Izabella, Dalma
14 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Kevin Costner: Westernt forgatni nagyon nehéz

GettyImages-1132843578
2020.06.26. 12:32
Kevin Costner az egyik utolsó olyan hollywoodi sztár, akit évtizedek óta intézménynek lehet tekinteni. Csak az A kategória legfelső, nagyon vékony rétegének tagjai tudnak túlélni egy akkora kettős buktát, mint Vízivilág és A jövő hírnöke, vagyis tulajdonképpen bukásállók, mintha valami speciális teflonnal lennének bevonva. Costner ilyen, elvállal elképesztően blőd szerepeket (Három nap a halálig, A másik lány), mellé megcsinálja az amerikai őslakosokról szóló legszebb tablót (Farkasokkal táncoló), eljátszik egy pszichopata sorozatgyilkost, és 1989 és 2000 között 17 filmet és két dokumentumfilmet forgatott le, köztük a Több mint testőrt és a JFK-t. A tévébe is belekóstolt, Yellowstone című modern westernsorozata örvén kérdezhettük telefonon.

Disclaimer: Az interjút áprilisban készítettük, bizonyos részei ezért tűnhetnek kevésbé aktuálisnak.

Mi foglalkoztatja mostanában leginkább?

Sajnos a koronavírus, ahogy az egész világot. A nagy gócoktól a családom hál' istennek messze van, Santa Barbarában, a kaliforniai partvidéken kezelhető a helyzet. A lányaim is hazajöttek, mindenki jól van. A probléma az, hogy az egészségügyi vészhelyzet az egy dolog, de annak hatása a gazdaságra egyelőre kiszámíthatatlan, bár a munkanélküliségi adatok emelkedése láttán minden józan gondolkodású ember megijed egy kicsit. Igazán nagy gond akkor lesz, amikor a gazdasági válság már olyan méretű lesz – és ne legyen igazam, de ez elkerülhetetlennek tűnik – hogy a járványügyi kérdésekben nem a szakemberek fognak dönteni, hanem a gazdasági élet irányítói. Hatalmas hiba lenne, és most csak Amerikáról beszélek, más országra nincs igazán rálátásom, ha egyszer csak elkezdenénk beárazni az emberi életet, és mérlegelnénk, hogy mi éri meg jobban, pár halott vagy egy bezárt üzem.

Ez azért az egyén szintjén nem feltétlenül így van, nem lehet, hogy akik sürgetik a visszatérést a normalitáshoz, csak a jövőjükért, a megélhetésükért aggódnak?

Dehogynem, és én tökéletesen meg is értem azokat, akiknek a szeme előtt omlik össze az életük egy járvány miatt, a fentit a döntéshozókra értettem. A mi helyzetünk más, ne értse félre, nem akarom és nem is fogom hasonlítgatni másokéhoz. Ami a hatását illeti, nekem, személyesen azt hozta, hogy sokkal közelebb kerültem a családomhoz, a gyerekeimhez és a feleségemhez is, akiket ha éppen van munka, szinte alig látok. 

A Yellowstone című sorozatának forgatását mennyiben érintette a járvány?

Ne akarj földvitába keveredni Kevin Costnerrel, mert megöl

Pedig kedves arca van neki, Miszterkevin, mondják abban a tonhalkonzerv-reklámban is neki, ő meg mosolyog, igen, Mister Kevin vagyok, és mezítláb veszem fel a körfűzős cipőt, mint a Miami Vice-ban Mister Don. A Yellowstone című sorozatban Mister Kevin nem mosolyog, igaz, bakancs és/vagy csizma van rajta leginkább, azt zokni nélkül csak a legvadabbak merik bevállalni. 

A sorozat egyik alkotója Taylor Sheridan (Sicario – A bérgyilkos, Wind River – Gyilkos nyomon, A préri urai), a másik meg John Linson (The Runaways), szóval nem kispályás történetmesélőkkel van dolgunk. A szereposztás is remekül sikerült, Costner mellett Kelly Reilly (Éden-tó, Sherlock Holmes, Gyilkos kilátások), Luke Grimes (Amerikai mesterlövész) és Wes Bentley (Az éhezők viadala, Csillagok között) található meg a főszereplők között.

A történet röviden annyi (és most nagyon nagy vonalakban fogalmazok, spoilermentesen és általánosságokat kiemelve, mert semmit nem akarok lelőni), hogy van egy család, a montanai Duttonék, akik nagyon szeretik a pénzt és elképesztő befolyásuk van a környékre, ahol a legnagyobb egybefüggő földterületet birtokolják egész Amerikában

A helyi indiánok rühellik őket, így állandó a konfrontáció, de ha csak az őslakosokkal lenne hiríg, abból legfeljebb egy kétórás film jönne ki, így van itt minden, mint a búcsúba': ölés, menekülés, kiabálás, csúnya nézés, tragédia, tiltott szerelem – ha Shakespeare westernt írt volna, az valami hasonló lett volna. A sztori modern, de a konfliktusok örök érvényűek, az alkotók pedig nem szégyelltek visszanyúlni a nagy klasszikus westernekhez, pár beállítás és dialógus bármelyik John Wayne-filmben megállta volna a helyét.

