Aliz
6 °C
14 °C

Kirúgták az újságírókat egy Orbán-interjú miatt, bíróságra mentek

1
2018.02.27. 13:22
A Fejér Megyei Hírlapban 2016 decemberében megjelent, meghamisított miniszterelnöki interjú miatt több lapszerkesztőt elbocsátottak. Közülük ketten, Hajnal Csilla, a lap akkori felelős szerkesztője és beosztottja, Klecska Ernő lapszerkesztő munkaügyi pert indított a kiadó ellen, mert szerintük jogszerűtlenül rúgták ki őket, semmi közük a hamisításhoz. A keddi tárgyaláson tanúkat hallgattak meg, ebben az eljárásban nem vizsgálják, ki volt a hamisító.

A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon tárgyalt ügy egy 2016 karácsonyi Orbán Viktor-interjú körül forog, ami a Fejér Megyei Hírlapban jelent meg, de mint kiderült, valaki belenyúlt a szövegbe, és olyanokat adott a kormányfő szájába, amiket ő nem is mondott. Például ilyeneket:

Kikértük az emberek véleményét, bár nem érdekelt minket. (...)

Az ápolónők bérét emeljük. A kórházi hullák száma is emelkedik.

A Pannon Lapok Társaság (PLT), a lap kiadója rögtön elnézést kért, majd belső vizsgálatot indított. Ennek a vége az lett, hogy embereket rúgtak ki a Fejér Megyei Laptól, valamint a veszprémi Naplótól, és a kiadó menedzsmentje „az ügy teljes kivizsgálása érdekében” ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a rendőrségen.

Nem derült ki, ki a hamisító

A kirúgás miatt indított munkaügyi pert Hajnal Csilla és Klecska Ernő, akiket azonnali hatállyal bocsátottak el. Keresetükben végkielégítésért, azóta elmaradt bérükért küzdenek, és azért is, mert véleményük szerint a PLT rossz hírnevüket keltette, mondta az Indexnek Klecska Ernő. Fejenként 4-5 millió forintos kártérítési igényük van, a keddi a negyedik tárgyalási nap volt.

Ahogy azt korábbi cikkünkben írtuk, a korrektor jelszavával módosíthatták az interjút, de ebben a munkaügyi perben nem vizsgálják, ki a hamisító. Klecska Ernő azt mondja, senkinek fogalma sincs róla, ki volt a hacker.

A PLT négy dunántúli megyében, 53 termékkel, országos terjesztési hálózattal rendelkezett akkoriban, négy megyei lap (Fejér Megyei Hírlap, a veszprémi Napló, Vas Népe, Zalai Hírlap) tartozott hozzájukA cég kettős szerkesztőségi rendszerben működött: voltak központi szerkesztők, akik azokat a cikkeket készítették, amelyek több PLT-s lapban megjelentek, és külön voltak a megyei lapok szerkesztőségei.

A keddi tárgyaláson a bíróság meghallgatta a magas rangú politikai vezetőkkel készített cikkekért is felelős központi szerkesztőt, Gidai Juditot tanúként. Ugyan ő az Orbán-interjú idén már két éve nem dolgozott a PLT-nél, de előtte közel 25 évben igen.  

Soha nem volt írásban ez lefektetve, de a központi szerkesztőségben készülő anyagokért maximálisan a központi szerkesztőség felelt. Nem jellemző, nem volt kötelességük. Elképzelhetetlen az én évtizedes tapasztalatom szerint, hogy egy miniszterelnöki interjúhoz a társszerkesztőségek hozzányúltak volna. Úgy kellett megjelennie minden lapban, ugyanazon az oldalon, ahogy a központi szerkesztőség elkészítette

– válaszolta Gidai Judit arra, hogy rendszerint elolvasták-e, esetleg változtatták-e a társlapok szerkesztői a központi szerkesztőség által küldött cikkeket.

Megszólalt még egy érintett szerkesztő, Földesi Gábor a tárgyaláson, akit szintén az Orbán-interjú miatt rúgtak ki. Ő is azt mondta, hogy – bár volt rá technikai lehetőség – egyáltalán nem volt szokás a központi szerkesztőség által kiadott cikkekbe belenyúlniuk a társszerkesztőségeknek. Ez azért fontos, mert a tanúk által elmondott gyakorlat szerint a társszerkesztőségnek számító Fejér Megyei Hírlap szerkesztői (például Hajnal Csilla és Klecska Ernő) az évtizedes gyakorlat szerint egyáltalán nem nyúltak hozzá az Orbán-interjúhoz hasonló cikkekhez. Sőt, bemutattak a bíróságnak egy 2016. novemberi írásbeli iránymutatást is, amiben 

a kiadó kimondja: a központi szerkesztők által készített cikkekhez nem nyúlhatnak a társszerkesztőségek szerkesztői.

