Vince
3 °C
19 °C
Index - In English In English Eng

Mit nézzünk, ha még mindig nem mozdulhatunk ki a lakásból?

001
2020.03.25. 22:33

Ez itt ismét a Karantévé, az Index rendszeresen jelentkező cikksorozata a magyar streamingszolgáltatóknál megjelent új tartalmakról, hogy legyen mit nézni az otthoni bezártságban. Az előző heti ajánlónkat ezen a linken lehet elérni. 

Amit mindenképpen érdemes tudni, hogy a magyar digitális megjelenéseket még mindig sokszor rejtély övezi. A járványveszély súlyosbodásával és az amerikai mozik bezárásával több cég is bejelentette az Egyesült Államokban, hogy az általuk készített filmeket sokkal hamarabb meg lehet majd nézni online, egy 20 dolláros, két napra érvényes bérleti díj fejében. Ilyen film volt az Emma című Jane Austen-adaptáció, A vadászat című politikai szatíra, A láthatatlan ember című klasszikus horrorfeldogozás, az Előre! című Pixar-rajzfilm és a Bloodshot című Vin Diesel-akciófilm is.

Az előbbi három már múlt hét pénteken feltűnt az amerikai iTunes kínálatában, a magyarban viszont hiába kereshettük őket, a Universal központjában úgy döntöttek, hogy ezeket a filmeket még nem teszik elérhetővé nálunk, pedig a magyar mozik ugyanannyira zárva vannak, mint az amerikaiak. A Disney az Egyesült Államokban szintén korábbra hozta a legutóbbi Csillagok háborúja-epizód, a Skywalker kora digitális megjelenését, de a magyar online boltokban még mindig csak előrendelni lehet.

A lista nem teljeskörű, inkább egy ajánló azoknak, akik keresik az újdonságokat, és szeretnének többet is tudni róluk. És van egy kis átfedés a múlt heti megjelenésekkel is, mert volt olyan, amit kihagytunk az előző cikkből, de ebbe már beleraktuk.

NETFLIX

Filmek

Ultrák – Olaszok, focimeccsekre járnak, ráadásul egymás közvetlen közelében – ezek mind olyan dolgok, amik ebben a hideg márciusban egészen felfoghatatlannak tűnnek. Pedig erről szól az Ultrák, vagyis az egyik már nem igaz ebből, mert a főszereplőt, az ötvenéves Sandrót kitiltották a stadionokból, úgyhogy az Apacsok nevű ultrák egykori vezetője próbál valahogy visszailleszkedni a nápolyi mindennapokba. Ez annyira nem megy jól, mert körülötte még mindig megy a hirig, a fiatalok még mindig adják az utánpótlást, az erőszaknak meg nincsen vége. Az Ultrákat Francesco Lettieri írta és rendezte, ez az első nagyjátékfilmje, Sandrót az az Aniello Arena játssza, aki több Matteo Garrone-filmben (Dogman, Reality) is feltűnt. (március 20.)

Fantomszál – Roppant furcsa egy film a Fantomszál, mert a felszínen egy elviselhetetlen brit ruhatervezőről, a lehetetlen nevű Reynolds Woodcockról szól (Daniel Day-Lewis, elvileg életének utolsó alakításában), aki megtalálja az egyetlen embert, aki el tudja viselni, egy szószátyár európai pincérnőt, Almát (Vicky Krieps), akit viszont a férfi nővére (Lesley Manville) nem hajlandó befogadni. Paul Thomas Anderson filmje egy ideig úgy tesz, mintha őszintén érdekelné a ruhatervezés, a szabászat, Woodcock háklijai, híres vásárlói, és minden, ami egy ilyen világgal jár. Aztán nagyjából a film felénél történik valami: Woodcock beteg lesz, és Almának kell ápolnia, ami miatt egy teljesen más, sokkal kielégítőbb dinamika kezdődik közöttük, mint a mindennapok alá-fölérendelt viszonya. Innentől lesz sokkal érdekesebb, kifejezetten perverz film a Fantomszálból, és biztos minden olyan néző meg fog hökkenni tőle, aki az első fele alapján egy szabászat belső világára számított. Egy apró, szótlan szerepben feltűnik a filmben Nemes Zoé, aki itt mesélt a forgatásról az Indexnek. (március 22.)