A sorozat gyönyörű, egyszer tényleg érdemes belenézni, bár a tapasztalat azt mutatja, hogy aki egyszer belenézett, az marad. Nem bántam meg én sem.

A forgatással végeztünk még a járvány előtt, és az utómunka nagy részét is letudtuk, de teljesen még nem fejeztük be. Tudom, hogy a stáb iszonyú frusztrált emiatt, és szeretnének visszamenni dolgozni, de nagyon úgy tűnik, hogy ami munka még hátravan, azt otthonról kell befejezniük. Fura ez, amikor meló van, mindenki sóhajtozik, hogy mikor mehet már szabadságra, most meg nem győznek visszamenni melóba... Az embereknek valóban nehéz a kedvére tenni.

A karakterét (egy John Dutton nevű férfit alakít, aki az USA legnagyobb, magánkézben lévő farmját birtokolja) hogyan jellemezné? Jó ember? Rossz ember?

Ennyire nem egyszerű a dolog, ahogy a gyerekkönyvek emberábrázolásaitól eltekintve soha nem az. Dutton egy saját birtokát, vagyonát, családját védő férfi, aki klasszikus értékek és elvek alapján éli az életét. Nagyon vegyes a megítélése, akik ellene tesznek, és megjárják, azok szemében  barbár, másokéban hős. Egy letűnt kor terméke, aki a mai, modern társadalomban nem leli a helyét, de nem is különösebben akar beilleszkedni.  A sztori alapján ötödik generációs farmer, akikből a valóságban is akad még, és akikről kevesen tudják, hogy pont úgy gazdálkodnak és élnek, mint az ükapjuk.

Ha választania kellene egy karaktert az életművéből, aki a szívéhez a legközelebb áll, melyik lenne?

Ezt most megúszósra veszem, és azt mondom, hogy sok összegyúrt szerep ad ki egy olyan alakot, ami közel áll hozzám. Természetesen inkább az olyan figurákat emelném ki, mint amit a Több mint testőrben, a Fegyvertársakban, a Baseball álmokban alakítottam, nem az a fajta ember vagyok, aki el tudná rendelni valaki meggyilkolását, vagy vérbosszút tervezne a szomszéd ellen. Ahhoz, hogy valakit eljátsszak, meg kell értenem a motivációit, azt, ami mozgatja, és onnantól nem feltétlenül kell azonosulnom vele ahhoz, hogy megjelenítsem. Mint a Mr. Brooks címszerepét, aki egy sorozatgyilkos. A Yellowstone-t is azért vállaltam el, mert Dutton alakját, motivációit, azt a szabályrendszert, amiben mozog, tökéletesen megértettem. Elmennék-e vele közös családi vakációra? Nemigen. De ettől még el tudom játszani, remélem, külső szemlélőknek is hitelesen.

A Mr. Brooks az egyik legmeglepőbb szerepválasztása volt. Úgy tudom, még két részt terveztek belőle, ez végleg kútba esett?

Ne is mondja, egyik nagy szívfájdalmam, hogy az a két film nem készült el. Bármilyen visszataszító, rettenetes alak volt is Brooks, eljátszani kifejezetten élvezetesnek találtam, leginkább a lányához fűződő kapcsolata miatt. Ráadásul a következő két film is remek lett volna, és azt is tudom, hogy ér véget a trilógia.  

Elárulja?

Tudja mit, nem. Azért nem, mert nem tettem még le a megfilmesítésekről, és ha valóban van értelme, és még mindig rezonál az embereknél, érdemes lenne foglalkozni vele. Sajnos, akik annak idején elcseszték a folytatás lehetőségét, még mindig benne vannak a jogtulajdonosok körében, és nem sokkal egyszerűbb tárgyalni velük most, mint akkor. 

Hogy gondol vissza most a Vízivilágra? 

Azt  a filmet a világon mindenütt szerették és szeretik is a nézők, és ugyan a kritikusok kikiáltották minden idők egyik legnagyobb bukásának, hiszen akkoriban a világ legdrágább filmjének számított, az igazság az, hogy még profitot is termelt. A filmet lehet nem szeretni, a kritikusok nem is győzték a sárba tiporni, de ha visszaemlékszik az akciójelenetekre, azok iránymutatóak voltak. Szinte alig használtunk CGI-t, mindent a színészek és kaszkadőrök csináltak. 

Akadt még olyan film a pályáján, amit nagyon lehúztak a kritikusok, A jövő hírnökét (The Postman) például. Azt milyen volt forgatni?

Eszméletlenül szórakoztató volt a meló és szerintem a film is. Az alapfelállás, a hazugságra épített, végül a világ sorsát befolyásoló hőstörténet, egy jó mese. És tudom, hogy sokan ezt gondolják róla, és csak az számít.

Magyarországon ugyan még nem forgatott, de a szomszédban, Romániában igen, egy minisorozatot Hatfields and McCoys címmel. Miért pont ott forgattak?

