Alkotmányt sértett a Hír Tv

2008.09.10. 09:38
Az Országos Rádió és Televízió Testület szerint a Hír Televízió riportere megsértette az alkotmányos alapjogokat és a médiatörvényt is, amikor Veres János pénzügyminiszter kampányfőnökének adta ki magát egy telefonbeszélgetésben. Plusz magánlevelet olvastak fel az adásban, és olyan embereket is mutattak, akik megkérték, hogy ne filmezzék őket.

Jogsértőnek minősítette a Hír Televízió két oknyomozó riportját az Országos Rádió és Televízió Testület - áll a testület keddi sajtóközleményében. Mindkét ügyben megállapítják: a tényfeltáró újságírásban alkalmazott módszerek nem sérthetik az alkotmányos követelményeket.

A testület megítélése szerint a televízió a vizsgált esetekben a tényfeltárás bevett és jogszerű eszközei mellett olyan újságírói eszközöket is használt és megjelenített a műsorában, amelyek az Alkotmányban biztosított alapjogok sérelmével jártak, így a műsorszámok a médiatörvénybe ütköztek.

Az egyik esetben, a csatorna február 23-én sugárzott Híradó 21 című műsorában a televízió riportere Veres János pénzügyminiszter kampányfőnökének adta ki magát, az így folytatott és rögzített telefonbeszélgetésekből a néző választási csalás elkövetésére gyanakodhatott. A riporter más személy azonosságát jogosulatlanul felhasználva kampányhoz kapcsolódó törvénysértő ajánlatot tett roma önkormányzati képviselőknek.

Az ORTT megállapította, hogy a televízió ezzel megsértette a névviseléshez való jogot (senki sem használhatja más nevét jogtalanul), továbbá a műsorban közzétett telefonbeszélgetés során a riporter más személy nevében olyan ajánlatot tett, amelyet a társadalom elítél, ezzel pedig az Alkotmányban nevesített jóhírnévhez való jogot sértette meg. A testület álláspontja szerint ezek a megállapított jogsértések alapjogi sérelmeknek minősülnek.

Az április 4-én adásba kerülő Célpont című műsorban szintén több jogsértést követett el a Hír TV: A műsorszám Veres János pénzügyminiszter egykori üzlettársa, Kabai Károly cégcsoportjának ügyeivel foglakozott. A műsorszolgáltatót elmarasztaló határozat e körben egyrészt a levéltitokhoz való jog sérelmét állapította meg, tekintettel arra, hogy a börtönben lévő Kabai Károly által írt magánleveléből a műsor olyan részleteket is ismertetett, amelyek magánközleménynek minősülnek.

Másrészt a műsorban olyan személyekről készített felvételeket is bemutattak, akik határozottan elzárkóztak a felvétel készítésétől, ezáltal a képmáshoz való jog sérelme volt megállapítható. Az ORTT határozatának indokolása hangsúlyozza, hogy a médiahatóság nem a műsor egészét tekinti jogsértőnek.

Az ORTT arról is döntött, hogy a téma megvitatására a műsorszolgáltatók bevonásával konferenciát szervez: A tényfeltáró újságírás határai címmel.