Sorozatok

The Letter For The King – Egy ideje már Magyarországon is lehet látni, hogy mik a Netflix legnépszerűbb tartalmai az országban, legalábbis a szolgáltató saját felületén már ezt listázza, és a jó isten tudja milyen mérés alapján, de legnagyobb meghökkenésünkre ezen a héten a The Letter For The King című tinisorozat vezet, ami elég sokat elmondhat arról, hogy mit művelnek mostanában a fiatalok otthon. A középkori kalajmakába keveredő tinikról szóló sorozatot az Állj, vagy lő a mamám!, az Ikrek és a Johnny English című remekbe szabott filmeket is író William Davies alkotta, a szereplők között pedig csupa ismeretlen, valószínűleg ezzel a sorozattal befutó színészt lehet látni. (március 20.)

Tiger King – Már megint képes volt a Netflix-algoritmus kitermelni a tökéletes, habzsolva nézésre alkalmas tartalmat. A Tiger King egy tigristartó, elképesztő stílusú, meleg, Joe Exotic névre hallgató úrról szól, aki ezernél is több vadállatot tartott otthon, és aki bérgyilkost akart felfogadni, hogy megölje az egyik riválisát. Természetesen igaz történet, és természetesen dokusorozat, amit mindenki azonnal meg akar majd nézni, miután látta az előzetesét, amit nagyon figyelmesen ide a bekezdés fölé beszúrtunk. (március 20.)

Ozark – A Breaking Bad óriási sikere után mindenki kereste a következő “kisember nagy slamasztikában”-sorozatot, és úgy tűnik, hogy a Netflix saját gyártású Ozarkja lett a nyertes a tartalomra éhezők viadalában. A sorozatban Jason Bateman (Az ítélet: család) játssza a befektetési tanácsadót, aki a maffia piszkos pénzét mossa, aztán az a remek ötlete támad, hogy kiköltözteti az egész bizniszt az amerikai mucsára, az Ozark-hegységbe, Arkansas államba, de ez nem pont úgy sül el, ahogy szeretnék. Már a sorozat harmadik évada kezdődik. (március 27.)

AMAZON PRIME

Blow The Man Down – Szinte nincs olyan kritika erről a filmről, ami ne említené meg rekordidő alatt a Coen testvérek remekművét, a Fargót, és hát még ebben az egyszerű ajánlóban is sikerült elsütni az első mondatban. A Blow The Man Down egy Maine állambeli halászfaluban élő testvérpárról szól, akiknek nem elég, hogy el kellett temetni az édesanyjukat, de még egy szerencsétlen bűntényt is leplezniük kell, miután az egyikőjük önvédelemből leszigonyoz egy részeget. Ha ez nem lenne elég, a közösséget irányító matrónák rajtuk tartják a szemüket. A filmet Bridget Savage Cole és Danielle Krudy rendezték, mindkettőjüknek ez az első játékfilmjük. (március 20.)

HBO GO

Hudson Hawk – Micsoda idők voltak a kilencvenes évek, amikor a taxisblokád miatt lezárt Budapesten Bruce Willis kisebb fennakadásokkal tudta csak forgatni a híresen nagyot bukó, sokak által lenézett és utált filmjét, a Hudson Hawkot! Pedig csak egy olyan korban készült, amikor Willistől nem a hülyeséget várták el, hanem inkább a századik Die Hardot, a szupersztár viszont inkább kalapban énekelt, marhult, és tíz évvel azelőtt kiparodizálta a Da Vinci-kódot, mielőtt azt Dan Brown megírta volna. A Hudson Hawk egyáltalán nem olyan rossz film, mint a híre, egy furcsa energiájú, percenként stílust váltó, de összességében semmihez sem hasonlítható vígjáték, ami olyan, mintha minden alakítás és minden egymást követő jelenet egy másik filmből lenne. Ilyenek nem készülnek már, bár az is igaz, hogy a kilencvenes években sem készültek nagyon. (március 28.)

