Free Tibet

2000.10.12. 18:21
Semmi bajom a junkfoddal, éjjel kettőkor, korongrészegen betölteni kilenc sajtburgert kifejezetten kellemes élmény, sőt a másnapos, jéghideg Big Macet a táplálkozás csúcsának tartom, bár ha a gyerekem egyszer kitalálja, hogy egy McDonaldsban akarja tartani a születésnapját, minden bizonnyal arcon suhintom egy eketaligával.

De amit a kínai hetek alkalmával a tévében bemutatnak, egyszerűen cinizmus, aljasság és tökéletes semmibevétele egy nép leigázásának és legyalulásának.

A nyitóképeken mantrázó buddhista szerzeteseket látunk, szerzeteseket, akiket a kínaiak folyamatosan megaláznak, akiknek elődeit különösebb lacafacázás nélkül lemészárolták, elüldözték hazájukból, és akik most ebben a szerencsétlen reklámfilmben McFoo-t falhatnak, ajánlhatják a kínai kosztot.

Ez is elég lenne ahhoz, hogy adjunk a multicégnek egy tockost, de a McDonalds kreatívjai nem érik be ennyivel, hanem még egyet rúgnak a tibeti szerzetesekbe, amikor a negéd hang azt bizonygatja, hogy aki megkóstolja a kínai szemetet, biztos kitér a hitéből.

Nos ezt már büntetni kellene, és szerintem lehetne is. Gondolom, nem kell elmagyaráznom, ha katolikus papok zabálnák a pusztaburgert, és ettől hagynák el a hitüket, vagy rabbik keresztelkednének ki a kóserburgertől, milyen visszhangja lenne, azonban ha egy kellő távolságban lévő országot aláznak meg, a történet elmúlik, elfut felette a csermelyléptű idő. Ha hagyjuk.