Milyen lesz jövőre a tévé?

2008.04.11. 13:09
A HDTV és a visszatekerhető műsor csak a kezdet, a nagy szolgáltatókat a világon folyamatosan foglalkoztatja, hogy mégis mi az a digitális televíziózás. A kérdés, hogy interaktív szolgáltatásokra, gombnyomásra elinduló hírekre, bárhonnan elérhető saját videógyűjteményre vágyunk, vagy csak arra, hogy végre hagyjanak minket nyugodtan tévézni?

Megállítható és visszatekerhető a tévéműsor - ennyi lenne a digitális tévézés? Hát a digitális kábeltévék és ip-tv szolgáltatások reklámjaiból úgy tűnhet. Pedig a PVR-nak, vagyis a merevlemezes videórekordernek elvileg semmi köze ahhoz, hogy a jel analóg vagy digitális, a műsort egyszerűen azért lehet megállítani és visszanézni, mert a szolgáltató dekódere egyben felvevő is.

De akkor miért is beszélnek digitális forradalomról, meg a tévénézési szokások átalakulásáról? Csupán az elektronikus műsorújságot (EPG) és a nagy felbontású tévézést (HDTV) adja nekünk a szép új digitális világ? Milyen lesz a tévézés a jövőben? Lehet, hogy ez az egész csak egy újabb reklámfogás, hogy még újabb szolgáltatásokat sózzanak ránk, és húsz év múlva is ugyanúgy ott gubbaszt majd az ország esténként a Barátok közt előtt, mint most?

Ötletek, ötletek

Japánban jelenleg 160 megabit a leggyorsabb internet-előfizetés, de például Hollandiában is másfélszer gyorsabb a legnagyobb csomag, mint nálunk. Hogy miért fontos ez? Mert a digitális szolgáltatások jelentős részéhez nagy sávszélességre van szükség, hiszen amíg egy torrentre hajlandóak vagyunk várni akár egy-két napot is, a digitális videótékának csak akkor adnak pénzt az előfizetők, ha a kattintás után rögtön el is indul a film.

„A digitális televíziózás alapja az elektronikus műsorújság vagy éppen a PVR, de nem csupán ennyiről van szó" - állítja Doron Hacmon, a UPC, Közép-Európa legnagyobb digitális tévészolgáltatójának termékfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója, aki szerint a technikai lehetőségek és a fogyasztói igények nem mindig esnek egybe, így minden piaci szereplő még csak most igyekszik rájönni, hogy mit is szeretnének a nézők.

A digitális tévézés az Egyesült Államokban például szinte egybeforrt a „Push the red button" szlogennel, mivel az interaktív szolgáltatások nagy részét a távvezérlő piros gombjának megnyomásával lehetett elérni. Egyetlen gombnyomással elérhető a digitális hírcsatornákon a rövid hírösszefoglaló, az időjárás-jelentés vagy a sporthírek, még akkor is, ha éppen egy hosszú kerekasztal-beszélgetést adnak, a zenei adókon pedig lekérhetjük az aktuális slágerlistát, és meg is nézhetjük a klipeket. Emellett sok adón a piros gomb megnyomásával plusz információkat kaphatunk az aktuális műsorról, vagy akár szavazhatunk is.

„Hollandiában például a UPC digitális hálózatán több szavazatot adtak le a piros gomb megnyomásával a Sztárok a jégen című műsor döntőjében, mint sms-ben" - állítja Hacmon, aki szerint a hirdetők is most kezdik megismerni az interaktív szolgáltatásokban rejlő lehetőségeket, a cég hálózatán már futott olyan kampány, amikor a tévében sugárzott reklám alatt a piros gombra kattintva plusz információkat kaphattak a nézők a termékről. Mintha csak egy promóciós honlapon böngésztek volna.

De persze ez még csak a kezdet, az új szolgáltatások az internetet, illetve az internet kontrollált verzióját próbálják a tévébe integrálni. A UPC digitális szolgáltatásában már van interaktív gyerek- és zenei csatorna is, ez utóbbi például egy képernyőn mutatja három zenei adó és öt rádió állandó műsorát, a slágerlistákat, információkat ad az éppen játszott dalokról, plusz játékokat is kínál. Emellett a tévén keresztül lehet majd olvasni az emaileket, a képernyőn is megjelenhetnek az sms-ek, ha éppen otthon vagyunk, vagy automatikusan elindul a felvétel, ha megcsörren a telefon, hogy az anyós zaklatásai miatt biztos ne maradjunk le a krimi végéről. Emellett a tévé is kiköltözik a netre, például már több szolgáltatónál elérhető az úgynevezett slingbox, ami a tévén nézhető adók műsorát, sőt elmentett videóinkat is továbbítja, így bárhol megnézhetjük kedvenc műsorainkat, ha van netkapcsolat.