Colette – Hogy fulladhat egy izgalmas élet ekkora unalomba? – értetlenkedtünk a Colette kapcsán, amikor a Keira Knightley főszereplésével készült film tavaly moziba került. Már csak azért is furcsa, hogy a film kissé érdektelen lett, mert a főhőse, a francia Sidonie-Gabrielle Colette írónő élete minden volt, csak egyhangú nem. Férje nevében erotikus regényeket író, a munkában és a magánéletben is alárendelt nőből lett elismert, sikeres, szabad alkotó, aki nem hagyta, hogy bárki megmondja neki, hogyan kell élnie. Talán azért sikerült így a Colette, mert csak az írónő életének egy rövid szakaszára, a házasságára koncentrál, amikor férje bábjából szép lassan önálló alkotóvá érett. Amiért viszont mégis ajánljuk ezt a filmet, az két kiemelkedő teljesítmény: az egyik Keira Knightleyé, akinek minden jelenetén érződik, hogy mennyire fontos volt neki ez a projekt, a másik pedig a jelmeztervező, a magyar Flesch Andrea munkája. (Flesch Andrea, akinek a Fehér éjszakák jelmezeit is köszönhetjük, ebben az interjúban mesélt az Indexnek arról, hogy milyen világsztárokkal együtt dolgozni.)  (március 29.)

ITUNES, GOOGLE PLAY

Ezek a filmek azok, amiket nem a streamingoldalakon, hanem a feljebb említett digitális szolgáltatók kínálatából lehet megvásárolni vagy kikölcsönözni.

Luce – A magyar moziforgalmazásból kimaradt, pedig Oscar-díjasok és Oscar-jelöltek igazi parádéját vonultatja fel a Luce, többek között Tim Roth, Naomi Watts és Octavia Spencer játszanak benne. A film Luce Edgar (Kelvin Harrison Jr.) sztorija, aki látszólag egy sikeres amerikai fiatal: jó tanuló, jó sportoló, a szülei, a tanárai, az iskolatársai mind büszkék rá, elismerik, szeretik. Csakhogy Luce élete nem volt mindig ilyen parádés: a fiút Eritreából mentették ki, ahol gyerekkatona volt. Ez nyilván nem tartozik senkire, a családján kívül nem is tud róla senki, míg egy napon a történelemtanára fel nem figyel a fiú egyik dolgozatára, amiben vállalhatatlan dolgok mellett érvel. Innentől pedig elkezdődik egy harc a tanárnő (Octavia Spencer) és mindenki más között. A szülők, az iskolaigazgató és úgy általában a Lucét körülvevő felnőttek ugyanis nem tudják, nem akarják elhinni, hogy a fiú sikersztorija közel sem akkora siker, mint gondolták eddig. (március 20

Lucy In the Sky – Natalie Portman űrhajós filmje szintén elkerülte a magyar mozikat. Az űrhajós film, vagy általában a sci-fi meghatározás talán túlzás is rá, mert az űrutazás, a Portman által játszott asztronauta nagy kalandja csak a film elejét, a valódi történések apropóját adja. A Lucy in the Sky ugyanis sokkal inkább arról szól, hogy mi történik azután, hogy valaki részt vesz egy ilyen küldetésen, majd visszatér a Földre. Portman figurája például száz százalékban kifordul magából, megkérdőjelez mindent, ami addig fontos volt neki, vagy amit addig fontosnak hitt. Ennek köszönhetően mind a magánélete, mind a szakmai munkája felfordul. A Portman figuráját csábítgató kollégát Jon Hamm, míg szakmai és magánéleti vetélytársát Zazie Beetz alakítja. (március 24.)

Lidérces mesék éjszakája – Az Oscar-díjas Guillermo del Toro 2014 óta dédelgette a Lidérces mesék éjszakája ötletét, hogy Alvin Schwartz azonos című könyvsorozata alapján kellene egy horrorfilmet készíteni. Végül a rendezői székbe André Øvredal (A trollvadász és A boncolás rendezője) ült, Guillermo del Toro pedig producerként és forgatókönyvíróként segítette a filmet. A Lidérces mesék éjszakája a klasszikus horrorklisét követi: egy baráti társaság tagjai fordított fontossági sorrendben kénytelenek szembenézni a szörnyekkel, amiket egy régen feledésbe merült mesekönyv felnyitásával szabadítottak magukra. Amitől mégis érdekesebb, mint az átlag horrorok, az, hogy közben szépen felrajzol egy korszakot, 1968 Amerikáját, a vietnami háború időszakát, és azt, hogy mit jelenthetett ekkoriban kiskamasznak lenni. De ugyanilyen finoman, a háttérben megjelenik benne a családon belüli erőszak, a rasszizmus, a kirekesztés problémája is. (Kritikánk a filmről itt olvasható.) (március 28.)

Borítókép: Lucy In The Sky / outnow.ch

Soha nem látott fejlesztések, vagy hatalomátvétel?

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!