Auguszta
-4 °C
2 °C

Nem kell felfednie információforrását az újságírónak

2016.12.08. 13:33

Az elsőfokú bíróság ítélete szerint a Figyelő újságírójának nem kell felfednie az MKB Bankról szóló cikkében publikált adatok információforrását - közölte a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya. 

A Budai Központi Kerületi Bíróság novemberben meghozott nem jogerős végzésével elutasította azt az ügyészi indítványt, amely az üzleti titok megsértésének bűntette miatt indult ügyben arra kérte kötelezni a tanúként beidézett újságírót, hogy fedje fel az újságcikkének elkészítéséhez információt adó személy kilétét.

Korábban a Budapesti V. kerületi Rendőrkapitányság üzleti titok megsértésének bűntette miatt nyomozást rendelt el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jogi igazgatójának feljelentése alapján.

Erre azután került sor, hogy az MNB elnöke 2014. december 9-én írásban megkereste a Miniszterelnökséget vezető minisztert - aki a MKB Bank Zrt.-ben fennálló állami tulajdonosi részesedéshez fűződő jogokat gyakorolja - és a pénzintézet rossz pénzügyi, vagyoni helyzetével kapcsolatos, üzleti titoknak minősülő adatokra hivatkozva, a bank működésképességének fenntartása érdekében 75 millió forintos tőkeemelést kezdeményezett.

A levélben szereplő adatokat egy ismeretlen hozzáférhetővé tette a Figyelő újságírója számára, aki az MNB elnöke által küldött levél tényét és az abban kezdeményezett tőkeemelésre vonatkozó javaslatot a hetilapban közzétette. A nyomozás során a rendőrség tanúként hallgatta ki az újságírót arról, hogy a levélről kitől és milyen módon szerzett tudomást, ám a tanú a vallomástételt megtagadta. Ezt követően az ügyészség indítványozta, hogy a bíróság kötelezze az információt kiadó személy kilétének felfedésére. Az ügyészség azzal indokolt, hogy a levélben található adatok nyilvánosságra hozatala bankpánik előidézését célozhatta és alkalmas volt arra, hogy a magyar bankrendszer stabil működéséhez fűződő közérdeket megsértse.

Ugyan a büntetőeljárási törvény meghatározott feltételek együttes fennállása esetén lehetővé teszi, hogy a bíróság a médiatartalom-szolgáltatót, illetve az újságírót forrása felfedésére kötelezze, "ez a rendelkezés azonban csak szükséges esetben, és csak akkor alkalmazható, ha kiemelkedő, és a védett alapjogot meghaladó érdek fűződik hozzá".

A bíróság szerint az iratokból pontosan megállapítható azoknak a személyeknek a köre, akik az üzleti titkot tartalmazó levélhez hozzáférhettek. Közülük a nyomozóhatóság viszont még senkit nem hallgatott meg, tehát kísérletet sem tett más személyi bizonyíték beszerzésére. "Az ő meghallgatásuk nem mellőzhető, különösen ha az eddig egyetlen kihallgatott tanút alapjog korlátozásra kívánja kötelezni a nyomozó hatóság" - írták. 

A nyomozati iratok között nem állt a bíróság rendelkezésére semmilyen szakértői vélemény arról, hogy a levélben foglalt üzleti titok megsértése mennyiben veszélyeztette a bankrendszer biztonságos működését. Továbbá a bíróságnak nincs tudomása arról, hogy 2015-ben, különösen az újságcikk megjelenését követően az MKB Bank Zrt. fizetőképességébe vetett bizalom olyan mértékben megrendült volna, hogy bankpánik alakult volna ki - írták.