Nem alkotmányellenes a rendelet, ami nemzetstratégiaivá minősítette a KESMA-t

Az Alkotmánybíróság (AB) szerint nem ütközik az alaptörvénybe az a kormányrendelet, amellyel nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítették a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) bővítését, írja az MTI.

A KESMA 2018 novemberében jött létre, amikor a kormánypárti kereskedelmi médiaorgánumokat kiadó cégek java része, több száz lap a tulajdonosaik döntése nyomán betagozódott a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány nevű, nem sokkal korábban létrehozott ernyőszervezetbe, példátlan összefonódást eredményezve a magyar médiapiacon.

Egy 2018-as kormányrendelet nemzetstratégiainak jelentőségűvé minősítette azt a tranzakciót, amikor az alapítvány megszerezte az Echo Hungária TV Televíziózási, Kommunikációs és Szolgáltató Zártkörű Részvénytársaságot, a Magyar Idők Kiadó Korlátolt Felelősségű Társaságot, a New Wave Media Group Kommunikációs és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot, valamint az Opus Press Zártkörűen Működő Részvénytársaságot. A kormányrendelet értelmében a tranzakciót nem vizsgálhatta sem a Médiatanács, sem a Gazdasági Versenyhivatal.

A közlemény szerint az országgyűlési képviselők negyede fordult utólagos normakontroll-indítvánnyal az AB-hoz, mert szerintük a kormányrendelet sértette a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt. A képviselők szerint a kormánynak a médiacégek összefonódása tekintetében a közérdek fennállására vonatkozó érvei megalapozatlanok, ezért a nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítés feltételei nem állnak fenn, illetve szerintük ez sértette a sajtó sokszínűségére vonatkozó alkotmányos szabályokat.

Az AB az indítványt elutasító döntésében hangsúlyozta:

a médiacégek összefonódása, gazdasági, versenyjogi értelemben vett fúziója nem jelenti feltétlenül a sajtó sokszínűségének sérelmét.

A közlemény szerint az Alkotmánybíróság két alkotmányos értéket mért össze: egyfelől a kormányzati minősítés alapjául szolgáló közérdeket, másfelől a sajtó sokszínűségéhez fűződő alkotmányos érdeket. Az AB megállapította, hogy nem feladata tartalmilag minősíteni, mit tart a kormány nemzetstratégiai szempontból közérdeknek, ezt az AB csak határesetekben bírálhatja felül, jelen eset pedig nem tekinthető ilyennek.

A sajtó sokszínűségével mint alkotmányos értékkel kapcsolatos mérlegelés során pedig az AB azt állapította meg, hogy az objektív intézményvédelem szintjének indítványban kifogásolt potenciális csökkenése alacsonyabb alkotmányos védelmi kötelezettséget teremt.

Az indítványozók nem hivatkoztak egyéb olyan körülményre, amelyből okszerűen következne, hogy Magyarországon a sajtó szabadsága és sokszínűsége, illetve a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás és tájékozódás feltételei általában ne lennének biztosítva

– írja az AB.

(Borítókép: Orbán Viktor Facebook-oldala)

Az oldalról ajánljuk

  • Járdasziget
Szenzációs felfedezés: azonosították I. András király csontjait

Lezárult a XI. századból csaknem teljes épségében megmaradt tihanyi királyi kripta kutatása.

november 30., 11:00

  • Belföld
Döntött az Országgyűlés: lesz gyermekvédelmi népszavazás

Négy kérdésben már biztos dönthetünk.

november 30., 12:33

  • Belföld
Szijjártó Pétert megkérdezte a CNN, hogy mit ért az amerikai beavatkozás alatt

A külügyminiszter megmondta.

november 29., 22:16

  • Cinematrix
A Mikulás is volt kisgyerek? Tarol a Netflix új karácsonyi filmje

Instant klasszikus a Netflixtől?

november 28., 06:19