Huba
16 °C
33 °C
Index - In English In English Eng

Lehet-e nemet mondani a cigánybűnözésre?

D MTZ20121004034
2019.05.28. 18:19

Alkotmánybíróságon támadta meg a Magyar RTL Televízió Zrt. a Kúria végzését, mely a Nemzeti Választási Bizottság döntését jóváhagyva megállapította, hogy az RTL jogsértő módon kötelezte a Mi Hazánk Mozgalmat a „cigánybűnözés” kifejezés eltávolítására a szervezet saját politikai hirdetéséből. A Kúria szerint a csatorna mérlegelés nélkül köteles közzétenni az időben érkezett politikai reklámokat, és nem kötelezheti a jelölő szervezeteket még a jogsértő tartalmak megváltoztatására sem. Az RTL viszont azzal érvel, hogy a csatornának joga és kötelezettsége az Alaptörvénybe ütköző politikai reklámfilmek visszautasítása.

Amennyiben az RTL által előterjesztett panaszról az Alkotmánybíróság érdemi döntést hoz, akkor két fontos kérdésre kapunk választ, ami hosszú időre meghatározhatja a választási kampányokban közzé tehető politikai reklámok sorsát:

  • Alaptörvénybe ütközik-e a „cigánybűnözés” kifejezés használata?
  • Köteles-e egy politikai hirdetések közzétételét vállaló médiaszolgáltató Alaptörvényt sértő politikai reklámokat is adásba engedni?

Az EP-választási kampány során az RTL Klub május 9-én megtagadta a Mi Hazánk Mozgalom politikai reklámjának közzétételét. Az Index birtokába került iratokból kiderül, hogy a Mi Hazánk kérdésére a csatorna még aznap jelezte a pártnak, hogy álláspontjuk szerint a filmben elhangzó „cigánybűnözés” kifejezés gyűlöletkeltésre alkalmas, a roma közösség tagjait emberi méltóságában sértheti, ezért a reklámfilm az Alaptörvény véleménynyilvánításra vonatkozó szabályaiba ütközik, és az RTL-nek nem áll módjában változtatás nélkül adásba engedni. Levelükben kérték a pártot, hogy a reklámfilmet módosítsák úgy, hogy az megfeleljen a jogszabályoknak.

A Mi Hazánk még aznap éjfél előtt megküldte a tévének a reklámfilm első javított változatát, amelyről az RTL másnapi válaszában megírta, hogy a sérelmezett kifejezés továbbra is felismerhető. A Mi Hazánk néhány órával később elküldte a hirdetés második javított változatát a televíziónak, amiben az inkriminált részeket kisípolták és a feliratban kicsillagozták. A csatorna így már elfogadta a reklámot, és a hirdetés megrendelését május 13-án visszaigazolta. A reklám a sugárzási tervnek megfelelően május 15-től naponta három alkalommal került adásba az RTL képernyőjén.

A Mi Hazánk időközben azonban meggondolhatta magát, mivel május 14-én újabb levéllel fordultak az RTL-hez, melyben egy NVB eljárás kilátásba helyezése mellett követelték a hirdetés változatlan formában történő közzétételét. Másnap az RTL tájékoztatta a pártot arról, hogy az általuk május 10. napján megküldött, a párt által másodjára kijavított változat a sugárzási tervnek megfelelően, változatlan formában kerül adásba.

A Mi Hazánk az NVB-hez fordul

A Mi Hazánk még aznap benyújtotta kifogását a Nemzeti Választási Bizottsághoz. A testület május 17-én meghozott határozatában megállapította, hogy az RTL nem kötelezhette volna a pártot a reklám megváltoztatására. Az NVB álláspontja szerint a csatorna vállalta a politikai reklámok közzétételét, és amennyiben a kampányoló pártok hirdetési igénye a választási eljárás szabályainak megfelel, a reklámokat mérlegelés és változtatás nélkül köteles leadni, mivel azok tartalmának esetleges jogellenességét a médiaszolgáltató az NVB jogértelmezése szerint nem vizsgálhatja. Az NVB szerint a politikai reklám afféle „átadott médiafelület,” és az azon megjelenő tartalmakért csak a reklám közzétételét megrendelő párt felel. Az NVB szerint a csatorna legfeljebb annyit tehetett volna volna, hogy a reklám jogsértő voltának észlelésekor kifogással él a testületnél. Csakhogy a gyakorlatban ez a fajta eljárás nem alkalmas arra, hogy megakadályozza a jogsértő reklám adásba kerülését, hiszen a reklámot a csatorna kifogásának jogerős elbírálásáig adásban kellene tartani. Azt, hogy a cigánybűnözés kifejezés használata sérthet-e alapjogokat, az NVB nem vizsgálta.

Az RTL felülvizsgálatot kér

Az RTL nem fogadta el a döntést, és felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához. Mindeközben a Mi Hazánk május 20-án délután öt órakor az NVB döntésére hivatkozva arra szólította fel az RTL-t, hogy másnaptól kezdje el sugározni az eredeti, a „cigánybűnözés” kifejezést érthetően tartalmazó reklámfilmjüket, mégpedig az RTL által vállalt 1000 másodperces terjedelemben, azaz 33 alkalommal a kampányidőszak végéig. Este nyolckor azonban már egy új, negyedik kisfilm leadását kérték, melyben Toroczkai László beragasztott szájjal áll, és A4-es papírlapokon a párt kampányüzeneteit mutatja, majd a tapaszt letépve bejelenti, hogy a Mi Hazánk Mozgalmat cenzúrázzák. Ezt a kisfilmet is elfogadta az RTL, és május 23-tól kezdődően összesen 270 másodpercben sugározták, így a második javított kisfilmmel együtt az RTL már eleget tett a vállalt 1000 másodperces kötelességének.

