források szerint 915 millió eurós bevételt könyvelt el a torna végére, a közvetítő tévék óriási összegeket fizettek ki a jogokért, melyekből nem nagyon láttak vissza semmit.

Az Eb magas nézettsége nem nagy meglepetés. A két nagy magyar kereskedelmi tévé, az RTL és a TV2 nem is igyekezett a meccsekkel szemben prémiumtartalmat kínálni, hiszen esélytelenek lettek volna, ahhoz pedig a saját gyártású showműsorok és vetélkedők is túl drágák, hogy 10-12 százalékos közönségarányt érjenek el. A főműsoridős meccsekkel szemben ennél még alacsonyabb számokat produkált a konkurencia. A számok lehettek volna még magasabbak is, de például hamar kizúgott a spanyol és az angol csapat, és az olaszok vagy a németek sem mentek el a döntőig.

Ami a rekordokat illeti, a Portugália-Franciaország döntőt a franciáknál közvetítő M6 (a második számú tévé az országban) 20,8 millió nézőt és 73 százalékos közönségarányt jelent, ami az 1980-ban elindított tévé történetének legmagasabb nézettségét jelenti, egyben a francia tévétörténelem 4. legnézettebb műsora. A németeknél a Franciaország elleni elődöntő hozta az Európa-bajnokságok történetének legnagyobb nézettségét a ZDF-nek a maga 29,8 millió nézőjével  és 80,6 százalékos közönségarányával. Walesben a portugálok elleni (vesztes) meccs hozta a legnagyobb nézettséget, a 3 milliós ország egyharmada, egymillió ember látta élőben (63,3 százalékos közönségarány), nálunk a magyar-belga meccs tíz éve nem látott közönségarányt hozott (61.5%) és akkor ott van még a korábban említett, 99,8 százalékos abszolút rekord is Izlandról.

További érdekességek az Eb-nézettségéről:

  • egy átlag belga tévénéző 11,3 meccset látott az Eb-ről,
  • Bulgáriában az Eb alatt egymillió néző streamelte a meccseket legálisan, 40 százalékuk mobiltelefonra vagy tabletre,
  • a franciáknál a torna egy hónapja alatt 23,1 millió, focival kapcslatos bejegyzés született a közösségi médiában, a döntő alatt pedig 2,3 millió twitterüzenet,
  • az osztrákoknál átlagosan 200 000 nézője volt az Eb meccseinek a kivetítők és a kocsmákba kitett tévék előtt .

Az Eb-döntő összesített nézettségét a nézettségelemzéssel foglalkozó egta nevű cég 110 millióra teszi, szerintük a vizsgált 19 országban ennyien láthatták a portugál győzelmet a tévék és kivetítők előtt, azaz kb. annyian, ahányan az amerikaifutball nagydöntőjét, a Super Bowlt látták az USA-ban. Szintén ők vizsgálták meg, hogy az egyes országokban melyik meccset nézték a legtöbben, és arra a megállapításra jutottak, hogy a fiatalabbak, azaz a 15-29-es korcsoportba tartozók körében a labdarúgás népszerűsége nemhogy töretlen, de kimutathatóan nőtt az előző Eb óta.

Ezek a számok, bármilyen magasak is, anyagilag nem jelentenek túl sokat, mert a közvetítési jogokért nagyon sokat kellett kifizetni. Az MTVA a teljes csomagért, azaz 51 meccsért fizetett 4,4 millió eurót a jogtulajdonos UEFA-nak, ami 1 379 818 000 forintot jelent - ehhez képest a közvetítésfolyamra elköltött 250 millió forint,  amiben benne van a stúdióbeszélgetések, a felvezető műsorok, a kommentátorok utaztatása, elszállásolása, szóval minden, nem is tűnik olyan soknak (meccsenként 5 millió forintos gyártási költség). Az M6 Franciaországban 11 meccset vett meg, amikért összesen 30 millió eurót fizetett, de a reklámpercek értékesítésével csak részben tudta betömni a költségvetésén keletkező rést, és a bevételei így is 5 százalékkal lesznek alacsonyabbak a második negyedévben, mint tavaly ilyenkor.

Mivel a fontosabb meccseket az UEFA az esti, kilencórás időpontra időzítette, a német ZDF és testvéradója, az ARD sem járt jól anyagilag: a helyi médiaszabályozás értelmében a köztévé nem sugározhat reklámot főműsoridőben, így a közösen kifizetett 160 millió eurós jogdíjból nem sokat tudtak visszahozni. A spanyol Mediaset España 23 meccset vett meg 30-35 millió euróért, viszont a magas közönségarány miatt a reklámperceket is drágábban tudták értékesíteni, így nagyjából nullszaldósak lettek. Az, hogy anyagilag bukásnak számít az Európa-bajnokság, nem szegi kedvét egyik tévének sem, hogy a 2020-as Eb közvetítési jogaira licitáljanak, hiszen a nagy közönségérdeklődésre számot tevő sportesemények közvetítése jót tesz az imidzsüknek.

Az Eb-t Európán kívül persze már sokkal kevésbé nézték jól, az Egyesült Államokban, ahol ugye a labdarúgás a mai napig hátrányból indul, a döntő mindössze 4,6 millió amerikait érdekelt, ami 1,7 százalékos közönségarányt jelent. A meccsek nézettségének az sem tett túl jót, hogy az Eb első hetében a Copa America is javában zajlott, amin pedig az amerikai csapat is játszott.