Ezért ők állítják: ártatlanok, semmi közük az egészhez, ezért is indították a pert.

„A világ végéig perelni fogok, ha kell" – közölte Klecska Ernő. Hajnal Csilla szintén azt mondta, „kitart a végsőkig”, bár nagyon megviseli az eljárás. Huszonhét évig dolgoztam a szerkesztőségben, soha nem volt panasz a munkámra, ez a lap volt a negyedik gyerekem. Rettenetes igazságtalanságnak tartom" – fogalmazott.

Ígérgetett a kiadó

Földesi Gábor, a harmadik kirúgott szerkesztő a tárgyaláson azt mondta, ő azért nem indított munkaügyi pert, mert a PLT azt ígérte neki, amint kiderül, hogy nem ő volt a hacker, visszaveszik a céghez.

"Szóbeli ígéret volt, ami egy szerkesztőségi értekezleten is elhangzott, hogy ha bebizonyosodik, hogy nem én voltam, akkor visszajöhetek a céghez, amit nagyon szerettem, és eddig megbecsült munkatársa voltam. Aztán ez nem történt meg, a kereset indítási határidő pedig 30 nap múlva le is járt."

A szóban forgó interjú, a megváltoztatott mondatok kiemelve
A szóban forgó interjú, a megváltoztatott mondatok kiemelve
Fotó: Fehér Megyei Hírlap

A 24.hu korábban megírta, hogy a szintén elbocsátott Németh F. Bernadett, aki a hamisított interjú idején a veszprémi Napló főszerkesztője volt, 2017 őszétől, tehát kirúgása után háromnegyed évvel fontos vezető lett a kormányközeli Russmediánál: a főszerkesztők fölé helyezték őt a Hajdú-Bihari Napló, az Észak-Magyarország és a Kelet-Magyarország megyei lapokat kiadó cégnél.

Hitelrontás, hanyagság

A PLT az interjú miatt összesen öt embert rúgott ki azzal az indoklással, hogy a lap hitelének rontása és hanyagság miatt kell menniük. Ketten közülük indították az éppen tárgyalt pert. Felmondtak

  • Hajnal Csillának, a lap felelős szerkesztőjének;
  • Klecska Ernő lapszerkesztőnek;
  • Németh F. Bernadettnek, a veszprémi Napló főszerkesztőjének;
  • Zajácz D. Zoltánnak, a Fejér Megyei Hírlap digitális főszerkesztőjének;
  • Földesi Gábort, a veszprémi Napló digitális menedzserét szintén kirúgták.

A lap online szerkesztőségi rendszeréhez bárki, bárhol hozzáférhetett abban az időben, akinek jogosultsága volt. Úgy tudjuk, az Orbán-interjú meghamisítója a veszprémi szerkesztőség számítógépét használta, bár azt nem tudni, hogy fizikailag ott ült-e, vagy sem. Az ismeretlen vagy ismeretlenek erről a számítógépről, de az éppen szabadságon lévő korrektor jelszavát használva léptek be abba a szerkesztőségi rendszerbe, ahol hozzáfértek az interjúhoz, amely ekkor már kész állapotban volt, és a nyomdai levilágításra várt.

A hamisító nemcsak látta az interjút, hanem módosítani is tudott rajta, de ami ennél is lényegesebb:

nemcsak a tördeléshez, a rendszer kezeléséhez értett, hanem információi voltak arról is, hogy mikor milyen fázisban van az anyag, azaz mikor tud úgy hozzáférni, hogy utána más már nem látja.

Miután ugyanis belenyúlt a szövegbe és módosította azt, mások már nem nézték át az anyagot.

2017. október 31-én szűnt meg a Pannon Lapok Társasága (PLT), beolvadt a Mediaworks Hungary Zrt.-be. A korábban német tulajdonú PLT-t 2016 nyarán vásárolta fel a kormányközeli Mediaworks, amit aztán az osztrák Heinrich Pecina hamarosan eladott az Opimus Press Zrt.-nek. Itt gyűjtöttük össze, hogy a jobboldali média hogyan hódította meg majdnem egész Magyarországot.

A tárgyaláson a kereset elutasítását kérte dr. Csóka Velmira, a kiadó ügyvédje, valamint azt is, hogy a perköltséget fizettessék meg az elbocsátott szerkesztőkkel.

A tárgyalássorozat további tanúk meghallgatásával folytatódik majd.

Kommentelheted ezt a cikket az index.hu Facebok-oldalán:

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?