Tényleg a legkevésbé támogatott jelölt lett az Operettszínház új igazgatója
További Média cikkek
- Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek
- Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
Ha csak a hírt fogyasztjuk, szárazon, ahogy egy hírt köll, akkor semmi érdekfeszítő nincs benne. Talán arra picit felkapják a fejüket az Attilák, hogy egy Atilla futott be ilyen szép karriert, igazgató lett, egyem azt a csöpp kis száját, ugye, de ennél erőteljesebb reakciót legfeljebb az operettrajongók körében okozna ez itt:
Kásler Miklós, az Emmi minisztere a bírálóbizottság javaslata alapján kijelölte a Budapesti Operettszínház új főigazgatóját. Kiss B. Atilla Lőrinczy Györgyöt váltja a dalszínház élén.
Kásler ezt a Magyar Hírlapnak adott interjúban jelentette be, és azt is hozzátette, hogy
A pályázatokat a szakmai zsűri elbírálta, az ő szakmai javaslatukat elfogadtuk.
És még mindig lehetünk gyanútlanok, mert miért ne, Kásler Miklós sok mindenhez ért, szerinte
- az ősrobbanás csak spekuláció,
- a halálos betegségek 70-80 százaléka elkerülhető a tízparancsolattal,
- Nigériában az emberek 80 százaléka HIV-fertőzött,
- az Árpád-házi dinasztia genetikailag nem finnugor,
szóval igazi polihisztor, kész csoda, hogy a színművészet, a színigazgatás, a társulatok vezetése és az operett per se nem tartozik ezek közé, mert ha tartozna, akkor azzal is felvezethette volna a bejelentést, hogy
Az operett igazi interkulturális/kultúrákon átívelő műfajként egyaránt hivatkozik elit- és tömeg-kulturális kontextusokra, valamint különböző helyi és nemzetközi hagyományokból kölcsönöz. Bár épít a vaudeville-ra, a farce-ra, a táncra, a canzone-re, a persziflázsra, az énekes gúnyolódásra, illetve más populáris szórakoztató hagyományokra, saját, jól megkülönböztethető elemekkel is rendelkezik. (Imre Zoltán: Az operett mint interkulturális jelenség – Kálmán Imre Die Csárdásfürstin (1915) c. operettje különböző színpadokon)
És ennek a vezetését nem lehet akárkire rábízni.
Az Operettszínház vélt vagy valós jó hírnevén egyébként sokat tépett Kerényi Mikós Gábor zaklatásos-hatalommal való visszaéléses botránya, amiről itt elég sokat írtunk, így az ember joggal hihette volna, hogy egy ideig csend lesz körülöttük, de nem így történt.
Az Operettszínház társulatának vezetésére kiírtak egy pályázatot, amit a már említett bizottság bírált el, ennek tagjai, úgy tudjuk, Rost Andrea operaénekes, Vincze Balázs koreográfus, Balázs Péter, a szolnoki és Kirják Róbert, a nyíregyházi színház igazgatója, Hamar Zsolt, a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója, Dubrovay László zeneszerző, Eperjes Károly színész-rendező, Rónai Pál karmester és Peller Károly színész voltak.
Eléjük került oda Kiss B. Atilla operaénekes, Lőrinczy György az előző igazgató, és Szente Vajk színész-rendező pályázata, de úgy, hogy mellé megkapták a társulat véleményét is, ők anonim szavazáson értékelték a jelölteket, és ennek alapján
- Lőrinczy Györgyöt 53,4 százalékuk,
- Szente Vajkot 34,9 százalékuk,
- Kiss B. Atillát 9,2 százalékuk támogatta.
A szakmai bizottságot ez hidegen hagyta, ők csak és kizárólag a pályázatokat vették figyelembe, nem népszerűségi verseny ez kérem, hanem munkahely, ugye.
Igaz, a Népszava szerint csak Kiss B. Atilla, a bukott Kero jó barátja ígérte azt, hogy megválasztása esetén a színház balettigazgatója Apáti Bence lenne, aki jelenleg a kormány propagandalapja és hivatalos üzenőfüzete, a Magyar Idők publicistája, az Echo TV és a Hír TV műsorainak visszatérő szereplője.
Néha, lehet, ennyi is elég.