Buda, Richárd
-2 °C
15 °C
Index - In English In English Eng

Éles kanyarral veszi be a közmédia a német merényletből a migránsozásig vezető utat

2020.02.21. 14:46

Alig több mint négy hónap telt el azután, hogy Halléban egy német férfi kezdett el lövöldözni egy zsinagógánál és egy döner-kebabosnál. Akkor két ember halt meg. Szerda este egy 43 éves német férfi 10 embert gyilkolt meg, majd magát is megölte a Frankfurt melletti Hanauban. A gyilkos hitt az összeesküvés-elméletekben, illetve gyűlölte a bevándorlókat, 10 áldozatából kilencen bevándorlók vagy bevándorlók leszármazottai voltak. A támadó több helyen is tüzet nyitott, a Süddeutsche Zeitung beszámolója szerint direkt nézett ki olyan helyszíneket, ahol bevándorlók vannak. 

A merényletről péntek reggeli adásaiban a közmédia is beszámolt, a Kossuth Rádió reggeli adásába és az M1 Ma Reggel című műsorába is vendégeket hívtak, hogy megfejtsék a merénylettel kapcsolatos kérdéseket. A Kossuth Jó reggelt, Magyarország című adásának kb. felénél tértek rá a merényletre. Itt először Volf-Nagy Tünde berlini tudósító elmondta, hogy az elkövetőnek semmilyen bűnlajstroma nem volt, sőt, sportlövő is volt.

Hogy miért követte el, az egyértelműen kiderül két videóból és egy levélből amit a lakásán találtak, amelyben világossá teszi hogy rasszista szélsőjobboldali idegengyűlölet volt a motivációja. Azt is írta ebben a levélben, hogy el kell pusztítani azokat a népeket, akiket nem lehet Németországból más módon eltávolítani (...) valamennyi áldozatnak migrációs háttere van.

Ezt követően azonban erősödni kezdtek a kijelentések, egyből a stúdióba kapcsoltak, ahol a műsorvezető már várta vendégével, Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértővel, hogy megfejtsék: ha a merényletnek rasszizmus az oka, akkor mi a rasszizmus oka? A válasz egyből jött Kis-Benedektől:

Hát az a másfél millió ember, aki bement annak idején engedéllyel vagy engedély nélkül Németországba, ez kiváltott egy reakciót a másik oldalról, nevezetesen a szélsőséges pártokéból.

Majd kifejezi sajnálatát amiatt, hogy európaiak is vannak az áldozatok között. Ezután elgondolkozik azon, hogy a támadó nyilván nem lehetett "teljesen komplett", hiszen hitt az "amerikai összeesküvésekben", de sok ideje nem marad Kis-Benedeknek ezen agyalni: a műsorvezető ugyanis egy gondolkodó német állampolgár szerepébe helyezve magát felteszi az égető kérdést a bevándorolt emberekről: 

Na, de kik ők? Idejönnek és több pénzt kapnak egy hónapban, mint mondjuk én, aki több éve dolgozom és tisztességesen végzem a munkámat. Vagy az is lehet, hogy én már több évet ledolgoztam és nem kapok ugyanannyi nyugdíjat, mint ezek az emberek. (...) Vagy mit mondjon az a középkorú nő, akit kitettek az önkormányzati lakásokból azért, hogy ezeknek az embereknek odaadják? Ez azt a tapasztalatot hozta a németeknek – nem vagyok én szélsőjobboldali –, de hát igazságtalan, ami történik.

A szakértő szerint pontosan ez erősíti a másik oldalban a gondolatokat. Érdekesnek tartják emellett azt is, hogy nemcsak Németország keleti részén, de már Nyugaton is felütötte a fejét a hasonló bevándorlás-ellenes, radikális gondolkodás. Felmerül például az is Kis-Benedek részéről, hogy hogyan kaphatott a férfi fegyvert, meg hát észre lehetett volna venni, hogy bolond. De a racionalitás talaját itt nem hagyja annyiban a műsorvezető, filozófiai síkokra tereli a párbeszédet:

Ez azért fantasztikus, nem? Hogy nem teljesen tiszta az elme, de valamilyen erkölcsi tisztánlátás azért mégiscsak volt, hogy tudta, hogy bűnt követ el. (...) És hogy maga ellen is fordította utána a fegyvert.

