Dezső
11 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Szekértáborok tévéit nézhetjük a digitális jövőben

2007.04.19. 10:09
A digitális átállásról szóló törvénytervezet szerint a szolgáltatóknak mindenképpen be kell rakniuk a kínálatukba az „állampolgárok tájékozódási szükségleteinek kielégítését szolgáló” csatornákat. Pletykák szerint ez egy politikai háttéralku része, melynek eredményeként a kormányközelinek tartott ATV, a Fidesz-közeli Hír Tv, sőt az MDF-hez köthető Echo Tv is ingyenesen fogható, országos csatornává válhat.

Már jó ideje arról hallani mindenfelől, a médiát és a távközlést felügyelő szakhatóságoknál, a kábelszolgáltatóknál vagy éppen a politikai pártoknál is arról pusmognak, hogy a digitális átállás miatt mindenképpen reformra szoruló médiatörvényt csak akkor hajlandó elfogadni az ellenzék, ha a kormány különböző engedményekkel kedveskedik neki. És ha már engedményeket adnak a jobboldalnak, hát az egyenlő elbánás elvét szem előtt tartva maguknak is kedveskednek kicsit. Egyre több jel mutat arra, hogy a háttéralku részeként a digitális átállás során ingyenes, az ország egész területén szabadon fogható adóvá alakítják az ország legfeljebb felén elérhető, Fidesz-közeli Hír Tv-t, és akkor már a szocialistákhoz húzó, a Hit Gyülekezete médiavállalkozásaként emlegetett ATV-t is.

Kovács Kálmán ötlete volt

Mit nyújt a digitális televíziózás?
Kifogástalan, zajmentes képminőséget: nincs szellemkép, villódzás, színtorzulás.
Cd-minőségű hangot: sztereo, Dolby Surround vagy többnyelvű kísérőhang.
Kényelmesebb kezelhetőséget: a néző menülistából választhatja ki a nézni kívánt műsort. A kiválasztás történhet a műsor neve vagy a műsor fajtája alapján.
A műsorcsomagban a kép- és hangjelek mellett a műsor címének, közvetítési idejének és egyéb kísérő információknak a továbbítására is lehetőség van.
Kötetlen vételi helyeket: egyes vevőkészülékek nem igényelnek tetőantennát, csak egy rövid, kb. 10 cm-es botantennát, amelynek segítségével kiváló, szellemkép mentes lesz a vétel.
Mobilitást: a néző ülhet akár villamoson, akár egy, az autópályán száguldó autóban, mindig tökéletes a vétel.
Interaktivitást: visszirányú kapcsolat kialakításával - ez lehet mobil- vagy vezetékes telefon - igénybe vehetők az olyan interaktív szolgáltatások, mint például az internet.
Forrás: Antenna Hungária

A digitális átállás során először sugározni kezdő, az ország közel kilencven százalékában fogható, úgynevezett egyes multiplexen jelenleg még két szabad hely van az MTV m1-es programja, a Duna Televízió, a Tv2, illetve az RTL Klub mellett. Erre a két helyre azonban információink szerint az illetékesek nem az m2-t és a Duna Autonómia elnevezésű csatornáját passzíroznák be, hanem inkább a két, pártokhoz kötődő hír- és főképpen hírelemző adót.

„Ez az ötlet már a választások előtt felmerült, állítólag Kovács Kálmán, akkori informatikai és hírközlési miniszter ötlete volt, és mind a Fidesz, mind az MSZP szakpolitikusai lelkesen bólogattak, ha szóba került” – állítja egy neve elhallgatását kérő iparági informátorunk.

A jobboldal már sejtet

De nem kell nagyon bennfentesnek lenni ahhoz, hogy a háttéralku nyomaira bukkanjunk, elég olvasni a Magyar Nemzetet. A konzervatív napilapban március 28-án megjelent írásában Csontos János, az újság szakírója már tesz egy-két utalást az alkura, vagy legalábbis az alku szükségszerűségére.

„Valójában az első, száz százalékos lefedettségű multiplexért megy a harc. Magyarán azért: melyik legyen az az öt-nyolc tévécsatorna, amely a jövőben a nagy tömegek számára valóságosan is létezik, s nem csak választható lesz? Máris nagy a tülekedés a koncért. Nem kizárt, hogy az öt befutóból kiszorulhat némelyik közszolgálati adó (az M2, a Duna Tv, az Autonómia). Nem világos, hogy milyen feltételekkel kerülhetne bele a boldog ötökbe az ATV, a Hír Tv vagy az Echo Tv” – veti fel a kérdés Csontos, a választ pedig Szalai Annamária, az Országos Rádió és Televízió Testület Fidesz által delegált adja meg a vele készült, április 3-án megjelent interjúban.

„Az új szabályozásnak garantálnia kell, hogy meghatározott műsorszolgáltatások biztosan szerepeljenek valamennyi terjesztő kínálatában; preferált, közösséget szolgáló tartalmak – és én feltétlenül ilyennek tekintem többek között a Hír Tv-t is – ne legyenek kiszolgáltatva a terjesztők piaci, netán politikai preferenciáinak. A jelenlegi, úgynevezett "must carry"-szabályozást, amely a közszolgálati és helyi tartalmak továbbítására ír elő kötelezettséget ...ki kell bővíteni” – véli Szalai, aki hangsúlyozza, hogy lát esélyt a megegyezésre.

