Matricával szentelték a Duna tévét

2007.01.08. 19:56
Tizennegyedik alkalommal szentelték meg a Duna Televízió stúdióit, ezúttal Tempfli József nagyváradi megyéspüspök és Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök vállalta a vízkeresztkor esedékes szertartást, amire most újságírókat is meghívtak. A lényeg: nyitott szívvel kell a hírek után menni, szembesülni kell az igazsággal, és meg kell azt osztani másokkal.

Vannak az életben nehéz kérdések. Hogy kerülök például a Duna Televízió székházába január 8-án vízkereszti intézményszentelésre?

Áldott hírek a Duna tévétől

A válasz kézenfekvőnek tűnik, kaptunk rá meghívót:

"Tisztelt Szerkesztőség, Kedves Kolléga!

Immár hagyomány, hogy vízkereszt idején megszentelik a Duna Televízió stúdióit. Idén a szertartást Tempfli József nagyváradi megyéspüspök és Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, az MKPK médiafelelőse végzi"- írta a televízió sajtósa.

De ezzel még csak a felszínt érintettük. Az igazi kérdés az, miért sajtónyilvános egy ilyen esemény.

"Miért hívták ide a sajtót? Azt gondolnám, az ilyesminek bensőséges dolognak kellene lennie" - kérdezem is Cselényi Lászlótól, a Duna Tv elnökétől már a ceremónia után, de ő sem tudja, hogy kerülök ide.

És akkor ott van az igazán nagy nagy probléma: ha egyszer már elkövettem azt a hibát, hogy elmentem, hogyan fogok erről úgy írni, hogy ne bántsam meg újságíró kollégáimat (még ha tévések is), és főleg ne sértsem meg vallási érzésüket.

Talán így:

A vízkereszt olyan bonyolult nap, hogy talán még a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sem igazodik ki jelentésrétegei között. Egyrészt az epifánia, az istenség megjelenésének ünnepe. Január 6-án ünneplik a nyugati keresztények, hogy a háromkirályok látogatást tettek a gyermek Jézusnál. (Jézus előtt persze más istenek szoktak volt megnyilatkozni az évnek ezen a táján.) Ehhez a naphoz kötődik még, amikor Jézus megkeresztelkedett a Jordánban, innen jön a vízkereszt kifejezés is. És hogy még bonyolultabb legyen az élet, hozzákapcsolták a kánai menyegzőt is, amikor a vizet borrá változtatva Jézus először mutatta meg isteni természetét. (Állítólag a házszentelés szertartása ebből az utóbbiból ered, de lehet, hogy nem, az viszont biztos, hogy ezen a napon szokás lebontani a karácsonyfát.)

A Duna Tv székházában, a Kulturális Örökség Igazgatóságának szobáiban egy tucat újságíró várakozik a tizennegyedik szentelésre. A karácsonyfa még áll, az asztalon pezsgő, rostos üdítő és pogácsa. Megérkezésük után a két püspök egyezteti a forgatókönyvet: én itt fönn szentelek, te ott lenn szentelsz.

Békesség e háznak, ezen a napon szokás megáldani otthonainkat, közösségeinket, munkahelyeinket, kezdi Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, majd elmondja a vonatkozó részletet Máté evangéliumából, mely különösen alkalmatos egy tévészékházban, ugyanis alapszöveg a média számára.

"Amikor a júdeai Betlehemben Heródes király idejében Jézus megszületett, bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálembe és kérdezősködtek: "Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten s eljöttünk, hogy bemutassuk neki hódolatunkat." (...)
Erre Heródes titokban magához hívatta a bölcseket és pontosan megtudakolta tőlük a csillag feltűnésének idejét.
Aztán elküldte őket Betlehembe: "Menjetek - mondta -, s szerezzetek pontos értesülést a gyermek felől! Ha megtaláljátok, jelentsétek nekem, hogy én is elmenjek és hódoljak neki."
Azok meghallgatták a királyt és útra keltek. S lám, a csillag, amelyet napkeleten láttak, vezette őket, míg végre meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt.
A csillagot megpillantva nagyon megörültek.
Bementek a házba, és meglátták a gyermeket anyjával, Máriával. Leborultak és hódoltak neki, majd elővették kincseiket s ajándékot adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát." (Máté 2.1-11.)

A médiapüspököt csak egyszer zavarja meg egy diszkrét csengőhang, ami újságírók között kifejezetten jó eredménynek számít, és készségesen megadja a szövegrész szakmánkra vonatkozó értelmezését. Egyesek manipulálják a híreket, alátesznek, elferdítik. Viszont vannak olyanok, akik nyitott szívvel utána mennek a hírnek, eljutnak a forráshoz, szembesülnek az igazsággal, és megosztják másokkal.

A stúdiók szentelését egy kedves, öreg bácsi, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök végzi, aki egészen meghatódott attól, hogy Erdély is képviselteti magát. (A jelenlévők pedig tőle hatódtak meg, köztük az Index kérges szívű munkatársai.)

Ma már nem szokás krétával írni az ajtófélfára, mondja el többször is, ő inkább matricát használ, a hátulját le kell szedni, így, itt a sarkánál. Amit választott, különösen időszerű Magyarországon: "Uram, újítsd meg bennünk lelkedet, és tégy minket szabaddá és egységessé!"

Többször idéz kedvenc költőjétől, Remenyik Sándortól, köztük a Miért hallgatott el Végvári? című versből:

"Nem a mi dolgunk igazságot tenni,
A mi dolgunk csak: igazabbá lenni."

Ez a gondolat nagyon tetszik Cselényi elnök úrnak. "Püspök atya, most mondtál nekünk egy nagyon jó mottót" - mondja is az elnök úr, aki egyébként református, és valószínűleg nagy barátja Blaise Pascalnak, mivel úgy gondolja, egy ilyen székházszentelés katolikus dolog ugyan, de ártani biztos nem árt.