Nagyon egyszerű: Brassó környéke a Kárpátokkal nagyon hasonlít az Appalache-hegységre, Kentucky és West Virginia határvidékére, ahol a ez a véres családi bosszútörténet a valóságban zajlott. A másik ok a pénz volt, mert ez egy meglehetősen drága produkció volt, rengeteg épített díszlettel, nagyon sok külső felvétellel, és ezt Észak-Amerikában képtelenség lett volna megcsinálni. A romániai szakemberek kifogástalan munkát végezek. 

A sorozatban látottak mennyire feleltek meg a valóságnak? Véresebb volt-e, vagy netán szelídebb, mint a valós történet?

Szerintem az óhatatlan összevonásokon túl (időben ez egy elég szétágazó történet volt) nem változtattunk sokat rajta, legalábbis annak alapján, amit olvasni lehet a történtekről. Ez egy elég fontos minisorozat volt, szembesített minket azzal hogy a polgárháború hatása még mindig nem múlt el. A mai napig befolyásolja a gondolkodásunkat, és vannak sebek, amik nem gyógyulnak be. Maguk, ott, Európában pontosan tudják, miről beszélek. A két világháború átrajzolt egy egész kontinenst, az ilyesmit nem lehet elfelejteni. A délszláv háború következményeit generációk nyögik majd, az ilyen háborúk istenigazából nem érnek véget soha. A Hatfield-McCoy viszály csak egy az ezernyi hasonlóból Amerikában, és higgye el, van olyan, ami a mai napig dúl.

Javarészt filmeket forgatott, de már túl van egy minisorozaton és egy több évados drámán is. A forgatás tempója más, a ráfordított idő is. Melyiket preferálja a tévét vagy a filmet?

Tökmindegy, tényleg. Ugyanazok a problémák jönnek elő egy filmben mint egy húszrészes sorozatban. Ha a sztori jó, akkor teljesen mindegy. Most éppen írok, sokat, forgatókönyveket, tévére és filmre is, és igyekszem olyan dolgot alkotni, ami a nézőknek tetszik, amiben van valami kis apróság, plusz, amire emlékezhetnek, ami megfogja őket. Hogy a tervek közül melyik valósul meg, hogy én rendezni fogok-e, játszani, vagy producerkedni, még korai lenne találgatni is. Meglátjuk. 

Sok sikeres filmje western tematikájú, a Farkasokkal táncolótól valahol egészen a Yellowstone-ig. Miért tér vissza a műfajhoz időről időre?

Ugyanazért, amiért a baseballfilmekhez is: mert testhezálló, és mert érdekel. Mindig is érdekelt a hazám történelme, rengeteget utánaolvastam és tanultam, egészen kiskorom óta pedig faltam a westerneket. Sajnos mai fejjel már azt kell, hogy mondjam, hogy nem sok igazán jól sikerült van köztük, de én nagyon szerettem volna a saját értékrendem szerinti jó filmet forgatni. Rá kellett hogy jöjjek, hogy westernt forgatni nagyon nehéz. A felszínen egyszerűnek tűnnek, de nem azok, nem annyi volt, hogy voltak jó emberek meg rosszak. Eleve, meg sem értették egymást sok esetben, az első generációs európai bevándorlók a saját nyelvüket beszélték, így (logikusan) honfitársaik társaságát keresték, szó sem volt homogén terjeszkedésről. Visszatérve a kérdésre, imádom a hazámat, a tájat, csodálatos helyen élünk, és ezt szerettem volna megmutatni minden filmemben. A végeláthatatlan prérit, az erdőségeket, a hegyeket... a táj legalább olyan fontos nekem ilyenkor, mint egy jó forgatókönyv. Deadwoodban alapítottam egy múzeumot és kultúrparkot Tatanka – A bölények története néven, ahol az amerikai őslakosok és a bölények kapcsolatát mutatom be és a préri egykori lakosainak mindennapjait.

Belekóstolt az olajbizniszbe is, ha jól tudom, megvan még a cége? Továbbra is olajszennyeződések eltakarításán dolgoznak? 

A cég még megvan, és dolgoznánk is, ha az olajipar szereplői nem olyanok lennének, mint amilyenek, és nemcsak ígérgetnének, hogy utána ne csináljanak semmit, vagy ne a rosszabb, de olcsóbb megoldást válasszák. A cégünk technológiája alkalmas lett volna a Deepwater Horizon katasztrófája utáni olajömlés környezeti szennyeződésének eltakarítására, de a BP időhúzása miatt erre nem kerülhetett sor. Hosszú, keserű törtét ez, amiből számomra az derült ki, hogy a Vízivilágban is központi szerepet betöltő Exxon Valdez tankhajó balesete és az a felbecsülhetetlen kár, amit az olajipar a környezetben okozott, arra volt jó, hogy megtanulják az ilyen helyzetek elkenését és nem azt, mit is kellene valójában tenniük.

A Yellowstone első évadát a Paramount Channel vetíti csütörtökönként, a másodikat a Telekom Moziklubjában lehet elérni, a harmadikat pár napja mutatták be az USA-ban.

Ne maradjon le semmiről!

 Borítókép: Getty Images Hungary Fotós: Samuel de Roman