A Kúria a felülvizsgálati eljárást lezáró végzésében az NVB érvelésével értett egyet, és azt mondta, az RTL jogszerűtlenül „kötelezte” a Mi Hazánk Mozgalmat a reklám megváltoztatására, mivel a tartalmi vizsgálattal a csatorna megsértette a választási eljárás esélyegyenlőségre vonatkozó alapelvét azzal, hogy egyes pártoktól megkövetelte politikai hirdetésük módosítását, másoktól viszont nem. A cigánybűnözés kifejezés használatának jogszerűségét a Kúria sem vizsgálta, mivel az RTL a Kúria szerint is fordulhatott volna kifogásával az NVB-hez, vagy ha egyáltalán nem akart volna ilyen helyzetbe kerülni, dönthetett volna úgy is, hogy nem vállalja a politikai reklámok közzétételét. 

RTL: A Kúria döntése Alaptörvénybe ütközik

A csatorna a Kúria döntése után az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel szerintük a Kúria végzésével megsértette az Alaptörvény sajtószabadságra, véleménynyilvánítás szabadságára, és a tisztességes eljáráshoz való jogra vonatkozó előírásait.

Véleménynyilvánítási jog sérelme

Az RTL beadványa leginkább azt sérelmezi, hogy sem az NVB, sem pedig a Kúria nem vizsgálta érdemben azt az RTL magatartásának megítélése szempontjából kulcsfontosságú kérdést, hogy a Mi Hazánk Mozgalom által először megküldött reklám átlépte-e a véleménynyilvánítás Alaptörvényben megszabott korlátait. Az RTL szerint igen, mert mint ahogy azt az NVB számára becsatolt észrevételében és a Kúriának megküldött felülvizsgálati kérelmében kifejtették: a kifejezés alkalmas gyűlöletkeltésre, mivel a bűnözést a roma közösségekre jellemző jelenségként állítja be.

Alkotmányjogi panaszában az RTL annyival egészítette ki a korábban előadottakat, hogy téves az az érvelés is, mely szerint a „cigánybűnözés” kifejezést a reklám terminus technicusként alkalmazza: az etnikai hovatartozás különleges személyes adat, olyan körülményre vonatkozó információ, amelyet az igazságszolgáltatási szervek nem kezelhetnek. Ennek kapcsán megpendíti a beadvány azt is, hogy elképzelhető, hogy politikai programként ez az ígéret már magát a párt működését is visszaélésszerűvé teheti, mivel az Alaptörvény szerint az egyesülési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságainak sérelmével, és amennyiben a párt a „cigánybűnözés megfékezését” az igazságszolgáltatás rendszerén belül képzelné el, akkor bizony a fenti tétel alapján ez a jog sérülne.

Sajtószabadság sérelme

Az RTL szerint a Kúria döntése sérti a sajtószabadságot is, mivel lényegében arra kötelezi az RTL-t, hogy gyűlöletkeltő, alapjogokat sértő tartalmat tegyen közzé, de az RTL álláspontja alapján ez legkevésbé sem szolgálhatja a demokratikus közvélemény kialakulását.

A csatorna szerint semmilyen médiaszolgáltató nem kötelezhető arra, hogy jogsértő nézeteket propagáljon. A Kúria ugyan nem így véli, de a televízió véleménye szerint még akkor is a médiaszolgáltató rendelkezik a tartalom felett, amikor az NVB meghatározása szerinti „átadott médiafelületről” van szó: amikor az RTL átengedte a felületét, nem tudhatta, hogy milyen reklámok közzétételét rendelik meg a jelölő szervezetek, de joggal számíthatott arra, hogy a jóhiszemű jelölő szervezetek azt jogkövető reklámokkal töltik fel.

Az RTL beadványa úgy fogalmaz:

„Ha az NVB és a Kúria jogértelmezése helyes, úgy az azt eredményezné, hogy a politikai reklám Magyarország jogrendszerén kívül áll, és arra kötelezné a politikai reklám közzétételét vállaló médiaszolgáltatásokat, hogy akár a legszélsőségesebb, ad absurdum tényleges népirtásra felhívó politikai reklámokat is közzé tegye.”

Tisztességes eljáráshoz való jog sérelme

Az, hogy alapjogot sért-e a „cigánybűnözés” kifejezés alkalmazása, azért fontos, mert az RTL érvrendszere szerint médiaszolgáltatóként a Kúria megállapításával ellentétben egyenesen köteles előzetesen vizsgálni az általa adásba tett politikai reklámok jogszerű mivoltát, és azzal, hogy a Kúria ugyanezt a kérdést nem vizsgálta, tisztességtelenül járt el. 

Az Alkotmánybíróság várhatóan szerdán hozza meg határozatát a precedensértékű ügyben.