Az orosz Csernobil-sorozat első előzetesén az oroszok is röhögnek

Azt már akkor lehetett sejteni, hogy az oroszok válasza a BBC-HBO koprodukciós, minden idők egyik legjobb tévésorozatának tartott Csernobil minisorozatra ütős lesz, amikor kijött az NTV nevű, a Gazprom olajvállalat kezében levő (propaganda)tévé sorozatának szinopszisa. A munkálatait egyébként körülbelül a brit-amerikai verzióval egyidőben kezdték el. 

Onnan indulunk, hogy nem a kontraszelektív, káderekkel feltöltött, rettegésre, a felelősség másra hárítására építő szovjet rendszer, meg a konstrukciós gyengeségeket még a saját atomtudósai elől is eltitkoló politikai vezetés a hibás a balesetért (a rengeteg emberi mulasztás és hülyeség mellett), hanem a CIA:

A történet szerint a KGB ukrán alosztálya megneszeli, hogy a CIA-t nagyon érdekli a csernobili atomerőmű, sőt, az is kiderül, hogy egy Albert Lenz nevű férfi már ott is van, és vélhetően szabotázsakcióra készül. Andrej Nyikolajev alezredes pedig megkezdi a versenyfutást az idővel.

A rendező Alekszej Muradov szerint a sorozat hármas tagolású lesz, megmutatja, mi volt a baleset előtt, alatt és után. „Az igazat mutatjuk meg, a nézők végre megismerhetik a teljes igazságot” – nyilatkozta a korábban Sztálin, Zsukov és Tokarev életét is feldolgozó sorozatokkal hírnevet szerző alkotó. „Ezt a narratívát még soha, senki nem cáfolta meg. Sok történésszel beszéltünk, nem tagadják, hogy elképzelhető, hogy a robbanás napján egy idegen hatalom ügynöke tevékenykedett Csernobilban.”

Ha jól értettük a nyilvánvalóan Google fordítóval, oroszból angolra áttett hírt, akkor az első előzetes a tévé és a rendező tudta nélkül szivárgott ki az internetre. A Hand of Moscow nevű lapon látható klippel kapcsolatban Alekszej Muradov azt mondta, hogy 

• partizánkodás a kilopott előzetes
• nem állítja, hogy amit látunk, az valóban benne is lesz a sorozatban
• de azt mondja, igen, ezt mind leforgatták
• a kritikákra nem válaszol, mert a kész termék ismerete nélkül születtek.

Maga a fent látható előzetes egyébként elsőre egy gyomorbajos orosz hivatalnok történetének tűnik, aki Moszkvában, izzadt kormánytagok között éli az életét vélhetően kényszerből, mert közben a felesége és kislánya az erdőben, egy szép dácsában, kétfejű őzek és vígan csiripelő mókusok közt élik mindennapjaikat. Oppardon, ez majd a második évad lesz, most még csak makulátlan sminkben farakások és nyírfák közt, a térdig érő fűben ugrándozva.

Szomorkás hősünk felbátorodik főnöke, Gorbacsov elvtárs viselkedése láttán (az ő hasonlósága egy piros pont az orosz verzió mellett), aki egy ponton nagyon ideges lesz, és otthagyja a minisztertanácsot a francba, mire ő is lelép, felszáll a korabeli Nyugat-Európához képest is túl tisztának tűnő vonatra, és robog kedves felesége felé, akivel a találkozót egy réten, a helyi falvak rendes éves, közös tavaszváró fesztiváljára beszélte meg, amire katonai felvezetéssel, helikopterek kíséretében gyalogolnak a muzsikok, mozgalmi dalokat  dúdolva halkan. 

A felesége utolsó hat rubeljét buszra költi a világ legtisztább és legrendezettebb buszpályaudvarán, de a kislányt a tavaszváró dzsembori kezdetén le kell adnia egy szektának, mert nem születik elég gyerek, és központilag osztják el őket a tűzoltók között (?). A férj nem ér időben oda a fesztiválra, mert a vonaton valami nyikhaj meghúzza a legutoljára a Csupasz pisztoly-filmekben látott méretű vészféket, és elesik. Kómába kerül, de egy remegő orrcimpájú ápolónő visszasimogatja az életbe.

Közben egy tök más helyen tűzoltók valami tüzet oltanak, majd kiskatonák önkéntes alapon full vegyvédelmi ruhában vasdarabokkal játszanak kalapácsvető versenyt egy kihalt parkolóban álló magtár körül, aminek civil ruhás, középkorú férfiak nem nagyon örülnek, de hát ezt meg is értjük valahol. A tűzoltás közben két tűzoltó elesik, de nem lesz nagyobb bajuk, a kómából magához térő hős meg lepapírozza, hogy önkéntes tűzoltó ő is, és jár neki a gyerek, így a végén nagyot ölelkezik a családdal.