Gál
8 °C
22 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A legkisebb példányszámú hetilapba megy a legtöbb állami hirdetés

2018.06.12. 09:36

A hasonló tematikájú lapok közül gyakran a legkisebb példányszámúnak jut a legtöbb állami hirdetés,  írja a G7.hu a 2017-es éves beszámolók és a tavalyi állami reklámköltések összevetése alapján. A cikk szerint a számokból kiderül, hogy nem számít hány embert ér el az adott hirdetés, az a fontos, hogy kinél költik el a milliárdokat, a kedvezményezettek pedig természetesen kivétel nélkül vállaltan kormányközeli lapok. 

A leglátványosabban ez a trend a közéleti napi és hetilapoknál látszik. "A teljes magyar médiapiacon (tehát nem csak a hetilapoknál) arányaiban a Figyelőnél nőtt a második legnagyobb mértékben az állami reklámköltés. A Kantar Media adatai alapján listaáron több mint 780 millió forint értékben hirdettek állami szervezetek, önkormányzatok és állami tulajdonú cégek a hetilapban, ez pedig szinte pontosan a 11-szerese az egy évvel korábbinak, amikor még nem Schmidt Mária volt a tulajdonos" írja a G7.hu. Ehhez képest a lapnak tavaly a 3850-es átlag példányszámot úgy sikerült hozni, hogy az évnek még heti 6-7000 eladott újsággal vágtak neki, vagyis év végére komoly zuhanást kellett produkálniuk.

A cikk hozzáteszi, hogy négy másik, olvasottabb hetilaphoz, az (azóta megszűnt) Heti Válaszhoz, a HVG-hez, a 168 órához és a Magyar Narancshoz listaáron együttesen is csak 75 millió forint állami hirdetés folyt be. Azaz 

a közéleti hetilapokban elhelyezett állami reklámokra szánt összeg 91 százaléka messze a legkisebb példányszámú újságban landolt. 

Ugyanez tapasztalható a napilapoknál is. Annyi változás történt, hogy a Népszavánál az új tulajdonos, a volt MSZP-pénztárnok, Puch László érkezésével az állami hirdetők is megjelentek. De a sokkal kevesebb példányban fogyó Magyar Időket és Magyar Hírlapot így sem tudták megközelíteni, 

a Magyar Időknél a hirdetési bevétel 87 százaléka jött a költségvetésből, illetve önkormányzatok és állami cégek büdzséjéből.

A jelenség persze nem új, arról, hogy miképpen alakultak 2006 januárja óta az aktuális kormányok médiaköltései, hogy a Fidesz minden eddigi kormánynál többet költ állami hirdetésekre, és ezeket a pénzeket túlnyomó többségben olyan cégeknek adják, amik a párthoz köthetők, ebben a cikkben írtuk részletesebben tavaly.