Sőt nem csak az internet és a telefon tör be a tévébe, de egyesülhet a kábeltévé és a játékkonzol is: erre utal például, hogy a British Telecom azzal kísérletezik, hogy az Xbox 360 set-top boxként is működjön, vagyis a játékkonzol segítségével lehessen nézni, és persze felvenni a tévéadásokat is.

A kérdés már csak az, hogy ezekből a fejlesztésekből mit szeretnek majd meg a felhasználók.

„Az interaktív tévé nem fogja teljesen megváltoztatni a tévénézési szokásokat. Van úgy, hogy csak le akarunk este ülni, és megnézni azt, ami éppen megy. Inkább arról van szó, hogy amíg most az interaktív, kétirányú információfogyasztás az íróasztal előtt ülve, a számítógép előtt folyik, addig pár év múlva már a fotelból is kényelmesen elérhetünk majd ilyen interaktív tartalmakat" - állítja Ivo Lochtman, a UPC Hollandia tartalomfejlesztési alelnöke, aki szerint a folyamatos fejlesztések miatt egy az internetnél kontroláltabb, megbízhatóbb interaktív felületté alakulhat idővel a tévé.

Nálunk nem is lehet

Magyarországon persze az interaktív szolgáltatásokból nem sok minden valósul meg a közeljövőben.

„Interaktív szolgáltatásokat jövőre tervezünk csak bevezetni, egyelőre az elektronikus műsorújság és a HDTV-szolgáltatás elérhető az előfizetők számára" - mondta el kérdésünkre Bodnár Brigitta, a T-Kábel marketingmenedzsere, míg a UPC-nél nyilatkozó Szűcs László kommunikációs igazgató a digitális rendszeren elérhető játékokat, illetve a nemsokára bevezetésre kerülő, bármikor lekérhető szöveges híreket említette.

Az egyik legfontosabb interaktív szolgáltatás, a digitális videótéka (video on demand) elterjedését ráadásul nagyban gátolja a törvényi szabályozás, hiszen a jelenlegi jogszabályok szerint a szolgáltatók nem tárolhatják, csak továbbíthatják az adók műsorait. Így a digitális videótékákban, például a T-Home rendszerében egyelőre csak filmeket lehet kölcsönözni, a csatornák saját gyártású műsorait, illetve a sok nézőt vonzó sorozatokat nem. Ráadásul a tévécsatornák egyelőre nem lelkesednek a video on demandért, túl kevés a felhasználó, hogy megérje az üzlet, de mivel a csatornák nélkül nincs értékes tartalom, nem is tülekednek a nézők a szolgáltatásért.

„Már megkeresték az RTL Klubot video on demand szolgáltatás indításának szándékával, egyelőre azonban nagyon alacsony a VOD elterjedtsége Magyarországon. Ennek ellenére természetesen folyamatosan vizsgáljuk, hogy melyik technikai megoldás és milyen üzleti modellel mikor válhat sikeressé" - mondta el kérdésünkre Schönleber Zoltán, az RTL Klub stratégiai igazgatója.

„A jelenlegi számítások azt mutatják, hogy a vásárolt tartalmak kiterjesztése VOD-jogokra többe kerülne, mint az elérhető becsült bevétel" - árnyalja a képet kérdésünkre Kocsis Attila, a Viasat3 vezérigazgatója.

A video on demand tehát egyelőre azért nem lehet népszerű, mert nem népszerű. Hollandiában a UPC ezen úgy igyekezett változtatni, hogy saját maga vásárolt amerikai sorozatokat (Helyszínelők, Eltűntek), és a csatornákat megkerülve építette ki videótékáját. A sikert látva azután a csatornák maguk kérték, hogy beszállhassanak a video on demand szolgáltatásba. Kérdés, hogy nálunk a kereskedelmi tévék mit szólnának egy ilyen agresszív lépéshez, illetve, hogy egyáltalán be akarják-e illeszteni ezeket az interaktív szolgáltatásokat a márka imidzsébe.