Kis-Benedek a fantasztikus filozófiai-erkölcsi magasságot védekezési reflexnek nevezi, majd a hatóság és a társadalom lehetséges prevencióit hozza fel. Erre azonban a műsorvezető egy magaslabdával visszakanyarodik a konklúzió levonáshoz:

Ha kialakul egyfajta feszültség a társadalomban, akkor azt ugyanúgy kezelni kell, mintha olyan emberekben történik ilyesmi, akik orvosi segítségre szorulnak. De itt nem arról van szó, a feszültség a társadalomban létezik egészséges emberek között is. 

Ezután arról beszélnek, hogy ez így is van, de szerintük ez politikai feladat és a politikusokat lehet ebben hibáztatni. Dupla csavarral nem is akárhova jut ezután a műsorvezető, hanem teljesen új univerzumok síkjára és tanulságok garmadára: szerinte sokat tárgyalnak a politikusok, akik meg akarják emelni a migrációra fordított összegeket, de mégis 

  • Mire fordítódik ez a pénz? Arra, hogy támogassák a "migránsokat".
  • Fogja-e ez növelni ezután a társadalom feszültségeit? Persze
  • A "tudjuk, hogy kik" az EU-ban mit lépnek erre? Deradikalizációs programokat akarnak és több pénzt adnak azoknak, akik vállalják az emberek befogadását
  • Na, de ki ad a határvédelemre? Nem tudják.

De nem a Kossuth Rádió fejtegetése volt péntek reggel az egyetlen meghökkentő adás. A Mérce írt arról, hogy a rádió mai narratívája mellett a magyar közmédia tévécsatornájában, az M1 pénteki műsorában is volt szó a merényletről – itt is a bevándorlást tették felelőssé. A műsor hasonlóan Volf-Nagy tudósításával kezdődött, majd elindult a reggeli beszélgetés, aminek a vendége Földi László volt, az Információs Hivatal volt műveleti igazgatója. Ők már egyből a közepébe csapnak feltéve a kérdést: "A politika felelősségét nem kell vizsgálni?". A válasz természetesen az, hogy de hiszen 

Németországban egy rejtett polgárháború zajlik, aminek nemcsak az a tünete, hogy előfordulnak ilyen esetek mindkét oldalról. A dzsihadisták is támadnak, mint tudjuk az információkat, és úgy tűnik, hogy az önvédelmi reakcióra épülő emberek is elkövetik ugyanezt.

Ezt a helyzetet Földi szerint maga a német politika teremtette meg 2015-ben, ami miatt a mai napig vannak "törvényen kívüliek" Németországban.

Azokat miért nem próbálják meg elzárni a társadalomtól, akik illegálisan vannak egy országban? Az, hogy a szélsőségnek nevezett önvédelmi reflex megjelent Németországban, annak az az oka, hogy a normális világukat tönkretették.

Ezután beszélnek a bevándorló-nepper, "migránsokat az egész országban szétterítő" politikusokról, akik a nem dolgozó, németül nem beszélő emberekkel szétverték az ott élők normális mindennapjait. Márpedig Földi szerint az itt a baj, hogy

Akik ezt nem akarják, azok tulajdonképpen fasisztának minősülnek ahelyett, hogy azt mondanánk róluk, hogy a normalizmus hívei.

A műsor maradék részében megoldják azt, amit már a Kossuth Rádión megfejtettek: a politika tönkreteszi a társadalmat, "azonnal lecsap és terroristát kiált" ahelyett, hogy egy szebb világot teremtenének. Legalábbis szerintük ez a helyzet.