A közszolgálati média sem mert az ország állapotáról szóló könyvről beszámolni

Nem csak a Magyar Tudományos Akadémia parázott be egy főként jobboldali, konzervatív, de részben kormánykritikus, az ország állapotáról szóló elemzésekkel teli könyvtől. Az Akadémia (vagy az Akadémia Társadalomtudományi Központja) csak simán nem merte kiadni, mert félt a politikai visszhangtól. A nemzeti hírügynökség, az MTI sem számolt be a könyv bemutatójától, pedig nem Soros György vagy más kormányzati közellenség publikációiról van szó, hanem akadémikusok által méltatott, elismert, mértékadó értelmiségiek meglátásairól, kutatásairól, javaslatairól. (Azaz az MTA közleményét a közlemények szó szerinti kiadását szolgáló Országos Sajtószolgálaton keresztül közzétették, de az alaphírt, amit tagadni próbál az Akadémia, nem tették közzé.)

Az MTI korábban – elég hazug módon – arra hivatkozva magyarázta az ilyen elhallgatásokat, hogy piaci alapon működő kiadók könyveiről nem szoktak beszámolni. Egyelőre nem tudjuk, most mi volt az indok.

De, hogy érzékeltessük az egyértelmű cenzúrának tűnő döntés abszurditását, lássuk, milyen könyvekről érezte fontosnak a tudósítást az elmúlt pár napban az adófizetők súlyos milliárdjaiból, a kiegyensúlyozott tájékoztatásra törvényileg hivatott nemzeti hírügynökség:

• Osztályidegenből halhatatlan címmel megjelent Hódy László Európa-bajnok kosárlabdázó önéletrajzi könyve
• Hat és fél év a Gulágon címmel jelent meg Barna Attila debreceni újságíró könyve Rizák István egykori elhurcolt visszaemlékezéseiből
• A középkori világirodalom egyik legtöbbet fordított műve, a Barlaam és Joszaphát-legenda vallások közti vándorlásának és átalakulásának történetét dolgozza fel új kötetében Simon Róbert orientalista, vallástörténész.
• A "szellemét, moralitását, hitét vesztett Európa" állapota nem hasonlítható ahhoz, amit egykor reméltünk - hangoztatta Boross Péter egykori miniszterelnök, a Veritas Történetkutató Intézet tanácsadó testületének elnöke a műhely öt új kötetének keddi budapesti bemutatóján
• Új könyve jelent meg J.R.R. Tolkiennek, A Gyűrűk Ura-trilógia szerzőjének csütörtökön, száz évvel a mű megszületése után.

A sokszínűség kétségkívül tetten érhető, de a közéleti témaválasztás egyértelmű irányvonalat jelez. Kritikus hangoknak itt nincs helyük.

Megkérdeztük a közmédia sajtófőnökét, mi alapján döntik el, hogy melyik könyvről írnak, melyikről nem, és hogy a Hegymenet ügyében volt-e politikai oka az elhallgatásnak. Amint választ kapunk, frissítjük a cikket.