Iszonyú kemény meló amerikai sorozatot forgatni

2017.05.16. 00:04
Philip Glenister nevéről a sorozatínyenceknek egyből a Life on Mars elképesztően gyökér, mocskosszájú, kissé rasszista nyomozója, Gene Hunt jut eszébe. Az Outcastban egy láncdohányos, rendszeresen kártyázó és piáló tiszteletest alakít, ennek örvén beszélgettünk vele pár hete Londonban.

Vallásos embernek tartja magát?

Nem igazán. Agnosztikus vagyok, azt hiszem, ez a leghelyesebb kifejezés, de az ördögűzésben és az emberek testék megszálló démonokban határozottan nem hiszek. Azt sem gondolnám, hogy vannak eredendően gonosz lények vagy entitások, bár a világ valóban tele van gonosz emberekkel, ez tény.

Hova fordult inspirációért Anderson tiszteletes megformálásakor?

A forgatókönyvhöz. Igyekszem a leírtakat magamba szívni, és beleélni magam a karakter helyzetébe. Egy olyan férfiról van szó ugye, aki a hitéért cserébe mindent felad, a családot, a fiát, mindent. Utánaolvastam ezeknek a dolgoknak, mármint az ördögűzésnek, mert a forgatókönyvből nekem az jött le, hogy Anderson valóban hisz ezekben a dolgokban, és nem az, hogy egy kókler, aki a tévés jósokhoz hasonlóan megvezeti a hozzá fordulókat. A közösség fontos tagjának tartja magát. Az nagyon tetszett benne, hogy nem egy szentfazék, ő is vétkezik, ráadásul elég gyakran, ott a pia meg a kártya ugye, és dohányzik is – ettől lesz emberi, esendő, akár szerethető is, de ezt úgyis a nézők döntik el.

A képregényt olvasta esetleg? Vagy inkább tiszta lappal akarta indítani a karaktert?

Fura, de mostanára nemhogy utolértük, de le is előztük a képregényeket. Az első füzetet, amiből a pilot is készült, elolvastam, de ezen kívül nem foglalkoztam vele, mert nem akartam, hogy befolyásoljon. Patrick (Kyle alakítója, Patrick Fugit) minden füzetet elolvasott, neki más a módszere. Akik nagy hasznát vették, azok a rendezők és az operatőrök, hiszen kész storyboardokat kaptak.

Mi volt az első gondolata, amikor felkérték a szerepre?

Hogy miért pont én? Angol vagyok, könyörgök. Jó, bizonyos tulajdonságaival tudok azonosulni, jó ember, aki jót akar, szóval ez vonzott. A nagy lökést a feleségem adta, aki azt mondta: ha ők úgy gondolják, hogy te vagy a legalkalmasabb a szerepre, akkor miért ne? Vágj bele, és meglátjuk, nagy vesztenivalód nincs. Igaza volt, és ugye nem leszek már fiatalabb, miért ne próbálnám ki magam az USA-ban? Mit veszthetek? 

Hogyan alakulna vajon Anderson sorsa, ha nem lenne hívő? 

Sokkal jobban. Emberibb lenne. Nem is tudom. Szerintem a második évad az ő tekintetében arról is szól, hogyan képes feldolgozni azt, hogy feláldozta a családját és a fiát is a hite kedvéért, és mit kezd a bűntudattal, amit azért érez, mert ugye kiderült, hogy amiben hitt, amire az életét feltette, az baromság, kamu, semmi nem igaz belőle. Nem azt mondom, hogy az évad végére ez megoldódik, de ez a karakter hosszabb történetíve.

Hogy alakul Anderson és Kyle viszonya a második évadban?

Drasztikusan megváltozik, hiszen a szerepek felcserélődnek. A várost fenyegető veszélyről a második évadban kiderül, hogy sokkal nagyobb, mint bárki is gondolta volna. Kyle az, aki kész megküzdeni vele, Anderson viszont belefáradt, és nem érez elég erőt, de kedvet sem nagyon, hogy harcoljon. Szóval az évad elején a fő téma az, hogyan vegye rá Kyle a tiszteletest arra, hogy segítsen neki az elkövetkezendő apokalipszis elhárításában, míg az első évadban ennek pont az ellenkezője történt. Az is újdonság, hogy eddig arról volt szó, nem mindenkit lehet megszállni, de ez nem így van. És ez nagy szívás mindenkinek, a paranoia uralkodik el a lakosságon. Ennél többet nem mondhatok sajnos, mert a fejemet veszik.

A második évad mennyivel mozgalmasabb, mint az első?

