Gusztáv
3 °C
7 °C

Kálmán Olga: Már ott tartunk, hogy fideszes sem akar fideszessel vitatkozni

04
2019.01.10. 15:47
Média, politika és hatalom Putyin Oroszországában és Orbán Magyarországán címmel tartott konferenciát Anna Politkovszkaja Orosz Napló című könyvének apropóján a budapesti Trip Hajón a Republikon Intézet és az Athenaeum Kiadó. A konferencia egyik panelbeszélgetése az újságírók szerepét és lehetőségeit vizsgálta az illiberális rendszerekben.

A vendégek között volt György Zsombor, a megszüntetett Magyar Nemzet utódának számító Magyar Hang főszerkesztője, Lakner Zoltán, a 168 óra főszerkesztő-helyettese, Parászka Boróka, a marosvásárhelyi rádió szerkesztője, Kálmán Olga, aki idén nyárig a HírTV műsorvezetője volt, Pető Péter, a 24 főszerkesztő-helyettese, aki korábban a megszüntetett Népszabadságnál töltötte be ugyanezt a posztot és Stumpf András, a megszüntetett Heti Válasz helyét átvevő Válasz újságírója. A beszélgetést Veiszer Alinda műsorvezető moderálta, akit a legutóbbi hatalomátvételt megelőző tisztogatásig a HírTV-nél dolgozott. A beszélgetésnek sajátos színt adott, hogy a moderátorral együtt a hét résztvevőből öten politikai okokból veszítették el a munkájukat az elmúlt években.

Veiszer Alinda a témát rögtön a legfrissebb aktualitással vezette fel, miszerint Orbán Viktor mai sajtótájékoztatójára nem engedték be a Magyar Hangot (valamint a Mércét, az Átlátszót, a Klubrádiót, az Azonnalit és a Direkt36-ot), amivel kapcsolatban György Zsombor megjegyezte, hogy már ez is óriási előrelépés, hiszen most először történt olyan, hogy a kormány egyáltalán válaszolt nekik bármilyen megkeresésre.

A Népszava kérdezett rá arra, hogy bizonyos újságokat miért nem engedtek be a sajtóeseményre, mire Kovács Zoltán szóvivő azt reagálta, hogy pártsajtót nem engednek be. Aztán a következő kérdező a 888 vagy az Origo volt.

- mutatott rá a kormány médiapolitikájának képmutatására György Zsombor, amivel kapcsolatban Stumpf András még megjegyezte, hogy az is érdekes helyzet, hogy miközben maga Orbán Viktor definiálta fake newsként az Indexet, mégis ott lehettünk, és kérdezhettünk. Pető Péter szerint az ilyen helyzetben az a lényeg, hogy a fontos kérdéseket legalább feltehesse valaki, bár ehhez Kálmán Olga hozzátette, hogy Orbán megint kikerülte az értelmes válaszadást a számára kényes kérdésekre.

Éppen ezért felmerült, hogy a jelenlegi magyar illiberális rendszerben mennyire szükséges egyáltalán asszisztálni, biodíszletnek menni egy kormányzati sajtótájékoztatóra, ha a politikusok nem tudnak, nem akarnak rendesen válaszolni a kérdésekre. Stumpf szerint azonban a bojkott olyan helyzetbe hozná az újságírókat, hogy a munkájuk helyett ellenzéki szerepvállalásra kényszerülnének.

Lakner szintén arra panaszkodott, hogy a jogszabályi kötelezettség ellenére sem válaszolnak semmilyen sajtómegkeresésre a minisztériumokból és állami intézményekből. Vagyis ha a miniszterelnök végre sajtótájékoztatót ad, akkor az újságírók nem tehetik meg, hogy ne menjenek el és tegyenek fel fontos kérdéseket.

Kicsivel később a Parászka Boróka rátért arra a tényre, hogy tavaly 58 újságírót gyilkoltak meg illiberális országokban, és ezek a sajtómunkások nem háborús övezetekben haltak meg. Szerinte már a szaúdi, a máltai és a szlovák újságírók meggyilkolása is annak a jele, hogy növekszik a nyomás a független médián.

Veiszer ezután felhozta azt a témát, hogy a magyar sajtó sajtóként viselkedő részét egyre gyakrabban támadják azzal, hogy ellenzéki munkát végez. Erre azt hozta fel Veiszer, hogy újságírók sokszor vitaműsorokban olyan véleménynyilvánításba kényszerülnek, ami alapján úgy tűnhet, hogy az ellenzéki politikusok munkáját végzik el helyettük. Erre Stumpf úgy reagált: egy normális demokráciában nem lenne probléma, ha egy újságíró egy műsorban kifejezi a véleményét, Lakner pedig megjegyezte, hogy inkább azt kellene nézni, hogy milyen régóta nincsenek már tévéviták politikusok között, és mivel valamilyen módon meg kell jeleníteni a szemben álló véleményeket, politikusok híján újságírók és elemzők vették át a tévében ezt a szerepet. Kálmán ebben megerősítette Laknert, sőt, hozzátette, hogy kormánypolitikus nem csak ellenzéki politikussal nem hajlandó leülni vitázni, hanem

olyan esetre is volt példa, hogy egy fideszes politikus nem volt hajlandó leülni egy másik fideszes politikussal vitázni.

03
Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index

Parászka szerint azért is alakult ki ez a helyzet, mert nincsenek szakértők, és lemészárolták az akadémiai szereplőket, és már őket sem lehet látni vitahelyzetekben. Stumpf még hozzátette, hogy szerinte nem annyira szerencsés, ha ténycikkeket közlő szerzők máskor kifejtik a magánvéleményüket.

A Hír TV nézettsége a tizedére esett, az Echo TV-t soha nem is nézték többen, mint most

- terelte a témát György abba az irányba, hogy például nagyon fontos a sajtót és a propagandát külön választani egymástól, és éppen ezért nem megy be Huth Gergellyel, a Pesti Srácok főszerkesztőjével a tévébe vitázni sem ő, sem Stumpf.

Ebből kifolyólag felmerült, hogy a propagandát nem szabad a sajtóval egy szinten kezelni, többször, többen, több helyen is elmondták már, hogy a propaganda felé semmilyen kollegialitást nem szabad mutatni, akkor viszont miért mennek be tisztességes újságírók vitázni ezekbe a médiumokba. A HírTV meghívásait továbbra is elfogadó Pető erre annyival reflektált, hogy viszont enélkül nem lehet bizonyos témákat, például Mészáros Lőrinc gazdagodását bevinni a kormánysajtóba, és így mégiscsak beszélni lehet ezekről a kormányzati média fogyasztóinak. 

Viszont közben a központi propagandagépezettől független újságok szenvednek, a Válasz vagy a Magyar Hang is teljesen alulról próbálja (újra) felépíteni magát. Stumpf szerint éppen ezért volt fontos lépés, hogy nemrég az Index is donációs kampányba kezdett, mert az Index volt az, amely 20 éven át rászoktatta arra az embereket, hogy a rendes újságírói munkát az ember ingyen is megkapja az interneten. Szerinte a jövőben látható lesz, hogy a propagandát bárki megkaphatja ingyen, azonban a valódi újságírásért hosszú távon fizetni kell.

Végül Veiszer feltette a zárókérdést, miszerint

Mit lehet arra mondani, hogy ha egy politikus azt mondja, hogy fake news vagy?

De ezzel kapcsolatban nem sikerült egységes véleményre jutni.

Borító és cimlapkép: Barakonyi Szabolcs / Index

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!