A szükségletek kielégítése

Persze nem csak óvatos tapogatózásokról, pártlapok üzengetéséről van szó, a médiaosztozkodás jogi hátterét már ki is dolgozta a kormány, sőt március végén el is fogadta a televíziózás és a rádiózás digitális átállásának stratégiáját. A stratégiában ismertetett új médiatörvény szerint pedig a "vélemények sokszínűségét és a nemzeti kultúra megőrzését”, illetve az „állampolgárok tájékozódási szükségleteinek kielégítését szolgáló” adókat minden, százezernél több embert elérő szolgáltatónak kötelessége felvenni a műsorkínálatába. És mi szolgálná jobban az állampolgárok tájékozódási szükségleteinek kielégítését, mint a Hír Tv és az ATV?


„Egyre erősödő nemzetközi tendencia a televíziók és a műsorterjesztők közötti úgynevezett vertikális integráció, ami a valódi sokszínűséget valóban akadályozó tulajdonosi összefonódások, kereszttulajdonlások kialakulását eredményezheti. Ez azzal a veszéllyel járhat, hogy az Alkotmányból levezethető értékek a szolgáltatók – egyébként természetes - kereskedelmi törekvései miatt hátrányt szenvednek. Ezeket a káros hatásokat igyekszik a tervezet a médiatörvényben eddig is szereplő must carry-kötelezettségek fenntartásával és egy újabb igen enyhe kötelezettség bevezetésével kiküszöbölni” – magyarázza a továbbterjesztési kötelezettségre vonatkozó passzus szükségességét Sarkady Ildikó, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) médiapolitikai főtanácsadója. Bővebben a MEH álláspontjáról>>>

A még nem végleges tervek szerint az ORTT határozhatná meg, hogy melyik adó esik a must carry-kötelezettség hatálya alá, vagyis melyik csatornát kell mindenképpen belevennie kínálatába az új digitális földfelszíni műsorszolgáltatónak is. Az állampolgárok tájékozódási szükségleteinek pontosabb meghatározása pedig még várat magára, ezért nem meglepő, hogy információink szerint a Magyar Nemzet cikkében is említett Echo Tv politikai pártfogói is igyekeznek helyet találni a csatornának az első multiplexben. A tömörítési eljárások fejlődésének hála így nem lehetetlen, hogy 2012-re Széles Gábornak és a hozzá oly közel álló MDF-nek is lesz országos, földi sugárzású csatornája. Sőt, ha a tömörítési eljárások mégsem fejlődnek olyan gyorsan, könnyen elképzelhető, hogy az EchoTv éppen a közszolgálati m2-t és a Duna Autonómiát túrja majd ki a legnagyobb lefedettséggel rendelkező multiplexből.

Nem jó országossá válni?

De nem mindenki lelkes a politikai pártokhoz köthető hírcsatornák országossá válásától. A kábelszolgáltatók például nem örülnek, hogy különböző indokok alapján a törvénytervezet értelmében nekik is mindenképpen fel kellene venniük nem közszolgálati adókat is a programkínálatba.

„Nem egyértelmű, hogy milyen szempontok alapján esik majd egy-egy csatorna abba a körbe, amit a jelentős piaci szereplőknek mindenképpen továbbítaniuk kell. Egyelőre nem világos, hogy mi lesz akkor, ha a jelenleginél sokkal több ilyen jellegű csatorna jelentkezik majd, arra hivatkozva, hogy az állampolgárok tájékozódási szükségleteinek kielégítését szolgálja” – véli a kábelpiacot jól ismerő informátorunk, aki szerint a szabályozás ellentétes az EU törekvéseivel is, és a kábelcégek jó eséllyel meg is támadják azt.

Emellett nem biztos, hogy a politikai pártok kampánytévéinek jól jön, ha a digitális átállás után ingyenesen foghatóvá válnak. A Hír Tv és az ATV ugyanis jelenleg nem képes eltartani magát pusztán a reklámbevételekből, sőt a hirdetésekből jóval kevesebb folyik be a cégek kasszájába, mint a kábelszolgáltatók által fizetett előfizetési díjból.

A kábelszolgáltatók ugyanis jelenleg minden egyes előfizetés után bizonyos összeget, az ATV-nél információnk 40-80 forintot, míg a Hír Tv esetében akár 150-200 forintot is fizetnek havonta a csatornáknak. Ha viszont a tévéket bárki ingyenesen foghatja majd, akkor a továbbterjesztést végző cégek sem fizetnek majd az ingyen tartalomért.


„A tematikus csatornák egyik legfőbb problémája az, hogy lényegében nem férnek hozzá a reklámpiachoz, így a legfontosabb, sok csatorna számára pedig az egyetlen bevételi forrás az előfizetőktől a kábelszolgáltatókon keresztül beszedett műsordíj. A tematikus csatornák finanszírozási kérdését a Nemzeti Audiovizuális Média Stratégia keretében vizsgáljuk és a médiatörvényt felváltó új törvényekkel az indokolt mértékben segítjük, újraszabályozzuk” – ígér megoldást a problémára Sarkady Ildikó.

Információink szerint az adóknak egyelőre nincs megoldásuk a problémára, vagy egyelőre nem is érzékelik a problémát.

Hivatalos megkeresésünkre a Hír Tv nem válaszolt, míg az ATV-nél csak annyit mondtak, hogy igyekeznek minél több reklámbevételhez jutni, hogy felkészüljenek a digitális átállás kihívásaira.

Az általunk megkérdezett, a téma miatt neve elhallgatását kérő médiaügynökségi szakértő szerint azonban jelenleg a magyar piacon egyetlen hír- és hírmagyarázó csatorna sem képes megélni csupán reklámbevételekből, és előreláthatóan a kis csatornáknak kedvező reklámpiaci átrendeződés ellenére sem változik majd ez a helyzet.

„Persze már most is van példa arra, hogy egy párttal szimpatizáló vagy attól előnyöket remélő cég a piaci racionalitást figyelmen kívül hagyva jelentős összegeket költ valamelyik párthoz kötődő csatornánál” –teszi azért hozzá az ügynökégi szakértő.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!