Visszavehetik a Bartók Rádió nevét

A Népszabadság információi szerint visszavonhatja Bartók Béla örököse a Magyar Rádiótól a Bartók Béla név használati jogát, ha a kulturális adóra kerülnek a parlamenti ülések közvetítései. Az erről szóló nyílt levélben a zeneszerző magyarországi jogutódja, Vásárhelyi Gábor jelezte, hogy a sajtóból értesült a rádió vezetősének terveiről, és úgy gondolja, hogy a politikai és Bartók neve összeférhetetlenek egymással.

"Nem nagyon tudok Bartók Bélától és az adó elnevezését engedélyező fiától távolabbi gondolatot elképzelni, mint hogy a Bartók nevet nemtelen politikai csatározásokhoz használják fel" - áll a nyílt levélben, aminek részleteit közölte a szerdai Népszabadság.

"Nem szeretném, hogy az értékes kultúrát sugározó Bartók Rádió is egy információs hírcsatorna legyen, ahol a zene csak kitölti a hírek közti szüneteket" - fogalmazott már kérdésünkre Vásárhelyi, aki szerint egy ilyen informatív, hírcsatornának már semmi köze nem lenne Bartókhoz, és az általa képviselt szellemiséghez.

Vásárhelyi még nem tett konkrét jogi lépéseket az ügyben, és a nyílt levélen kívül más úton nem vette fel a kapcsolatot a Magyar Rádió vezetésével, mivel bízik abban, hogy a parlamenti közvetítések mégis más adóra kerülnek végül.

Az Országgyűlés munkáját eddig a keleti URH-sávon követhették figyelemmel a hallgatók, de ezt a frekvenciát februártól le kell állítani a Magyar Rádiónak, ezért keresnek most új helyet a közvetítéseknek.

Beleszól

Vásárhelyi Gábor az utóbbi években többször is hallatta a hangját a Bartókkal kapcsolatos szerzői jogi ügyekben, legutóbb a Miskolci Operafesztiválon Alföldi Róbert rendezésében bemutatott A kékszakállú herceg vára című előadás kép- és hangfelvételeit tiltotta be, arra hivatkozva, hogy a szervezőkkel kötött szerződésében ezt külön nem engedélyezte.

Vásárhelyi Bozsik Yvette és Mászáros Márta Csodálatos mandarin-filmjét is be akarta tiltatni, emellett több Bartók-átdolgozáshoz nem járult hozzá az utóbbi években.

A Római Egyezmény értelmében a szerző halála után az örökösök ötven évig szólhatnak bele a művek feldolgozásába, ez a határidő Bartók szellemi hagyatéka esetében 1995-ben már lejárt, de a magyar állam még húsz évre meghosszabbította a család felülbírálásai jogát.

Vásárhelyi Gábor egyébként Bartók Béla fiának keresztfia.