Nem sokkal, de vannak benne akciójelenetek meg rohangálás. Elég gyorsan forgatunk, kettesével vettük fel az epizódokat, szóval ha meló szempontjából érti, akkor sokkal mozgalmasabb, nem nagyon van idő leállni és elmerengni a világ dolgain, jó tempós az egész. És mivel tévé, ezért ahogy végeztünk egy dupla blokkal, máris jött a következő, más rendezővel, más íróval, és miközben azon melóztunk, már a következő kettő előkészítése zajlott a háttérben – a tévézés olyan, mint egy futószalagon állni, amiről nehéz leszállni. Mire befejeztük a forgatást, teljesen kész voltam fizikálisan és mentálisan is. Ha valaki megkérdezte volna, mi történt a hetedik részben, esküszöm, nem tudtam volna válaszolni.

Mi a legnagyobb különbség az amerikai és a brit televíziózás között?

Az USA-ban többet kell dolgozni. Angliában naponta 10-12 óránál többet kizárt, hogy dolgozzunk, és az is csak nagyobb költségvetésű sorozatok esetén érvényes a túlóra miatt. Az amerikaiak alapból 14-15 órában gondolkodnak. Ez az alapvető különbség. Az amerikai televíziózás érdekes átalakuláson megy át éppen, hatalmasat változott tíz év alatt, köszönhetően a Netflixnek és a különböző streamingszolgáltatóknak. A sok új, merészebb, elgondolkodtatóbb tartalom viszont a hagyományos tévéket is arra sarkallta, hogy bátrabban nyúljanak az ötletekhez, és olyasmi is képernyőre kerül manapság, ami tíz éve elképzelhetetlen lett volna. Az Outcast kábelen megy, szóval mi eleve lehetünk bátrabbak, nem kell megfelelni az országos tévéket korlátozó médiaszabályozásnak. Lefordítom: nálunk lehet káromkodni.

És pucérkodni.

Azt is, de a meztelenség és a káromkodás az Outcastban nem azért van, mert megtehetjük, és miért ne. Funkciója van, szerves része a történetmesélésnek.

Öccse, Robert is színész, volt már közös munkájuk?

A tévében nem. Tavaly viszont szerepeltünk egy rádiójátékban, Sam Shepard True West című darabjának új feldolgozásában. Nagyszerű mű, mindketten élveztük. Volt szó róla, hogy amikor a Hustle (itthon Öt sikkes sittes címen futott) egyik főszereplője volt, akkor majd beugrok, és lesz valami, de valahogy egyikünk sem erőltette különösebben.

Mit lehet tudni az évad új karaktereiről?

Hoon Lee, a Banshee egyik szereplője egy titokzatos férfit alakít, de a szerepéről sokkal többet nem mondhatok el, dr. Parknak hívják. Madelyn Deutch is szerepel majd, egy olyan nőt alakít, aki a korábban megszállott, de elméletileg már „gyógyult” helyieknek alapított egy felekezetet. Anderson szimpatizál velük, mert már neki sincs kihez vagy mihez fordulnia. Dakota a karakter neve, és jóban lesznek, szektagyanú ide vagy oda.

Két év alatt a képregényalapú sorozatok száma megduplázódott, és újabbak jönnek. Mit gondol erről a trendről? Ennyire elfogytak volna az ötletek?

Nézze, az Outcast szerintem nem tekinthető képregénysorozatnak, egyrészt már előrébb tartunk, ugye, másrészt ahogy az írók és a rendezők hozzáállnak, az nem képregényes, nem másoljuk, amit ott olvashatnak, hanem saját utunkat járjuk. Ez egy izgalmas drámai sorozat és ennyi. Az, hogy a tévék és a streamingszolgáltatók ilyen tartalomba, képregényekbe fektetnek, nos, ha megtérül nekik, miért ne?

Látta a Life on Mars amerikai verzióját? 

Belenéztem. Hát, nem volt az igazi, hiába készült háromszor annyi pénzből, mint az eredeti. Valahol félrement a koncepció, van ilyen. Nem volt könnyű szülés, több pilotforgatókönyv is volt, több rendező, író, a színészeket is le kellett cserélni, de a legnagyobb baj az volt vele, hogy Los Angelesbe helyezték a sztorit, miközben a Life on Mars lényege az volt, hogy a helyszín olyan legyen, ahová a kutya nem akar menni, miközben a hetvenes évek Los Angelese meg pont az a város volt, ahová mindenki el akart jutni, a szex, a drogok és a rakenroll miatt. Londonban a mi verziónk is bebukott volna. 

Gene Hunt szerepe mennyire volt áldás? Nem zavarja, hogy a Life on Mars óta minden munkáját ahhoz hasonlítják?

Nagyon hálás vagyok neki, a sorozat óriási siker volt, és ez az én sorsomat is befolyásolta. Ha egyszer eljátszol egy ilyen ikonikus szerepet, óhatatlan, hogy azzal azonosítanak. David Tennantot a Doctor Who-val, Daniel Craiget James Bonddal, Benedict Cumberbatchet meg Sherlockkal. Ezzel semmi baj nincs, sőt, büszke vagyok arra, hogy nekem is jutott egy ilyen. 

A sorozatot itthon a FOX vetíti hétfőnként, este tíztől.